171931. lajstromszámú szabadalom • Maghelyzetrendező vetőszerkezet dughagyma vetéséhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. III. 19. Közzététel napja: 1977. XI. 28. Megjelent:'1978. XI. 30. (ME-2063) 171931 Nemzetközi osztályozás: A 01 C 7/00 Feltalálók: Gutper László tervező' 30%, Horváth Tamás tudományos munkát. 25%, Novoth Antal tudományos lomunkat. 20%, Bódi László tudományos munkát. 15%, Pinkóczy Kálmán tervező' 10%, Budapest Tulajdonos: Mezó'gcpfcjlesztő Intézet, Budapest Maghelyzetrendező vetőszerkezet dughagyma vetéséhez 1 10 15 A találmány tárgya: maghelyzetrendezö szerkezet, dughagyma nagyüzemi vetéséhez. A dughagyma vetése, illetve dugványozása, világszerte elsősorban kézzel történik. Ez fizikailag megerőltető, lassú és igen költséges művelet. A dughagymavetés gépesíthetőségének legnagyobb akadályát a talajbajuttatás hagyományos módjához, a duggatáshoz való ragaszkodás jelenti. Az egyre inkább jelentkező kézi munkaerő csökkenése és a termelés hatékonyságának növelése azonban szükségessé teszi a dughagyma vetés ezen fázisának a gépesítését. A dughagyma talajbajuttatására kialakított szerkezetek működési elvük szerint kétfélék. Egyrészük a kézi duggatás elvén alapszik, a másik módszer lényege pedig az egyéb növénykultúrák vetési elve szerint, hasonló vetőcsoroszlyák segítségéve] szórják a talajba a hagymaszemeket. A 154 636 lajstromszámú magyar szabadalom vetőszerkezetének lényege egy dugványozó henger, melyből az egyenként belehulló dughagymát egy 20 függőleges irányban mozgatott dugattyú nyom bele a talajba. A dugványozó henger vízszintes irányú kényszerlengőmozgást végez minden egyes szem talajbanyomásakor úgy hogy az adott pillanatban a talaj és a dugványozóhenger között a relatív sebesség 0. 25 A 158 658 lajstromszámú másik magyar szabadalom vetőszerkezetének működési elve szerint egy csonkakúp alakú dugattyú függőleges fészkeket nyom a talajba, melynek mozgatása szinkronban történik az adagolópálya vezérlésével, mely szerint az adagoló- 30 pályából csak akkor tud 1 -1 db hagyma belehullani a fészekbe, amikor a haladási sebességből eredően egymás fölé kerülnek. Mindkét vetőszerkezet végeredményben a kézi dugványozást utánozza. Szerkezeti kialakításuk bonyolult, elfogadható üzemi teljesítményt nem tudnak nyújtani. A gyakorlatban azok a vetőgépek terjedtek el leginkább, melyek vetőszerkezete hagyományos, önmagában ismert megoldású vetőcsoroszlya. Ezekkel a csoroszlyákkal történő vetési módot „szórvavetésnek" nevezik. A szórvavető megoldásra jellemző, hogy a csoroszlyák kialakítása és funkciója nem tér el a növénytermesztés egyéb területein alkalmazott vetőcsoroszlyákétól. Az így kiszórt dughagyma csírahelyzetét figyelembevéve, az a hossztengelye szempontjából rendszertelenül helyezkedik el a talajban 0°-tól (csírával fölfelé) 180°-ig (vízszintes helyzet) és 90°-tól 180°-ig, mintegy 50-50%-os arányban oszlik meg. Törvényszerű, hogy a csírával fölfelé (0°), tehát a hagyományos módon ültetett dughagyma terméseredményéhez képest a csírával lefelé (180°) ültetett dughagyma esetén, mintegy 40-50%-kal kevesebb a termésmennyiség. Ezt mérési eredmények is alátámasztják. Ezen belül viszont a 0°-tól 90°-ig terjedő tartományban mindössze csak 5-10%-kal csökken a terméseredmény. Ezen állítások összefüggései alapján, vizsgálati mérésekkel alátámasztva bizonyítást nyert, 171931