171925. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés aszinkron logikai hálózattal együttmüködő szinkron logikai rendszer vezérlésére

5 171925 6 logikai szintjének kialakulására a teljes periódusidőnél kevesebb idő áll rendelkezésre. Ez a tény még mindig korlátozó feltételnek számít a tiltó f bemenetre érkező jel előállítását illetően. Az 1. ábrán látható elrendezéssel kapcsolatban leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a k kimenetre adott jel alaktorzulásának elkerülése érdekében, a mintavételezés időpontjában, a 2 jelformáló kimenő jele pillanatnyi értékének olyannak kell lennie, hogy a k kimeneten, a szinkron logikai rendszerhez küldött jel ne változhasson meg az 5 mintavevő egység kimenő jelének esetleges megváltozása révén. A 4 időzítő elemmel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy annak rendelkeznie kell azon tulajdonsággal, amely szerint a beállított idő letelte után a beállított időhöz képest rövid idő múlva újra indítani lehessen. A 2. ábrán látható mintavételes vezérlési megoldás lényegesen egyszerűsíti ugyan a tiltó f bemenetre érkező jel megjelenésére és megszüntetésére vonatkozó feltételeket, viszont hatástalan az 1 oszcillátor állandóan járó jellegéből adódó változó értékű, és kedvezőtlen esetben egy periódusidőnyi időveszteségre, amelyet az 1. ábrán látható elrendezéssel kapcsolatban már említettünk. A 3. ábrán egy további ismert áramköri elrendezés látható, melynél egy 6 késleltető elemből, egy 7 ÉS-kapuból, és egy 9 kimenő inverterből visszacsatolással egy indított oszcillátort alakítunk ki. Az 1. és 2. ábrának megfelelően itt is a k kimenetről vehető le az a jelsorozat, amely a szinkron rendszert működteti. A szinkron rendszerrel együttműködő aszinkron hálózat tiltó jele viszont a tiltó f bemenetet vezérli. Ha a tiltó f bemenetre az együttműködő aszinkron hálózat jelet ad, az elrendezés stabil állapotban van, és a k kimeneten nincs jelszintváltozás. A stabil állapotban a k kimeneten levő jelszint logikai értéke azonos a 6 késleltető elem c kimenetén levő jelszint logikai értékével. Ha a tiltó f bemeneten a jel megszűnik, a k kimeneten jelszintváltozás lép fel, mely T idő múlva a 6 késleltető elem kimenetén is megjelenik. Ennek hatására a k kimeneten a jelszint ismét megváltozik, ami T idő múlva a 6 késleltető elem kimenetére jut. A k kimeneten mindaddig egy jelsorozatot kapunk, amíg a tiltó f bemeneten nincs jel. Ha a 6 késleltető elem késleltetése T, a jelsorozat periódus ideje 2 t. A 3. ábrán látható elrendezés előnye, hogy újraindításkor, a tiltó f bemenet jelének megszűnését a k kimenet jelszintváltozása csak egy kis állandó értékű késéssel követi. Ez az időveszteség a 8 bemenő inverter, a 7 ÉS-kapu és a 9 kimenő inverter késleltetési időiből tevődik össze. A 3. ábrán látható elrendezés kiküszöböli ugyan az 1. és 2. ábrán bemutatott megoldásoknak az indítással kapcsolatos időkésési problémáit, de a tiltó f bemeneten bekövetkező jelszintváltozásra ennél a megoldásnál is időbeni korlátozásokat kell tennünk, hasonlóan az 1. ábrával kapcsolatban leírtakhoz. Ugyanis a tiltó f bemenet jele nem jelenhet meg azon időközökben, amikor ez a jelszintváltozás a k kimeneten jelszintváltozást okozhat. A 3. ábrán látható elrendezés működését, illetve az elrendezés időbeni korlátozását a 4. ábrán látható idődiagramok szemléltetik. Az ábrán a k kimeneten megjelenő jelsorozat alatti, A, B, C, D, E, F, G betűk az egyes periódusok időtartamát mutatják. Az A, B, C, D, E és G periódusok 5 időtartamát a 6 késleltető elem T késleltetési ideje, a C és F periódusok időtartamát pedig a szinkron rendszerrel együttműködő aszinkron hálózat működése szabja meg. A tiltó f bemehet jelének to időpontban tör-10 ténő megszűnése indítja a k kimeneten és a 6 késleltető elem c kimenetén létrejövő jelsorozatot, ez az indítás azonban a 6 késleltető elem c kimenetén csak T idővel később lesz hatásos, tehát egy félperiódussal később jelentkezik. A ti idő-15 pontban megjelenő tiltó jel hatására — mely a k kimeneten megjelenő működtető jel második félperiódusára esik — az éppen folyó periódus még befejeződik, de a további működés felfüggesztődik. A tiltó f bemenet jelének t2 időpontban be-20 következő megszűnése újra indítja a működést. A t3 időpontban ismét megjelenő tiltó bemenet jele — mely most a k kimeneten megjelenő működtető jel első félperiódusára esik — a k kimeneten azonnal jelszintváltozást okoz. Ennek következtében a 25 k kimeneten egy At szélességű impulzus keletkezik. Az ily módon előálló jeltorzulás a vezérlendő szinkron rendszer bizonytalan — hibás — működését okozhatja, hiszen a At időtartam az együttműködő aszinkron hálózatból a tiltó f bemeneten érkező jel 30 megjelenésének időpontjától függ. Annak érdekében, hogy az említett jeltorzulás ne következzen be, biztosítani kell, hogy a tiltó f bemenet jele ne jelenjen meg a k kimeneten megjelenő működtető jel első félperiódusaiban, azaz amikor a c kimenet 35 jele logikai 1-szinten van. A 4. ábra felső részén látható vonalkázott szakaszok ezen tiltott intervallumokat mutatják. Ezen tiltott intervallumokban tehát nem jelenhet meg a tiltó f bemeneten jel, mert az a k kimeneten jeltorzulást okoz. Ezen 40 időbeni korlátozás a tervezés során olyan feltételt jelent, melynek teljesítése az aszinkron hálózatot bonyolítja, a tervezést pedig megnehezíti. Az 5. ábra a találmány szerinti áramköri elrendezés elvi tömbvázlatát mutatja, mely egy R—S 45 funkcióval rendelkező 10 bistabil multivibrátorból és egy a 10 bistabil multivibrator k kimenete és a c bemenete közé kapcsolt 6 késleltető elemből áll. A 10 bistabil multivibrator másik tiltó f bemenetére az aszinkron hálózat tiltó jele van vezetve. 50 Az áramköri elrendezéshez csatlakozó szinkron rendszer vezérlését a k kimenet biztosítja. Az elrendezés stabil állapotban van mindaddig, amíg a tiltó f bemeneten az együttműködő aszinkron hálózat jelet küld. Stabil állapotban a 10 bistabil 55 multivibrator k kimenetén és a c bemeneten egyaránt logikai 1-szint van, a q kimenet ugyanakkor logikai nulla-szinten van. Az ismert áramköri elrendezésekben a bistabil multivibrátorok két állapotát alkalmazzák: a logikai 60 nulla-, illetve logikai 1-állapotot. Ezen két állapotban a bistabil multivibrátorok két kimenete ellentétes logikai szinten van. Ezzel szemben a találmány szerinti elrendezésben használt 10 bistabil multivibrator a működése során felvesz egy 65 harmadik, kvázistabil állapotot. Ez akkor követ-3