171910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás latexek koncentrálására
5 171910 6 alább félóra hosszat, előnyösen 0,5-48, főként 10-30 óra hosszat érintkeztetjük, például úgy, hogy a membránt az emugeálószer-oldatot tartalmazó tartályban tartjuk. A membrán hordozószövetét ezzel azonos módon kezelhetjük. Az emulgeálószeres kezelésnél alkalmazható hőmérsékletet alsó határérték szempontjából az emulgeálószer fagyáspontja, felső határértékét a kiválasztott membránanyag hőállósága határolja. Általában körülbelül 0-80, előnyösen 20-50 C° közötti hőmérséklet alkalmazása megfelelő. Abból a célból, hogy a membránon a nyugvó határréteget alacsony értéken tartsuk, a latex áramlási sebességét a membránköteg mentén legalább 0,5 m/sec-re állítjuk be. Célszerűen 0,5-5 m/sec, főként 2-3 m/sec áramlási sebességet választunk. Az áramlási sebességet a felső határérték szempontjából a nyomásveszteség és a fajlagos nyíróesés korlátozza. A szűrésnél alkalmazott nyomás 0,1—6 bar, előnyösen 0,5—2 bar, a szűrletoldal feletti értékre számítva. Előnyös munkamódszer szerint a betöményítendő latexet körfolyamatban vezetjük. A találmány szerinti eljárással a szilárdanyaglerakódás a membránon messzemenő mértékben, azonban nem teljes mértékben iktatható ki. A membránon kisebb mennyiségben képződő lerakódás azonban lágy és laza, így vízzel könnyen leöblíthető. Ezáltal a membrán nem tömődik el és nem képződik szilárd kéreg a membrán felületén, amely jelenség eddig a koncentrációs polimerizáció folytán bekövetkezett. Ha a találmány szerinti eljárást folyamatosan végezzük, akkor ajánlatos körülbelül 24—240 órás időközökben a membránt a latextől elválasztani és a latex áramlási irányával ellentétesen vízzel átöblíteni. A víz áramlási sebessége legalább 0,5 m/sec legyen. Néhány perc leforgása alatt a vékony és laza lerakódás a membránról eltávolítható és az ultraszűrési folyamat folytatható. Ha a membrán áteresztőképessége hosszabb szűrési idő után csökken, akkor ajánlatos a membrán találmány szerinti előkezelését megismételni. A találmány szerinti eljárással technikailag egyszerűbb módon lehet a vinilklorid vagy vinilklorid és legeljebb 40 súly%, előnyösen 1 -20 súly% vinilkloriddal kopolimerizálható monomerek emulziós polimerizációjánál képződő vizes latexeket a polimertartalomra számítva 80súly%-os koncentrációig folyamatosan betöményíteni. A kopolimerizáció jelen esetben kiterjed az ojtott polimerizációra is, mimellett az ojtott polimerizációnál a képződött ojtott polimereknek legalább 70, inkább azonban 80súly% vinilklorid egységet kell tartalmazni. Alkalmas monomerek az olefinkötést tartalmazó vegyületek, amelyeket például a 3 663 520 és 3 691 080 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírások ismertetnek. Ilyenek az egyenes vagy elágazó szénláncú 2—20, előnyösen 2—4 szénatomos karbonsavakkal előállított vinilészterek, például a vinilacetát, vinilpropionát, vinilbutirát, vinil-2-etilhexonát, vinilfumarát, vinilsztearát, viniléterek, így a vinilmetiléter, vinildodeciléter, továbbá telítetlen monokarbonsavak, így krotonsav, akrilsav, metakrilsav és az 1-10 szénatomos alkoholokkal képzett észterek, például a metil-, butilvagy oktilészter, továbbá a telítetlen dikarbonsavak, így a maleinsav, fumársav, itakonsav, ezek anhidridjei, imidek és 1—10 szénatomos alkoholokkal alkotott észterek. További alkalmas komonomer az akrilnitril, az aromás vinilmonomerek, így a sztirol, 5 a-olefinek, így az etilén-, propilén vagy butilén, vinilidénhalogenidek, például a vinilidénklorid. Az ojtott polimerizációnál specifikusan alkalmazhatók a diolefinek, így a butadién, kloroprén és ciklopentadién is. A 'monomereket önmagukban vagy 10 egymással alkotott keverékek alakjában használjuk fel. A betöményített latexek önmagukban számos alkalmazásterületen, főként papír, textília rétegzésénél vagy impregnálásánál adott esetben láng-15 biztos kikészítésre, ezenkívül padló-, fal-burkolatként vagy asztalterítők előállításánál alkalmazhatók. A betöményített latexek száraz polimerekké való további feldolgozása során, például porlasztószárítés esetén nagy energiamegtakarítás érhető el a 20 jelenlevő kevesebb víz elpárologtatása miatt. Szárított polimer latex sokoldalúan alkalmazható kalanderezéssel keményfóliák előállítására, lágyítószerek kíséretében, kenőmasszaként műbőrgyártásnál, hajtóanyagok hozzáadása után lágyhab fóliák gyártá-25 sánál. A találmány szerinti eljárás további előnye a következő: a felsorolt latexekben rendszerint különböző típusú kismolekulasúlyú, a polimerizációnál alkalmazott segédanyagok, így emulgeáló-30 szerek, aktivátorok és pufferanyagok vannak oldott állapotban. Emulgeálószerként a már hivatkozott emulgeálószerek alkalmazhatók. A latexek polimerizációjánál például a monomerekre számítva 0,001—3, előnyösen 0,1—0,3 súly%-ban gyökképző 35 aktivátorokat, például perszulfátokat, így kálium-, nátrium- vagy ammóniumperszulfátot, hidrogénpéroxidot, terc-butilhidroperoxidot, ciklohexanonperoxidot vagy más vízoldható peroxid-jellegű vegyületeket, így perborátokat, perkarbonátokat, per-40 foszfátokat, valamint más aktivátorok keverékét is alkalmazhatjuk. Az aktivátorokat a monomerek súlyára számítva 0,01-1 súly% mennyiségű egy vagy több redukáló hatású anyag jelenlétében alkalmazhatjuk, amelyek redox-katalizátor rendszer ki-45 alakítására alkalmasak. Ilyen redukáló hatású anyagok például a szulfitok, diszulfitok, ditionitok, tioszulfátok, aldehid-szulfoxilátok, például formaldehid-szulfoxilát, aszkorbinsav. A polimerizációt adott esetben a monomerekre és a fémre számítva 50 0,05-10 ppm oldható fémsó például réz, ezüst, vas vagy krómsó jelenlétében végezzük. A találmány szerint előkezelt membránok alkalmazása esetén lehetővé válik ezeknek a kismolekulasúlyú anyagok egy részének a polimerektől való elválasztása. Ez a 55 körülmény jelentős a termékminőség szempontjából. A polimerek csökkent emugeálószer-tartalma például előnyös élelmiszercsomagolásra alkalmas fóliák, valamint jobb átlátszóságú fóliák gyártásánál. További előnyös lehetőség az, hogy a szűrlet-60 ben visszanyert segédanyagokat ismét a polimerizációs folyamatba lehet visszavezetni. A találmány szerinti eljárás nem korlátozódik csupán a nevezett latexek betöményítésére, hanem más monomerekből, például vinilidénkloridból, vi-65 nilacetátból és ilyen monomerek egymással, vala-3