172092. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmény, valamint eljárás hatóanyagának előállítására

5 172092 6 Felhasználásuk során az I általános képletű vegyületeket használhatjuk önmagukban vagy pedig bármely hagyományos felhasználására kész készítmény, például granulátum, porozható készítmény, finom szemcsés készítmény, nedvesíthető porkészítmény vagy emulgálható koncentrátum formájában. Ezek a készítmények hatóanyagként 0,1-90%, előnyösen 5-60% mennyiségben valamely I általános képletű vegyületet tartalmaznak. Azt, hogy milyen készítményt használunk, az alkalmazási körülmények döntik el. A készítmények kihordása történhet például locsolás, porzás, permetezés, granulátumkiszórás, a talajjal végzett összekeverés, injektálás, öntözés, valamint a vetőmagvak kezelése és bemártás útján. A megfelelő alkalmazási módszer kiválasztása nagymértékben elősegíti az I általános képletű vegyületek hatásosságát. Az előző bekezdésben említett készítményekhez formulázó-kikészítő anyagként bármely szilárd vagy folyékony halmazállapotú hordozóanyagot és felületaktív anyagot használhatunk. Szilárd hordozóanyagként használhatunk például talkumot, bentonitot, agyagot, kaolint, diatómaföldet, vermikulitot és oltott meszet, folyékony hordozóanyagként például benzolt, alkoholokat, acetont, xilolt, dioxánt, metilnaftalint vagy ciklohexanont, a felületaktív anyagok közül emulgálószerként például a kénsav alkilésztereit, alkil-szulfonátokat, aril-szulfonátokat, polietilénglikolésztereket és polihidroxilalkoholok észtereit. Ha valamely I általános képletű vegyületet egy vagy több más ismert fungicid hatóanyaggal együtt használjuk és a hatóanyagkeveréket tartalmazó készítményeket megfelelő formában alkalmazzuk a talajra, akkor az I általános képletű vegyületek hatása tovább fokozható. Az I általános képletű vegyületek hatását nagymértékben fokozó vegyszerek közül megemlíthetjük az N-triklórmetiltio-tetrahidroftálimidet, 4-dime tilamino-fenil-diazoszulfonsav-nátriumsót, 5-etoxi-3-triklórmetil-l ,2,4-tiadiazolt, 5-metil-3-hidroxi-l ,2-oxazolt és az 1,4-diklór-2,5--dimetoxi-benzolt. Az I általános képletű vegyületek természetesen felhasználhatók a felsoroltakon kívül más ismert fungicidekkel, továbbá inszekticidekkel, nematocidekkel, herbicidekkel és műtrágyákkal együtt is. Az ilyen készítmények egyidejűleg biztosítják a korábban említett megbetegedések megelőzését, kártevő rovarok irtását és a haszonnövényzet növekedésének gyorsítását. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa (1. vegyület) 17,7 g 2,6-diklór-4-metil-fenol 50 ml toluollal készült oldatához 6,5 g kálium-karbonátot adunk, majd a képződött elegyhez 50—60 C°-on keverés közben 16,0 g O,0-dimetil-tiofoszforil-kloridot csepegtetünk. A beadagolás befejeztével a reakcióelegyet 80-85 C°-on 3 órán át keverjük, majd 20-25 C°-ra lehűtjük és annyi vizet adunk hozzá, hogy egy vizes és egy toluolos fázisra váljon szét. A toluolos fázist 5 g Glauber-só beadagolása útján szárítjuk, majd a Glauber-sót kiszűrjük és a szűrletből a toluolt ledesztilláljuk, amikor is szilárd maradékot kapunk. Ezt a maradékot metanolból 5 átkristályosítjuk, amikor is 20,3 g mennyiségben 79-79,5 C° olvadáspontú fehér kristályok alakjában 0,0-dimetil-0-(2,6-diklór-4-metil-fenil)-foszforotioátot kapunk. 2. példa (2. vegyület) 15 22,0 g 2-bróm-4-metil-6-klór-fenol 50 ml metilizobutilketonnal készült oldatához 5,3 g nátrium-karbonátot adunk, majd a kapott elegyhez 70—75 C°-on 16,0g 0,0-dimetil-tiofoszforil-kloridot csepegtetünk. A beadagolás befejeztével a reakcióele-20 gyet kéverés közben 100—105 C°-on tartjuk 2 órán át, majd a reakcióelegyet lehűlni hagyjuk és annyi vizet adunk hozzá, hogy egy vizes és egy metilizobutilketonos fázisra váljon szét. A szerves fázisból a metilizobutilketont ledesztilláljuk, majd a 25 kapott maradékot gyorsan lehűtjük, amikor is szilárd csapadékot kapunk. Ezt a csapadékot n-hexánból átkristályosítjuk. így 18,0 g mennyiségben 73-74 C° olvadáspontú fehér kristályok alakjában 0,0-dimetil-0-(2,6-diklór-4-metil-fenil> 30 -foszforotioátot kapunk. 2. példa 35 (2. vegyület) 22,0 g 2-bróm-4-metil-6-klór-fenol 50 ml metilizobutilketonnal készült oldatához 5,3 g nátrium-karbonátot adunk, majd a kapott elegyhez 40 70-75 C°-on 16,0 g 0,0-dimetil-tiofoszforil-kloridot csepegtetünk. A beadagolás befejeztével a reakcióelegyet keverés közben 100-105 C°-on tartjuk 2 órán át, majd a reakcióelegyet lehűlni hagyjuk és annyi vizet adunk hozzá, hogy egy vizes és egy 45 metilizobutilketonos fázisra várjon szét. A szerves fázisból a metilizobutilketont ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot gyorsan lehűtjük, amikor is szilárd csapadékot kapunk. Ezt a csapadékot n-hexánból átkristályosítjuk. így 18,0 g mennyiség-50 ben 73-74 C° olvadáspontú fehér kristályok alakjában 0,0-dimetil-0-(2-bróm-4-metil-6-klór-fenil)-foszforotioátot kapunk. 55 3. példa (3. vegyület) 4,6 g fémnátrium és 100 ml metanol reagáltatása 60 útján kapott nátrium-metiláthoz 26,4 g 2,6-dibróm-4-metil-fenolt adunk, majd a kapott keverékből a metanolt ledesztilláljuk, amikor is a 2,6-dibróm-4--metil-fenol nátriumsóját kapjuk. Ehhez a nátriumsóhoz kis adagokban 16,0g 0,0-dimetil-tiofoszforil-65 -klorid 100 ml toluollal készült oldatát adjuk, majd 3