172014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű építőelem előállítására

3 172014 4 zárók - esetében törtvonalú, kazettás, hullámos, vagy méhsejt alakú szerkezeti elemek helyettesíthetik. Ez utóbbiakban azonban nem helyezhető el szigetelő anyag. Különösen a méhsejtbetétes szerkezetek inerciája a szendvicspanelekéhez hasonlóan gyenge. Mint sokoldalú könnyűszerkezetes építőelem, csak a keretes lécbordás szerkezet jöhet számításba. Ennek előállítása hagyományos a faiparban közismerten munkaigényes - gyártással történik. Fokozza a nehézséget, ha a lécbordák közeit nem légrés, hanem hő-hangszigetelő anyagok töltik ki. Ez esetben a szigetelő anyagok méretre szabása és a lécbordák közé történő elhelyezése, a munkaidőt jelentősen megnöveli. Mindezek mellett a leggondosabb munka ellenére is feltehető, hogy a két fedőlemez között helyenként léghidak keletkeznek. Az. általam ismertetett eljárással némi hasonlóságot mutat az a kevésbé ismert technológia, amivel főleg parketta készítésére - a lécpanelek olcsó, termelékeny gyártását kísérelték megoldani. Ls/.crint a panel anyagául szolgáló deszkákat egy meghatározott lapfelületen belül egymás mellé helyezik, a következő azonos felületű réteget az előzőre ragasztják és ezt az eljárást a kívánt tömbméret eléréséig folytatják. Végül a kapott tömböt felszeletelve nyerik a pl. parkettának alkalmas panel táblákat. \i technológiánál az azonos rétegek darabjait egyenlő vastagságúra kell megmunkálni. Továbbá a deszkákat úgy kell összeválogatni, illetve leszabdalni, hogy minden réteg felülete egyenlő méretű legyen és darabjai az alatta levőkkel azonos száliránnyal kötésbe kerüljenek. Mindez igen munkaigényes feladat. A másik probléma a fa sajátos tulajdonságaiból fakad alak és térfogatváltoztatás - mint állandóan jelentkező hibaforrás, e gyártási folyamat örökös velejárója. Ezek az okok elegendők voltak ahhoz, hogy ez a technológia ebben a formában a gyakorlatban ne terjedjen el. A találmány célja az építőipar számára olyan könnyűszerkezeti megoldás biztosítása, ami mind tömegesen, mind kisüzemileg egyaránt gazdaságosan gyártható, kiváló tulajdonságokkal rendelkező és minél többcélú felhasználásra alkalmas. Gyártása nem igényel nagyobb beruházást és különösebb szakértelmet. Anyaga nincs egy, vagy néhány anyagfajtához kötve. Könnyen .szerelhető, önhordó, könnyű a tárolási és szállítási követelményeknek is eleget tesz. A találmány legalább két különféle - szigetelő ill. merevítő tulajdonságú - anyagfajtából készített könnyű, de nagy inerciájú építőelem. Inerciáját fedőlemezei s velük egy szerkezetet képező, rájuk harántirányban elhelyezkedő gerinclemezei biztosítják. A fedő ill. gerinclemezek közötti hézagokat az úgynevezett szekrényszelvényeket, belső szabad felületükkel megfelelő kötésben, hő- és hangszigetelő anyag tölti ki. Amennyiben a szélső gerinclemezek a közbeesőknél vastagabbak, úgy azok az elem párhuzamos keretét alkotják. A készítés folyamata mindössze annyiból áll, hogy a merevítő, ill. szigetelő tulajdonságú anyagok szabályos tábláit váltakozva s megfelelő - pl. ragasztott - kötést létrehozva, egymásra helyezzük. (Keretes panel készítésnél legalább az egyik szélső rétegbe vastagabb anyagot teszünk.) Az így kialakuló tömböt a lapokra merőlegesen felszeleteljük, 5 majd az egyes szeletek két oldalára fedőlemezt erősítünk. A rajz a találmány gyártásának két lényeges fázisát, valamint annak kész kiviteli alakját ábrázolja két-két változatban. Az ábrákon az „a"-val 10 jelölt merevítők anyaga pozdorjalemez, a „b"-vel jelölt szigetelők anyaga hungarocell lemez. Az 1. ábra a merevítő és szigetelő lemezek váltakozó egymásra ragasztásával kialakított tömböt és 15 abból levágott szeletet szemlélteti. Lényegében ezzel a két egyszerű művelettel ki lett alakítva a szerkezet gerinclemez sora, annak közeit kitöltő szigetelő rudakkal. A hungarocellnek a gyártás szakaszaiban segédszerkezeti funkciója is van: a mere-20 vítő lemezek egymástól való távolságának és eldőlésmentes helyzetének biztosítása. A 2. rajz válaszfalpanelt ábrázol, ahol a „c" fedőréteg gipszöntéssel készül. A 3. rajz keretnélküli univerzális panelt ábrázol, „c" fedőlemezei készülhet: farostlemez, 25 gipszkarton, eternit stb.-ből. Ez utóbbinak anyagát ugyanis felhasználási területe határozza meg. A 4. rajz egy még fedőlemez nélküli keretespanel összeilleszthető darabjait mutatja be. Készítésénél az 1. rajz szerinti tömb legalább egyik szélső réte-30 gébé a „c" jelű pallót, deszkát kell helyezni. A szintén ,,c"-vel jelölt vízszintes keretelemek nem feltétlen tartozékai a szerkezetnek, ezekre főleg akkor van szükség ha a szerkezet végei a beépítéssel nem lesznek befogva (pl. ajtólapoknál). Fedő 35 lemezei, mint a 3. ábrán különböző anyagokból készülhetnek. Mint látható a nagy inerciájú könnyű építőelem valóban igen egyszerű. Rendkívüli előnyei mellett szól, hogy a célnak megfelelően sok változatban 40 készülhet, gyártási módja lényegében mégis azonos: eltérő túl homogén lapok lemezek vált. egymásra ragasztás »-TÖMB felszeletelés — HETEROGÉN TUL. LAPOK. LEMEZEK kétoldali lefedés ^ »- KÉSZ PANEL 50 A panelek rendeltetésszerű változatainak előállítása, csak a harmadik munkafázisban belépő anyagnál jelent változást, illetve anyaghoz kapcsolódó technológiában jelenthet eltérést. E csekély 55 időráfordítást igénylő három munkafázissal, statikailag a legjobb szelvényű szerkezetet lehet előállítani, ugyanakkor a szelvények üregei hő-hangszigetelő anyaggal megbízható térkitöltést nyernek, A beépítéssel és rögzítéssel kapcsolatos ismert megol-60 dások is könnyen alkalmazhatók. Műszaki előnyei mellett az adott elrendezés gazdaságosságát az biztosítja, hogy az építőelem készítéséhez a kereskedelemben szabványos méretű és minőségű anyagok használhatók fel anélkül, hogy 65 azokat előzetesen meg kellene munkálni. 2