172090. lajstromszámú szabadalom • Vezetékvédő kapcsoló
3 172090 4 3. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolózárat szabad oldáskor, a 4. ábra a kézi működtetőszervet villa-alakú kilincsemelővel perspektivikusan ábrázolják. A vezetékvédő kapcsoló Lábra szerinti kiviteli alakja kapcsolózárat tartalmaz, amelynek 1 kézi működtető szervéhez a 2 kilincsemelő van csatlakoztatva. A kilincsemelő villaszerűén van kialakítva, és a rajz síkjával párhuzamos két fogrészt, a villa fogait tartalmazza. A 3 retesz dolgozik együtt a 2 kilincsemelővel, valamint a 4 retesz-záróelemmel. A 3 retesz hat a 6 érintkezővel rendelkező 5 érintkezőkarra. A 6 érintkező bekapcsolt állásban felfekszik a 7 ellenérintkezőre. A 2 kilincsemelő lengési tartományában túlnyúlik villa-szerűen a 3 reteszen és az 5 érintkezőkaron. A kilincsemelő az 1 kéziműködtető szervvel ellentétes oldalán a szárán áthaladó 8 tengelyen van elforgathatóan rögzítve. A 2 kilincsemelő szárainak párhuzamos fogrészein levő élek alkotják a 3 retesz mindkét oldalán a 9 kény szervezetést a 11 csapok részére. Ali csapok végállásban elkülönítetten vannak vezetve a 3 reteszen a 10 tengelyen elforgathatóan rögzített 5 érintkezőkartól, például a kapcsolószár lemezében, vagy a vezetékvédő kapcsoló házának falaiban. A 9 kényszervezetés olyan, például sarló-alakú profillal rendelkezik, hogy a 11 csapok bekapcsolt állásban az érintkezőkarhoz vezetődjenek, illetve ahhoz nyomódjanak. Képletesen mondva ez alkotja a 9 kényszervezetés sarló-alakú profiljának szárát, mint ahogyan az az 1. ábrából látható. A 12 normális, a 9 kényszervezetés profilján all csapok bekapcsolt állásában a 2 kilincsemelő forgáspontja (8 tengely) mellett halad el oldalra oly módon, hogy a 2 kilincsemelő bekapcsolási, 14 nyíl irányában forgatónyomaték keletkezik. Ezáltal bekapcsolt állásban hatásos és egyszerű kapcsolózár önzárást érünk el, amikor is a 15 emelőkar hatásos. A 11 csapok a kiviteli alaknál végállásban a kapcsolózár lemezének 16 hosszfurataiban vannak vezetve. A 17 forgatórugó nyomja a kilincsemelőt a kikapcsolási állással ellentétes, a 14 nyíl irányában. A 17 forgatórugó helyett a 2 kilincsemelő szárának megfelelő pontján húzórugó is elhelyezhető. A 18 húzórugó hat az 5 érintkezőkarra a 10 tengelynek a 6 érintkezővel szembenfekvő oldalán, és egyrészt a rugózó zárást biztosítja az érintkezőknek, és másrészt az érintkezőknek gyors nyitását teszi lehetővé. A 19 ütköző határolja be az érintkezőkar nyitási útvonalát. Az 1 kézi működtető szerv illetve a 2_ kilincsemelő bekapcsolási útvonala a 20 ütközővet letárolható, amely a kapcsolózár lemezében vagy a vezetekvédő kapcsoló házában alakítható ki. Kikapcsolt állás a 19 ütközőn kívül az 5 érintkező karnak a 6 érintkezőtől elfordított oldalán levő 21 ütközővel is rögzíthető. A két «T,y mással szemben megfelelő távolságra elhelyezett I'' és 21 ütköző rögzíti az 5 érintkezőkar 10 tengelyliez viszonyított lengési helyzetét. A 4 reteszzáró '•'«'in a 22 emelő segítségével a 23 tengelye körül forgathatóan van rögzítve. Ha a 22 emelőre a 24 nyíl irányában a 3. ábra szerint egy bimetál kapcsoló vagy egy mágneses kioldó húzórúdja hat, megtörténik a kapcsolózár szabad kioldása, mivel a 5 25 retesznyelv lecsúszik a 26 féltengelyről. Kikapcsoláskor az 1 kéziműködtető szervet a 14 nyíl irányával szemben kézzel kell a 2. ábra szerinti helyzetbe vezetni. A 3 retesz 11 csapjai ekkor a kényszervezetés-10 nél felfelé haladnak, képletesen mondva a 9 kényszervezetés sarló kialakítású tokjának vágótestén. A 11 csapok ilyen sarló-alakú befogásával lehet az I kézi működtető szervvel erőt kifejteni a mozgó 6 érintkezőre az összeégett érintkezőket I5 szétválasztani. Ezt segíti elő all csapokat körbevevő sarló-alakú 5 érintkezőkar 6 érintkezővel szemközti vége. Különösen egyenletes erőátvitel és a 6 érintkező egyenletes vezetése úgy érhető el, hogy a 3 retesz villaszerűén van kialakítva, és hogy 20 az 5 érintkezőkar 6 érintkezővel szemközti 27 végét a retesz felveszi, és tartja az érintkezőkar 10 tengelyén. A sarló-alakú kényszervezetés a zárból a vágótesthez történő átmenetnél elősegíti az érint-25 kezők hirtelen szétválasztását, mivel a retesz és a 18 rugón és a 10 tengelyen keresztül a retesszel összekötött 5 érintkezőkar gyorsan szétválik a 6 érintkezőtől. A szabad kioldás a 3. ábra szerint a 4 reteszzáró 30 elem kihajlításával történik a 24 nyíl irányában, amikor is a 22 emelőre áramütéskor hat a mágneses kioldó rúdja, vagy hosszabb termikus túlterheléskor a bimetál kapcsol. 35 Amikor szabad kioldáskor a 3 retesz 25 retesznyelvével szabaddá válik a 26 féltengelytől, a 18 húzórugó az 5 érintkezőkart a 10 tengellyel és így a 3 retesszel együtt a 11 csapokkal lefelé húzza 28 nyitás-irányban, mindaddig, amíg a 40 nyitási utat a 19 ütköző a 10 tengely alatt és a 21 ütköző az 5 érintkezőkar 27 vége alatt be nem határolja. A 2 kilincsemelőt visszaállító 17 forgatórugó okozza, hogy a 9 kényszervezetés nyomja a 11 csapokat, és a 3 retesz a 4 reteszzáró 45 elem fölé emelkedik. Ekkor a kapcsoló ismét készen áll az újbóli kézi bekapcsolásra, mihelyt a 4 reteszzáró elem az 1. és 2. ábrák szerinti normál helyzetében visszahajlik. A 4. ábrán a kiviteli alak szerinti kilincsemelő 50 látható térbeli ábrázolással. Az egymással párhuzamos 30 fogak peremein van mindig a 9 kényszervezetés elhelyezve a 11 csapok részére az alsó részen. Olyan 5 érintkezőkarnál, amely a 6 érintkező-55 vei szemközti 27 végén behatol a 3 retesz 11 csapjaihoz, a 27 végre ható behúzó, illetve ütközőrúddal az érintkezők a kapcsolózár kioldása előtt nyithatók. Ekkor előnyös, ha a 18 húzórugó az 5 érintkezőkarra a 10 tengelyhez viszonyítva a 60 kiviteli alak szerint úgy hat, hogy az 5 érintkezőkar forgásakor nyitásirányban az emelőkar a forgáspont illetve a 10 tengely irányában rövidül, és a rugó lényegében azonos hosszúságú marad. A nyitómozgás ekkor a csökkenő ellennyomatékkal 65 van segítve.
