172050. lajstromszámú szabadalom • Berendezés legalább részben zárt terek hűtésére és meghatározott hőfokon tartására, különösen elárusítási célokat szolgáló hűtőpultokhoz

3 172050 4 művek terének hűtésére is. Kamionok esetében általában a kamion homlokfalára van szerelve a hűtőaggregát, amely kompresszoros hűtőberendezés szokott lenni általában. Sínjármű veknél is hasonló a helyzet azzal az eltéréssel, hogy a hűtőaggregát a 5 jármű kocsiszekrényének egy elhatárolt cellájában van elhelyezve. Épületek helyiségeinek hűtése esetén a hűtőberendezés a hűtendő helyiségtől vagy helyiségektől különálló kamrában foglal helyet, ahol a hűtő- 10 berendezés elpárologtatója révén hőcserélőben hűtik le a levegőt és ezt a levegőt csatornán vezetik be a hűtendő helyiségbe. Az ismert, korábbiakban vázolt berendezések is számos hátránnyal rendelkeznek. A járműveken alkalmazott hűtőaggregátok igen lényeges hátránya, hogy rázkódásnak, por és egyéb szennyezésnek vannak kitéve, ennélfogva igen gyakran meghibásodnak aminek következtében a hűtés nélkül maradt szállítmány minősége romlik, nem ritkán teljesen értéketlenné válik. Magának a hűtőaggregátnak a karbantartása, rendszeres ellenőrzése tetemes munkát és különleges szakértelmet igényel. Kedvezőtlen körülmény az is, hogy a hűtőberendezés a jármű súlyát és hasznos térfogatát károsan befolyásolja. A helyiségek hűtésére használt ismert berendezések sok esetben nem használhatók vagy legalábbis alkalmazásuk komoly problémát jelent. Ilyen esetek pl. gyógyászati célra szolgáló helyiségek, ahol a szükségletnek megfelelő sterilitás nem biztosítható folyamatosan mivel a befújt hideg levegő sem steril. Ugyanígy problémát jelent egyes laboratóriumi helyiségeknek az ismert módon történő hűtése, mert számos esetben káros ha a szellőző levegővel vagy a hűtött levegővel por, vízgőz, esetleg más szennyeződés kerül az illető helyiségbe. A találmány szerinti berendezés alkalmazása mellett a vázolt hátrányok maradéktalanul elkerülhetők. A javasolt berendezés zárt vagy legalább részben zárt helyiségek hűtését biztosítja anélkül, hogy a hűtőgép egy egységet képezve az elárusító hűtőpulttal, vagy hogy a hűtött térben, vagy közvetlenül a hűtött tér falára kellene szerelni magát a hűtőgépet. Hőtechnikai szempontból szükségtelenné válik a találmány szerinti berendezés alkalmazása mellett, a hűtött levegőnek a hűtött térbe történő bevitele illetve az ott felmelegedett levegőnek a hűtött térből való kiszállítása is. A találmány szerinti berendezés legáltalánosabb kiviteli alakja olyan megoldássá biztosítja a vázolt feladat ellátását — és így az ismert berendezések hiányosságainak kiküszöbölését, hogy a hűtőpulttal egy egységet képezően illetve a hűtött helyiségben vagy más térben olyan hűtőcső van csupán, amelyen szokványos szerkezeti egységek révén hűtött és keringtetett hűtőközeget áramoltatunk keresztül. A hűtőcső a helyiségen kívül csatlakozik a hűtőközeget szállító csőrendszerhez. Ilyen megoldás mellett tehát a tulajdonképpeni hűtőgép a hűtött tértől távolabb lehet, de mindenképpen e téren kívül helyezhető el. Ennélfogva a hűtött térben mozgó alkatrészeket tartalmazó gépek, villamos táplálást igénylő berendezési tárgyak nincsenek. Egy előnyös kiviteli alakja a találmány szerinti berendezésnek, amelynél a már említett hűtőcső hőelvonó anyagba van ágyazva. Ilyen kiviteli alak esetében hűtőhatást lehet kifejteni akkor is, amikor a hűtőcsövön nem áramlik keresztül hűtőközeg. Szabályozási szempontból célszerű a hűtőcső visszafolyó ágába iktatni olyan szabályozó szervet, amelyet a hűtött térben uralkodó hőmérsékletet érzékelő szerv által vezérelünk. A szabályozó szerv tulajdonképpen a hűtőközeg mennyiségét szabályozza és ezáltal változtatja ugyanannak a hűtőcsőnek a hűtőhatását. Ennek eredményeként megoldható, hogy ugyanarra a hűtőközegkörre kapcsolt, áramlástechnikai szempontból egymással párhuzamos kapcsolásban álló pl. hűtőpultok más-más hőmérsékletű hűtött tereket biztosítanak. A hűtött térben levő hűtőcső két vége célszerűen a hűtött téren kívüli csatlakozókkal van ellátva s ezek megfelelő kivitele lehetővé teszi a kapcsolat megszüntetésének illetve visszaállításának szinte egy kézmozdulattal történő végrehajtását. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a szokványos szerkezeti egységeket tartalmazó elsődleges hűtőköre és ennek elpárologtatója révén hűtött közvetítő közeggel átáramoltatott másodlagos hűtőköre van, a másodlagos hűtőkörhöz egy vagy egyidejűen több hűtött tér hűtőcsöve van kapcsolva, továbbá egy-egy hűtött térhez tartozó hűtőcső visszafolyó ágába iktatott, a hűtött térben levő hőfokérzékelő által vezérelt szabályozó szerve van. A találmány szerinti berendezést a csatolt rajzon bemutatott példakénti kivitel kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajz szerinti berendezésnél az 1 hűtött tér elvileg bármilyen helyiség, vagy gépjármű szekrény, vagy hűtőpult tere lehet. Az 1 hűtött térben van elhelyezve, a 3 hűtőcső, amelynek végei az 1 hűtött téren kívül a 4 csatlakozó segítségével van a II másodlagos hűtőkör csővezetékeihez kapcsolva. A II másodlagos hűtőkör tulajdonképpen egy összefüggő csőrendszer, amelyben a közvetítő közeget az 5 szivattyú tartja keringésben. Ez a közvetítő közeg a hűtőtechnikában elterjedten használt sóié lehet. A II másodlagos hűtőkörben keringtetett közvetítő közeget a 6 hőcserélőben az I elsődleges hűtőkörhöz tartozó 10 elpárologtató hűti. Az I elsődleges hűtőkör a szokványos elemeket tartalmazó, a korábbiakban hűtőgépnek nevezett berendezési részlet. Ehhez tartozik még a 9 kompresszor, a 8 kondenzátor és a 7 fojtószelep. Főleg járművek - pl. kamionok - hűtött terével kapcsolatban célszerű a 3 hűtőcsövet 2 hőelvonó anyagba ágyazni, amikor is ennek az anyagnak a hőelvonó képessége biztosítja az 1 hűtött tér hűtését illetve meghatározott hőmérsékleten tartását. Ez a 2 hőelvonó anyag nagy hőkapacitású s anyagi tulajdonságaitól függően lehet meghatározni azt a hőfokot, amit biztosítani képes. A 2 hőelvonó anyaga alkalmazását jelentő kiviteli alakkal elérhető, hogy hosszabb-rövidebb ideig függetleníthető a hű-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2