172094. lajstromszámú szabadalom • Műanyaglép, és szerszám ilyen lép előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. IV. 15. (SchI-131) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. IV. 17. (P 21 18 676.5-23) Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1978. XII. 30. 172094 Nemzetközi osztályozás: A 01 K 47/04 Schmidt Matthias méhész, Miltach, Német Szövetségi Köztársaság Műanyaglép, és szerszám ilyen lép előállításához 1 A találmány műanyagból készült lépre vonatkozik, amely különösen fészektér céljára alkalmazható, valamint fröccsöntőszerszámra ilyen lépek előállításához. A viaszból álló lépeknél felmerülő hátrányok 5 főként abban rejlenek, hogy az összes viaszlépeket mintegy három-négy éves üzemidő után ki kell cserélni, hogy a lépkészletet a nyári időszakban jelentős mértékben tönkreteszik a viaszmolyok, hogy a viaszlépek a méhcsaládok vándorlásakor és 10 más alkalmakkor, például a méz pergetésekor gyakran törnek, és hogy a viaszlépek nem állnak rendelkezésre tetszőleges számban, ami például nagyobb méhészetek berendezésénél jelentős nehézséget okoz. 15 E hátrányok kiküszöbölésére kifejlesztettek már olyan lépeket, amelyek viaszból vagy viaszhoz hasonló, mesterséges anyagból állnak, és amelyeknél a lép falmagassága csak részben van mesterséges úton elkészítve, hogy a méhek ezeket a részleges 20 falakat saját maguk építsék fel a teljes magasságig. Ezeknek a lépeknek, amelyek kizárólag méztér céljára szolgálnak, az a hátrányuk, hogy olyan anyagból állnak, amely a természetes léphez hasonlóan igen törékeny, úgyhogy megkísérelték 25 már az ilyen lépek szilárdságának növelését más anyagokból álló merevítések vagy erősítések segítségével. Továbbra is fennmarad azonban az a hátrány, hogy ezek a lépek a gyakorlatban csak korlátozottan használhatók, mivel a méhek kiké- 30 lésekor hátrahagyott hártyák idővel a sejttereket beszűkítik, úgyhogy egy idő után a lépek használhatatlanná válnak, és ki kell őket cserélni. Ismertek továbbá fémlemezből készült lépek, amelyek csökkentett sejtfal-magassággal (valamiveltöbb, mint fél-magassággal) készülnek, hogy a méhek a falat a teljes magasságig saját viaszukkal építhessék fel. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az ilyen lépek nem célszerűek, nem is terjedtek el. Ennek egyik oka az lehetett, hogy az ilyen lépek előállítása eléggé bonyolult, és rendkívül költséges, mindenekelőtt azonban az, hogy a méhek ezt az anyagot nem fogadják el. Ismertek továbbá műgyantából álló lépek,, amelyek sejtjei a fészekként szolgáló normál lépeknél mintegy 11 mm-es, a méztérként szolgáló lépeknél pedig 20—25 mm-es mélységűek. Az ilyen lépeknél nem veszik számításba, hogy a méhek a sejtfalat saját viaszukkal építsék a teljes magasságig. Végül vannak olyan lépek is, amelyeknél a kétoldalt sejtekkel ellátott válaszfal helyett csak egy felületen elhelyezett, bepetézésre nem alkalmas sejtek vannak előirányozva. Ilyen lépeket műanyagból, könnyűfémből, rétegelt lemezből vagy hasonlóból lehet előállítani. Ezek a lépek, amelyeknél a sejtfalak teljes magasságukban mesterséges anyagból állnak, kizárólag mézgyűjtő lépként szolgálnak és alkalmazhatók. A teljes sejtfalmagasságú műanyaglépek alapvető hátránya, hogy a méhek kikelésekor hátrahagyott hártyák az idők folyamán a sejtteret 172094