172042. lajstromszámú szabadalom • Csillaggyűrű mezőgazdasági gépekhez, pl. csillagos hengerekhez

3 172042 4 Az ilyen kiviteli alakú csillaggörgők egy darab lemezből, vagy túlnyomó részük egy darab lemez­ből sajtolással előállíthatók. A találmány további fontos jellemzője, hogy a csillaggörgő középső, általában tárcsa alakú része áttörésekkel van ellátva. Ennek elsősorban akkor van jelentősége, ha több csillaggörgőt szerelnek egymás mellé, mert ilyenkor az említett áttörése­ken a talajrészecskék áteshetnek. Előnyös, ha egy központi nyílástól, pl. a tengelyt befogadó nyí­lástól, kifelé terjedőek az áttörések úgy, hogy végül lóhere alakú nyílás keletkezik, mert így az áttörések a kerület közeléig terjedhetnek, vagyis lehető legnagyobb mennyiségű föld áthullását te­szik lehetővé. Azok a talaj rögök, melyeket a szomszédos vagy az elöl és oldalra álló görgők felemelnek és oldalra dobnak, az áttöréseken áteshetnek vagy ütközés folytán szétmorzsolódhatnak anélkül, hogy az ol­dalirányú földmozgást akadályoznák vagy a tárcsák közé beszorulnának. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szem­léltetett példakénti kiviteli alakok alapján ismertet­jük, ahol az 1., 3., 5. és 7. ábrák a csillaggörgők egy-egy kiviteli alakját mutatják elölnézetben, a 2., 4., 6. és 8. ábrák az egyes kiviteli alakok oldalnézetei és a 9. ábra a 7. ábrán feltüntetett 9 nyíl felőli rész­nézet. Az ábrákon az n mindig a csillaggörgő agyát, az a a görgő egyes fogait, az s0 a találmány szerinti megoldású vágóéleket jelöli, amely élek közvetlenül a z0 fogcsúcsoktól, vagy ezektől meghatározott távolságra levő helyről indulnak ki befelé a sugár­irányhoz képest ferdén, A fogak E középsíkhoz képest váltakozóan az egyik vagy a másik oldalra elhajlanak, míg az s0 vágóélek mind az E középsík­hoz képest, mind a csúcshoz tartozó sugárhoz képest ferde helyzetűek. Ennek megfelelően a vá­góélek váltakozóan az E középsík egyik vagy másik oldalán találhatók. Az n agy az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alakoknál hatszögletű üreges testként van kiké­pezve, melynek hat oldalánál a fogazatok sugár­irányban küllőszerűen kifelé állnak. Az s0 vágó­éleket a bordákon képezzük ki, melyek a z fogak végére vannak hegesztve oly módon, hogy az s0 vágóélek az z0 csúcsok felé futnak. A bordák a csillaggörgő E középsíkjának az egyik vagy a másik oldalára kerülnek váltakozóan. Az s bordák a szomszédos fogak ellentétes oldalaihoz csatlakoz­nak, mégpedig az egyik fognak a csúcstól beljebb levő szakaszához. Az n agy, a z fogak és az s bordák szilárd egységgé vannak hegesztve. A 3. és 4. ábra olyan kiviteli alakot ábrázol, ahol a z fogak egyenesvonalúak, pl. háromszög­keresztmetszetű rudak, a z„ fogcsúcsnál pedig le­rézseltek. Belső végüknél a z fogak tangenciálisan csatlakoznak az agyhoz vagy az n tengelyhez, amelyekhez előnyösen hegesztéssel vannak rögzítve. A z fogak helyzete ferde az E középsíkhoz képest így Z fogak s bordákon túl kiálló, 20 fogazatvégei ej és e2 axiális távolságra vannak az E középsík­tól, annak egyik illetve másik oldalán. Az s bordák a 4. ábrán láthatóan éppen így váltakozóan az egyik illetve másik oldalra vannak irányítva úgy, 5 hogy az E középsík felé dűlő felületet és az s<, vágóéleket képezik. Az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli alaknál a há­romszög alakú z fogak (zj illetve z2 ) a központi n agyrészt képező tárcsa alakú lemezzel vannak egye-10 sítve oly módon, hogy a fogak alapoldala van az agyrész kerületénél. A fogak tengelyirányból nézve aszimmetrikusan vannak kialakítva, amennyiben az egyik szabad oldalt a 25 rövid él és a másik szabad oldalt a 26 hosszú él képezi. 15 A ZQ csúcsokba futó 26 hosszú élek s0 vágó­éleknek vannak kialakítva. Az egyes fogak a csillag­görgőnek megfelelően az E középsíkhoz képest váltakozóan az egyik (z! fog) és a másik (z2 fog) 20 oldalra kerülnek, és ellenkező irányban vannak domborítva, aminek hatására alakulnak ki a csillag­görgőnek megfelelő 22b ferde felületek, amelyek az E középsík felé lejtenek. A csillaggörgő agy­részében levő 27 középnyílás a csillaggörgő felerő-25 síthetőségét szolgálja egy tengelyre. A 27 közép­nyíláshoz csatlakoznak a kerület felé terjedő 31 kivágások, amelyek lóhere alakot adnak a teljes áttörésnek és az így keletkezett különösen nagy­méretű áttörésen az oldalra kitérő talaj rögök 30 könnyen átesnek. Az áttörés 31 kivágásai között képezett, sugárirányban befelé terjedő 32 nyelve­ken 28 furatok vannak a tengelyre történő felerő­sítéshez. A 7-9. ábrákon bemutatott kiviteli alak az 5. és 35 6. ábrákon szereplő kiviteli alaktól jelentősen kü­lönbözik abban, hogy a z fogak egyszerű módon b hajlítási élektől az E középsíkhoz képest váltako­zóan az egyik vagy a másik oldalra hajlanak, miközben a b hajlítási élek a szomszédos csúcshoz 40 tartozó sugárhoz képest ferdék. Az elhajlított fog­nak a csúcshoz tartozó sugárral nagyobb szöget bezáró oldalán So vágóéi van kiképezve, amit a lemezek leélezése révén lehet biztosítani. 45 A 7. ábrán pont-vonallal van jelölve a 33 fel­erősítőperem körvonala. A csillaggörgőt a tengelyre a 28 furatokba helyezett csavarokkal lehet rög­zíteni. Hogy a 33 felerősítő pereme ne akadályozza a rögök átesését a 31 kivágásokon át, ezért három-50 szög alakú. Esetenként a 33 felerősítőperem oldalai vagy megfelelő egyéb részei többé-kevésbé be- vagy kihajtottak lehetnek. A találmány szerinti megoldású csillaggörgőket kívánt mennyiségben lehet elhelyezni egymás mellé 55 vagy egymás mögé a mezőgazdasági gépeken. Álta­lában több sor kerül egymás mögé, ahol az első csillaggörgősor tárcsáinak síkja haladási irányban, a következő sor tárcsáinak síkja pedig a haladási irányt keresztezőén van elhelyezve. Az egyes sorok 60 görgői elhelyezhetők egy tengelyen, vagy csoporto­san, elkülönített tengelyeken is. A csillaggörgők a gépen úgy ágyazhatok, hogy a talajon az egyik vagy másik forgásirányban haladjanak. Előnyösen úgy alkalmazható, hogy a 7. ábrának megfelelően a 65 vontató F haladási irányánál f forgási iránnyal 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom