171944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eredetű fehérjetartalmú alapanyagok enzimes hidrolízisével
3 171944 4 megy. Ha csak a maradékot használják takarmányozásra, akkor fehérjében szegény tápot nyernek. A 3 516 349 számú USA szabadalmi leírás olyan fehérjebontási eljárást, ismertet, amelyben a fehérje hidrolíziséhez szükséges enzimet a fehérje jelenlétében lefolytatott fermentációval állítják elő mikroorganizmusok segítségével. Az eljárás hátránya, hogy híg oldatban hosszú ideig kell dolgozni, további hátránya, hogy a termék kinyerése bonyolult és nehézkes. A 3 212 902 számú USA szabadalmi leírás szerint sörfőzés után kapott sörárpát és sörélesztőt dolgoznak fel növényi és állati alapanyagokból extrahált enzimek segítségével. Az eljárás hosszadalmas, 24—48 órát igényel, a termék elkülönítése bonyolult. A terméket a reakcióelegy folyadékfázisából különítik el és az élelmiszeriparban hasznosítják. A reakcióelegyben levő többi hasznos anyag veszendőbe megy. További hátránya az eljárásnak, hogy igen nehezen hozzáférhető enzimet igényel. A találmány célja, hogy olyan új eljárást biztosítson fehérjetartalmú alapanyagok enzimes bontására, amellyel tejpótló állati tápszerként hasznosítható, nagy biológiai értékű terméket kaphatunk egyszerű úton; a fent említett eljárások hátrányai nélkül. Az említett célt a találmány szerint oly módon érjük el, hogy fehérjetartalmú magvak őrleményéből vagy állati eredetű takarmánylisztből vízzel vagy fehérjetartalmú élelmiszeripari melléktermékekkel 5-40 súly%, előnyösen 25-30 súly% koncentrációjú szuszpenziót készítünk, a szuszpenzió hőmérsékletét adott esetben hőkezelés után 40-50C°-ra, pH-ját lúggal 6,0-9,0 értékre vagy savval 2,0-4,0 értékre állítjuk be, a szuszpenzióhoz egy kétértékű fémsót és egy mikroorganizmusok által szintetizált proteolitikus enzimkészítményt adunk, és a fehérjéket hidrolizáljuk, rnajd ha a fehérjék legalább 60%-a vízoldhatóvá vált, az enzimet hőkezeléssel inaktiváljuk, és a kapott hidrolizátumot adott esetben adalékanyagokkal való kiegészítés után kívánt esetben bepároljuk és/vagy porlasztva szárítjuk, majd a kapott terméket kiszereljük. Az általunk javasolt eljárás során tehát enzimes hidrolízissel bontjuk meg a magas fehérjetartalmú növényi vagy állati eredetű anyagok (pl. szója és húsliszt) nagy molekulájú vegyületeit, emészthetőbbé, jórészt vízoldhatóvá téve azokat. A kiindulási anyagokkal azonos mennyiségű, de az állati szervezet számára jobban hasznosítható, így értékesebb fehérjét tartalmazó terméket nyerünk, mert a bontás után kapott reakcióelegyet teljes egészében feldolgozzuk. így az eljárásunk eredményeképpen kapott termék nem az értékes részeitől megfosztott, hanem a magas fehérjetartalmú anyag teljes biológiai értékét tartalmazó hidrolizátunf. Az eljárás előnyeként kell megemlíteni, hogy az enzimes kezelés során elbomlik a növendék állatok enzimrendszerére káros tripszin inaktiváló anyag, az ún. antitripszin is. A porlasztva szárított hidrolizátumok (pl. szójahidrolizátum) jellemzőé a sárgásfehér szín, a kellemes szag és íz. A termék vizes szuszpenziói lassan ülepednek. A termékek aminosavösszetétele azonos a kiindulási anyagokéval. Az eljárásunk lényege, hogy nagy fehérjetartalmú anyagok őrleményéből (pl. mogyoróliszt, 5 extrahált szójaliszt, húsliszt stb.) vízzel vagy fehérjetartalmú élelmiszeripari melléktermékekkel, például tejsavóval 5—40%-os szuszpenziót készítünk, melyet proteolitikus enzimes hidrolízisnek vetünk alá. Ezután a kívánalomnak megfelelően 10 további adalékanyagokkal (pl. savósűrítmény vagy por, vitaminok, zsírok stb.) a kívánt arányba állítjuk az összetételt, majd a kapott anyagot bepároljuk és/vagy porlasztva szárítjuk. Az eljárás végeztével színre, szagra, ízre a tejporhoz hasonló, 15 illetve a tejpótló borjútápszernek megfelelő terméket kapunk. A tápszert langyos vagy hideg vízben oldva jóízű és jóŰlatú, magas tápértékű szuszpenziót nyerünk. Állatkísérleteink egybehangzóan bizonyították a készítmény biológiai hatékony-20 ságának egyenértékűségét a tisztán tejporral készített tápszerhez viszonyítva. Eljárásunkat az alábbi példákkal szemléltetjük: 1. példa 1200g 48% protein-tartalmú szójalisztet és 3g CaCÍ2 -ot elkevertünk 6 liter vízben. A szuszpen-30 ziót felmelegítettük 50 C°-ra és a pH-ját NaOH-dal beállítottuk pH = 8 értékre. 0,8 g bakteriális eredetű alkalikus proteázt adtunk hozzá. A hidrolízist 3 órán keresztül végeztük, miközben 10%-os NaOH-dal a pH-t állandó 8-as értéken tartottuk. 35 A hidrolízis végeztével a szuszpenzió pH-ját foszforsavval pH = 7 értékre állítottuk, majd felfutottuk 75 C°-ra és 20 percig ezen a hőfokon tartottuk az enzim inaktiválása céljából. Tartósítószert adtunk hozzá, majd az anyagot besűrítettük és 40 porlasztva szárítón szárítottuk. 2. példa 45 1200g 46% protein-tartalmú szójalisztet és 5g MgCl2 -t 6 liter vízben szuszpendáltunk. A szuszpenzió pH-ját CaO-dal pH = 9 értékre állítottuk. Autoklávban 120C°-on 30 percig sterileztük. Visszahűtve 50 C°-ra, 5 g bakteriális eredetű alka-50 likus proteázt adtunk hozzá, majd 30 percig végeztük a hidrolízist. A továbbiakban az 1. példa szerint jártunk el. 55 3. példa 1800 g 46% protein-tartalmú szójalisztet és 4 kg CaCl2 ot elkevertünk 8 m 3 6% szárazanyag-tartalmú édessavóban. A szuszpenzió pH-ját 60 MgO dal 8 értékre állítottuk 50C°-on. 25 liter bakteriális eredetű alkalikus proteáz-sűrítményt adtunk hozzá, majd 2 órán keresztül végeztük a hidrolízist az 1. példában megadottak szerint. A porítás előtt 2940 kg 50%-os tejsavósűrítményt 65 adtunk a szuszpenzióhoz. 2
