171970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hosszúszénláncú szénhidrogének földgázból és benzintartalmú földgázból való kinyerésére
3 171970 4 deszorpciós berendezésbe vezetjük, a kondenzátumból a nehéz szénhidrogén-frakciót gőzöléssel és frakcionálással nyerjük ki. A találmány szerinti eljárást a mellékelt, technológiai folyamatot vázoló ábra alapján a következőkben részletesen ismertetjük: A durva szennyezésektől megtisztított 64 atm nyomású kiindulási gázt az 1 vezetéken át a 2 hűtőbe vezetjük (a hűtéshez propánt alkalmazunk). Hűtés előtt a gázáramba a 3 vezetéken át a hidrátképződést megakadályozó inhibitort, például etilénglikolt, dietilénglikolt vagy trietilénglikolt adagolunk. Az inhibitor segítségével addig szárítjuk a gázt, míg annak harmatpontja a 2 hűtő gázzal érintkező leghidegebb felületének hőmérsékleténél alacsonyabbra csökken. A gázt a 2 hűtőben —23 C°-ra hűtjük. A lehűtött gázt a keletkezett szénhidrogéntartalmú kondenzátummal és nedvességgel telített inhibitorral együtt a 4 hideg szeparátorba vezetjük, ahol a folyékony fázistól elválasztjuk. A folyékony fázis további két fázisra, egy szénhidrogén-tartalmú fázisra és egy a nedvességgel telített inhibitort tartalmazó fázisra válik szét. Ezeket elkülönítjük. A 4 hideg szeparátorból kilépő gázt a nehéz szénhidrogén-frakció elkülönítése végett az 5 abszorberbe vezetjük. Az abszorpciót 60 ata nyomáson és -23 C° hőmérsékleten hajtjuk végre. A nehéz szénhidrogének elkülönítése után kapott gázt (frakcionált gáz) az 5 abszorber felső részéből a 6 vezetéken keresztül a 7 előtelítő hűtőbe továbbítjuk, ahol az a 8 vezetéken át érkező abszorbenssel találkozik. A 7 előtelítő hűtőben az abszorbenst rövidszénláncú szénhidrogénekkel (d, C2 ) telítjük -23 C° hőmérsékleten. így ahhoz az előnyhöz jutunk, hogy az 1—2 szénatomos szénhidrogének abszorpciójakor felszabaduló hő nem az 5 abszorbert melegíti, hanem külön berendezésben, könnyen elvezethetően szabadul fel. A telített abszorbenst és a frakcionált gázt a 7 előtelítő hűtőből a 9 szeparátorba vezetjük, innen a hideg frakcionált gázt a 10 vezetéken át elvezetjük, miközben felhasználjuk a folyamatba belépő gázáram hűtésére. A telített abszorbenst a 9 szeparátorból a 11 szivattyú segítségével az* 5 abszorberbe továbbítjuk. Az 5 abszorber fenékrészén a telített abszorbens egy részét gőzölésnek (metán-mentesítés) vetjük alá. Ehhez az abszorbenst a 12 visszaforralóba vezetjük és +30 C°-ra melegítjük. Az abszorbenst ezután a 13 vezetéken át a 14 etánmentesítő abszorberbe továbbítjuk, ahol 25 ata nyomáson elkülönítjük és a 15 vezetéken át eltávolítjuk a metánt és etánt tartalmazó ballasztgázokat. A 14 etánmentesítő abszorber fenékrészén maradt terméket - lepárlási maradék —, a nehéz szénhidrogén-frakcióval telített etánmentesített abszorbenst a 16 vezetéken át a 17 deszorberbe vezetjük, ahol 18 ata nyomáson elkülönítjük a nehéz szénhidrogén-frakciót az abszorbenstől. A 17 deszorber felső részéből az abszorpciós folyamatban kinyert nehéz szénhidrogén-frakciót a 18 vezetéken át további frakcionálás céljából elvezetjük. A 17 deszorber fenékrészéből a gőzzel kezelt abszorbenst a 19 vezetéken át visszavezetjük az abszorpciós folyamatba, illetve a 14 etánmentesítő abszorberbe. 5 A4 hideg szeparátorban kivált instabil szénhidrogéntartalmú kondenzátumot, amely a nehéz szénhidrogének mellett ballasztanyagként metánt és etánt, továbbá nedvességet is tartalmaz, a 20 vezetéken át gőzölés (etánmentesítés) és szárítás 10 céljából a 21 gőzölő kolonnába vezetjük, ahol elválasztást 25 ata nyomáson és 200 C°-on végezzük. A 21 gőzölő kolonna felső részén elvezetjük a főként metánt, etánt és nedvességet tartalmazó 15 ballasztgázt. A 21 gőzölő kolonna fenékrészéből a nehéz szénhidrogén-frakció etánmentesített kondenzátumát a 22 vezetéken át további elválasztása céljából frakcionáló berendezésbe vezetjük. 20 A4 hideg szeparátorból a hidrátképződés nedvességgel telített inhibitorát a 23 vezetéken át elvezetjük. A hosszúláncú szénhidrogének a találmány szerinti eljárás révén egyszerű módon nyerhetők ki 25 földgázból és benzintartalmú földgázból. Az eljárás nem igényel bonyolult berendezést és gyakorlatilag kizárja az alacsony hőmérsékleten működő abszorpciós berendezés szerkezeti részeinek a hidrátok által történő eltömődését. 30 A találmány szerinti eljárást a mellékelt folyamatábrával összefüggő alábbi kiviteli példával tesszük szemléletessé: 35 Példa 64 ata nyomású, 0 C° hőmérsékletű 122 642 kg/h mennyiségű földgázt, az alábbi mól%-os összetétellel Cj Cj C3 C4 c Ci C2 C3 ÍC4 nC4 45 91,15 5,45 2,00 0,48 0,55 iCs nC s C 6 C 7 C 8 50 0,18 0,10 0,06 0,02 0,01 100,00% hőcserélők sorozatán előhűtjük a 10 vezetéken érkező hideg gázzal, majd a 2 hűtőbe vezetjük. (A hűtéshez —30 C° forrpontú propánt alkalma-55 zunk.) _ Hűtés után a gáz hőmérséklete -23 C° A hidrátok képződésének, valamint a hőcserélők és a 2 hűtő hidrátokkal való eltömődésének megelőzésére a gázáramba a hidrátképződés inhibitoraként 60 500 kg/h mennyiségű . glikolt vezetünk. A gáz lehűlésekor a nehéz szénhidrogének lecsapódnak. A kondenzátumnak a gázáramból való leválasztására a 4 hideg szeparátor szolgál. A 4 hideg szeparátorból összesen 1931 kg/h mennyiségű, alábbi összetételű 65 kondenzátumot vezetünk el: 2
