171962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laktát-dehidrogenáz izomerjeinek egyidejű vagy külön történő meghatározásáram és diagnosztikai eszköz a meghatározás elvégzésére

7 161962 8 önmaga végrehajtani. A hüvelybe helyezés után 15-30 perccel mutatkozó kékes elszíneződés jelzi patológiás elváltozás veszélyét és figyelmeztető jel arra, hogy szakorvost szükséges felkeresni. Ha a felhasznált tampon, kihúzózsinór vagy ki­húzócsík hosszabb időn át tartó tárolására és ezért konzerválására van szükség (amire különösen az orvos által történő alkalmazás esetében van szük­ség, vagy akkor, ha a megbetegedett nő például a tampont az orvoshoz postán akarja eljuttatni), ak­kor a felhasznált tampont utókezelni kell, éspedig az esetlegesen kellemetlen szag leküzdésére, a tam­pon fertőtlenítésére és az elszíneződésnek hosszabb időn át történő tárolás céljából való stabilizálására. Azt találtuk, hogy ez az utókezelés úgy oldható meg, hogy a felhasznált tampont 20%-os para­loidoldatba (a paraloid a Merck cég terméke, az oldószer toluol) mártjuk. Míg az LDH meghatározására eddig ismert mód­szerek kifejezetten laboratóriumi módszerek és a korábban már részletezett hátrányokat mutatják, a találmány szerinti eljárás és tesztkompozíció lehe­tővé tesz gyors, bizonyos alkalmazási célokra (pél­dául a hüvelyváladék vizsgálatára) kielégítően kvan­titatív meghatározást akár tanulatlan felhasználó által. Ez különösen fontos daganatos megbetege­dések esetében. Daganattal szenvedő betegek test­nedveiben a szakirodalom tanúsága szerint nap­jainkig 26 enzimet tanulmányoztak. Az LDH-nak a legnagyobb a diagnosztikai érzékenysége, a vérszé­rumban (nem exkrétumban) 40—90%-os koncent­rációnövekedése észlelhető. Bizonyított tumor ese­tében az LDH mennyiségének sorozatos meghatá­rozása alkalmasnak bizonyul a betegség lefolyásá­nak és a kezelés eredményességének ellenőrzésére annak ellenére, hogy az LDH koncentrációjának növekedése korántsem tumorspecifikus, azonban mindig jelzés egy súlyos megbetegedésre és egyéb tünetekkel összefüggésben alkalmas lehet tumor­gyanu igazolására. A tamponokra felvitt, ismertetett előnyös teszt­kompozíciót sorozatvizsgálatban kipróbáltuk közel 100 főből álló kísérleti csoporton, amelyhez egész­séges, valamint Carcinoma colli uteri, Carcinoma corporis és Carcinoma in situ megbetegedésben szenvedő nők tartoztak. A lehetőség szerinti leg­jobb eredmények elérése céljából a tampon 15—30 percen át maradt a hüvelyben. Közvetlenül a kivétel után az alábbi elszíneződések figyelhetők meg: nincs elszíneződés negatív rózsaszínű elszíneződés még negatív világoskék ibolyás árnyalattal + kék ++ sötétkék +++ Ha kék (++) vagy sötétkék (+++) elszíneződés jelentkezikT akkor minden esetben rákos megbete­gedésről van szó, mint ezt a patológiai leletek igazolták. Világoskék (+) elszíneződés esetében szinte minden alkalommal a „változási periódus" diagnózis állapítható meg. Rózsaszínű elszíneződést kizárólag egészséges nőknél észleltünk (a terhesség 15. napjáig terheseknél is). Az in vitro meghatározási eljárást, azaz például a vérszérumban vagy vérplazmában végzett meg­határozást önmagában ismert módon hajtjuk végre. Az egyetlen szükséges változtatás pufferspecifikus 5 pH-érték, célszerűen 6,0 és 6,5 közötti érték be­állítása, szemben az eddig alkalmazott, erősebben bázikus értékkel, így tehát közelebbi leírására nincs szükség. Az LDH abszolút mennyiségének meg­határozására a mért elszíneződés azonosítható szab-10 ványosított LDH-mintákkal végzett összehasonlítás útján. Ezek a hitelesített, illetve szabványosított minták — mint azt a tamponok konzerválásával kapcsolatban már ismertettük — színe hosszabb időre megőrizhető. 15 Az alábbi példák két olyan lehetőséget ismertet­nek, amelyekkel a találmány szerinti tesztkompo­zíció tamponra felvihető. 20 a) Bemártásos módszer Szokásos higiéné-tamponokat, például a Dr. Carl Hahn cég által gyártott „o.b." tampont, közepükön övszerűen 1 cm széles „Tesaband" ra-25 gasztószalaggal egy-kétszer szorosan körbetekerünk, majd a tampon védőborítóját a tamponnak a ki­húzószállal ellentétes oldalán felnyitjuk. Ezáltal a tamponnak (amely henger alakú) a keresztmetszeti felülete a külvilág felé nyitott. Ezután 18 ml tér-30 fogatú, hengeres reakcióedények (DIN-formá­tumúak, a mainzi Schott cég gyárt például ilyen edényeket) alját eltávolítjuk, majd az így kapott üvegcsövekbe a tampont úgy vezetjük be, hogy a külvilág felé nyitott részének felülete pontosan áz 35 üvegcső végén legyen. A kihúzószálat az üvegcső másik végén valamilyen ragasztóval vagy „Tesa­band" ragasztószalaggal rögzítjük. Az üvegcsövet ezután a korábban említett összetételű előnyös tesztkompozícióba mártjuk és addig tartjuk benne, 40 míg a tampon nyitott végén 2,0 ml folyadékot felszív. Természetesen mind a tesztkompozíciós oldat elkészítését, mind a vele végzett és itt ismer­tetett műveleteket sötétkamrában monokromatikus fénynél (így vörös fényű fotólámpák, például az 45 úgynevezett „Rotlicht" lámpa mellett) végezzük. Az így kezelt tamponokat az üvegcsövekkel együtt sötétben fagyasztva szárítjuk, majd az így szárított tamponokat a csövekből eltávolítjuk, pél-50 dául kihúzószáluknál fogva, és még mindig sötét­ben, illetve fotófény mellett sötétkamrában a fényt át nem eresztő papírral, illetve fóliával vagy színes papírral becsomagoljuk és fénytől védve tároljuk. 55 b) Injekciós módszer A következő műveleteket sötétkamrában vé­gezzük. 2 ml-es fecskendővel a korábban ismerte­tett előnyös tesztkompozícióból 2,0 ml-t a tam-60 ponba injektálunk úgy, hogy a tamponnak a ki­húzófonallal ellentétes' oldalán a védőborítást az injekcióstűvel átszúrjuk és a tűt a tampon hosszanti irányában a tampon másik végéig vezet­jük, miközben lassan fecskendezünk. így érjük el, 65 hogy a tampon egyenletesen legyen átnedvesítve. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom