172052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliészter alapú, nagyviszkozitású műgyanta kompozíciók előállítására
3 172052 4 • a poliészter és/vagy az idegen polimer molekuláinak összekapcsolódása útján létrejövő szerkezet biztosítja a kompozíció viszkozitásának gyors, nagymértékű növekedését egészen a kaucsukszerű állapotig, de erő hatására létrejövő deformálhatóság 5 lehetővé teszi a megnövekedett viszkozitású kompozíció feldolgozhatóságát sajtolás, fröccssajtolás stb. útján. A létrejött konzisztencia órák vagy napok után állandósul, azaz a viszkozitás további növekedése megszűnik. Ez a körülmény lehetővé 10 teszi a kompozíció több hónapon át történő tárolása után való feldolgozhatóságát is. A konzisztencia stabilizálódása annak a következménye, hogy az idegen poláris polimer nagy molekulájú vegyület (molekulasúlya legalább 15 10 000) lévén, a javasolt mennyiségű fémvegyülettel történő összekapcsolódás útján laza gélvázat alkot a rendszerben. A rövid idő alatt kialakult szerkezet biztosítja a „nagy viszkozitást", erő hatására bekövetkező deformálódási, valamint a 20 viszkozitási érték (konzisztencia) stabilizálódását az összekeveréstől számítva viszonylag rövid időn belül. A vázolt effektus eléréséhez szükséges, hogy a poláris polimer (idegen polimer) oldódjék vagy duzzadjon a gyantaoldatban. 25 A fentiek alapján a találmány eljárás szabad karboxilcsoportokat tartalmazó poliészter komonomerrel készített oldata viszkozitásának növelésére és egyúttal a megnövelt viszkozitás stabilizálására, ahol az oldathoz egy mólnyi szabad karboxilcso- 30 porthoz viszonyítva 0,5-2,1 mólnyi mennyiségben fémoxidot, előnyösen magnéziumoxidot, cinkoxidot, kálciumoxidot, kadmiumoxidot vagy ezek tetszőleges keverékét, továbbá a fémoxid adagolásával egyidejűleg vagy azt megelőzően poláris 35 csoportokat tartalmazó szerves polimert és adott esetben töltőanyagokat, színezőanyagokat, csúsztatóanyagokat, polimerizációs iniciátort, és aktivátort adagolunk. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a poláris csoportokat tartalmazó 40 szerves polimert a gyantaoldat súlyára vonatkoztatva 1-5 s%, előnöyösen 2-4 s% mennyiségben keverjük a gyantaoldathoz, majd a kompozíciót kikeményítés előtt legalább 1 órán át pihentetjük legfeljebb 70 C° hőmérsékleten. Ha az alkalmazott fémoxid magnéziumoxid, akkor a gyantaoldat savszámára vonatkoztatva minimálisan, ill. maximálisan az alábbi mennyiségekben alkalmazzuk: 45 Mól MgO/Mól COOH s% MgO mini- maxi- Oldat mini- maximum mum savszám mum mum 0,50 2,1 15 30 45 0,27 0,54 0,81 1,2 2,4 3,6 50 55 60 annak kopolimerjét, izocianát alapú polimert, polikarbonátot vagy ezek tetszőleges keverékét használhatjuk, előnyösen por, szál, lemez vagy szemcsék alakjában. A reakció, illetve molekulaszerkezet sémája polimetilmetakrilát esetében a következő: poliészterlánc fémoxid O I C-0 /.C\ \ V v/MeOH + O I -H2 C-C-C í \ CH3OCH3 o // C-O' A \ I ^e-OH \N / I I I I I O -H2C-C-C-OCH3 CHU Poláris csoportokat tartalmazó szerves polimerként célszerűen polivinilacetátot vagy annak kopolimerjét, poliakrilátot, poliamidot, cellulózésztert, cellulózétert, klórozott vinilpolimert, vagy 65 A vázolt reakcióséma szerint a poliészter és az idegen polimer molekuláinak a fématom közvetítésével koordinatív kötések útján történő összekapcsolódása lép fel abban az esetben, ha az idegen polimer molekulárisán oldódik vagy nagymértékben duzzad a poliészter-stirol elegyben. Ha nincs oldódás, a poliészter molekulák az idegen polimerből álló halmazok (szálak, szemcsék) felületére ojtódnak. Például cellulózacetobutirát esetében a koordinálódás az észtercsoportokon keresztül, poliamidok esetében a nitrogénatom közvetítésével, poli-akrilnitril esetében a ciáncsoportokon keresztül, PVC jelenlétében a klóratomok 2
