171930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gépi fejéshez, csíraszégény, valamint vértől és gennytől mentes tej biztosítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. II. 19. (ME-1950) Közzététel napja: 1977. XI. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. 171930 Nemzetközi osztályozás: A01J 7/00 Feltalálók: Tamás Károly oki. agrármérnök 35%, Kalocsa, Vörös Ferenc oki. gépészmérnök 35%, dr. Bedő Sándorné oki. agrármérnök 30%, Kaposvár Tulajdonos: Mezőgazdasági Főiskola, Kaposvár Eljárás és berendezés gépi fejeshez, csíraszegény valamint vértől és gennytől mentes tej biztosítására A találmány tárgya eljárás és berendezés, amelyek segítségével gépi fejés során csiraszegény valamint vértől és gennytől mentes tej biztosítható. Szarvasmarha tartásával és tenyésztésével foglalkozó szakemberek előtt régóta ismeretes az a tény, 5 hogy a fejés megkezdésekor az első tejsugarak fajlagosan sokkal több mikrobát tartalmaznak, mint a fejés későbbi idején nyert tej. Ennek oka az, hogy a bimbócsatornában — nagyrészt az alomtól származó - mintegy baktériumdugó alakul ki és 10 ezt viszik ki magukkal az első tőgysugarak. Kézi fejés során - sokszor nem is ismerve a tulajdonképpeni okot - az első tejsugarakat a földre irányították és csak azután folyatták a tejet 15 a fejőedénybe. Még az egyedileg alkalmazott gépi fejés alkalmazása mellett is szokásos volt az első tejsugaraknak kézzel történő kifej ése és az így nyert tejnek a földre vagy külön edénybe engedése és csak ezután illesztették a fejőkelyheket a tőgy- 20 bimbókra, vagyis a gépi fejés csak ezután kezdődött. A nagyüzemi állattenyésztés kialakulásával és a nagyfokú gépesítéssel egyidejűen a gépi fejés körülményei is úgy változtak meg, hogy egyrészt a 25 személyzet létszáma, másrészt az ismert berendezések szerkezeti felépítése nem teszik lehetővé az első tejsugarak elkülönítését. így azután a nagy szarvasmarha telepeken a gépi fejessel nyert elegytej nagyfokú fertőzöttségével kell számolni. 30 A gépi fejessel nyert elegytej bakteriológiai szempontból vett rossz minőségét csak fokozza az a körülmény, hogy az első tejsugarakkal Coli-baktériumok is kerülnek a tejbe. A gépi fejés során összegyűjtött elegytej fertőzöttségére vonatkozóan képet ad a vizsgálataink során észlelt azon adat, miszerint az elegytej össz-csíraszáma sok esetben a 100 millió csíra/ml mennyiséget is meghaladja. Vizsgálataink alapján ugyanakkor állítható, hogy az első tejsugaraknak az elkülönítése révén ez az össz-csíraszám mintegy 70%-kal csökkenthető. Emellett igen jelentős az az előny, hogy a Coli-baktériumok nem jutnak ily módon az emberi célra szolgáló tejbe. A gépi úton nyert elegytej minőségét rontja a véres és gennyes tej is, ami egyes szarvasmarhák betegsége, vagy más okból eredően, meglehetősen sűrűn előfordul. Az ilyen tejnek a gyűjtőtartályba kerülése a gépi fejés során mindezideig nem volt kiküszöbölhető. Ismeretesek megoldások, amelyek segítségével fejés közben bizonyos rendellenességek, a szarvasmarhánál fennálló kedvezőtlen állapotok kimutathatók. Példaként a 3 762 371 számú USA szabadalmi leírásra utalunk, amelyből eljárás és berendezés ismerhető meg a bimbócsatorna gyulladásának kimutatására. A módszer lényege az, hogy a bimbócsatornák áramlási ellenállasát mérik s a mért érték alapján állapítják meg, hogy melyik a gyulladásos tőgy. A bimbócsatornában fennálló áramlást 171930
