171942. lajstromszámú szabadalom • Izopropilfenil-dimetilkarbamid és dinitro- terc- butil-fenol hatóanyagkeveréket tartalmazó herbicid készítmények

3 171942 4 tokból az is kitűnik, hogy a keverékek hatása egyes mezőgazdaságilag jelentős gyomnövényekkel szemben nem várt módon- fokozódik. 1. példa A találmány szerinti keverékek herbicid hatását és szelektivitását üvegházi kísérletekben vizsgáltuk. Összehasonlításként meghatároztuk az egyedi komponensek külön-külön kifejtett aktivitását is. 10x15 cm méretű cserepeket intakt -azaz semmiféle herbicid anyaggal nem kezelt — talajjal töltünk meg. A talajba a vizsgálandó növények magvait vetjük, és a magvakat azok átmérőjétől függő vastagságú talajréteggel borítjuk be. A vizsgálandó herbicid anyagot csírázás után permetezzük a cserepekre, akkor, amikor a kikelt hajtások már két valódi levelet hordoznak. Herbicid készítményként az alábbi összetételű nedvesíthető porfcészítményt alkalmazzuk: Vizsgálandó hatóanyag vagy hatóanyagkeverék Kalcium-ligninszulfonát' (flokkulációgátló) Nátrium-alkil-aril-szulfonát (nedvesítőszer) Alumíniumszilikát (töltőanyag) A nedvesíthető porkészítmény komponenseit lapátkeverős malomban keverjük össze. Az így kapott nedvesíthető porkészítményt permetezés előtt a felvinni kívánt hatóanyagmennyiségnek megfelelően számított mennyiségű vízzel keverjük össze. Kikelés előtti kezelés esetén a magvakat talajréteggel borítjuk be, és közvetlenül ezután permetezzük a cserepekre a herbicid kompozíciót 5 W liter/hektár arányban. Minden egyes kísérletsorozatban egy cserepet kezeletlen kontrollként tartunk meg. A kontrollok vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy a növekedésgátlás, a csírázás elmaradása, illetve a fejlődési rendellenességek a herbicid készítmény hatásának tulajdoníthatók-e vagy sem. A fenti módon kezelt cserepeket állandó nedvességtartalom, hőmérséklet és megvilágítás fenntartása mellett meghatározott időre üvegházba helyezzük. Az eredményeket a kezelés után 5 héttel határozzuk meg. Az eredmények számszerű jellemzésére az egyes növényfajtáknak a kontrollokhoz viszonyított százalékos károsodását adjuk meg. A fenti kísérletben a következő növényeket használtuk fel: 10 15 20 20% 5% 1% 74% 30 35 40 Növény neve Latin név Jelölés Tavaszi vadzab Aven$ fatua AV Búza Triticum vulgare BL Árpa Hordeum distichum OR Olasz perje Lolium italicum RA Ecsetpázsit Alopecurus myosuroides VU Fehér mustár Sinapis alba MO 25 Székfű Matricaria sp. MT Apró szulák Polygonum convolvulus RE Azt tapasztaltuk, hogy az I.P.U. és dinoterbe-monometilaminsó 1 :1 arányú keveréke 2 kg/ha, illetve 4 kg/ha mennyiségben a fenti körülmények között búzára és árpára nézve teljesen szelektív, míg az azonos mennyiségű I.P.U. azonos körülmények között enyhe, illetve súlyos fitotoxikus hatást fejt ki a gabonafélékre. 2. példa I.P.U. és dinoterbe-monometilaminsó 1 :1 arányú keverékének hatását vizsgáljuk az 1. példában megadott körülmények között. Összehasonlításként az azonos mennyiségben adagolt egyedi hatóanyagok aktivitás-értékeit is megadjuk. A hatóanyag-45 keveréket, illetve az összehasonlító kísérletekben az egyedi hatóanyagokat 0,5 kg/ha mennyiségben juttatjuk a kezelendő területre. A pusztulási %-ban kifejezett eredményeket az alábbi táblázatokban ismertetjük. 1.táblázat Kikelés utáni hatás Hatóanyag AV RA Pusztulási % VU MO MT RE 0,5 kg/ha I.P.U. 80 70 90 20 30 30 0,5 kg/ha dinoterbe 0 0 0 85 60 50 0,25 kg/ha I.P.U. + 0,25 kg/ha dinoterbe 100 100 98 100 95 98 2