171900. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus por-szóró berendezés

171900 3 4 nyert port felfrissítés céljára — adott esetben friss porral keverve — a táptartályba kell ömleszteni. Célunk, hogy a fent vázolt feladat megoldására olyan berendezést javasoljunk, amely feleslegessé teszi, hogy a szűrőről eltávolított port frissíteni kelljen. A szórandó port egy teljesen zárt köráramban kívánjuk közvetlenül és folyamatosan, a minimális szennyeződés veszélyével a táptartályba visszavezetni, A találmány szerinti berendezésben a tisztítószerkezetet a szűrő egyik oldalán kialakított szívófúvókával alakítottuk ki, amely egy leválasztószerv közbekapcsolásával egy szívó-fúvó kompresszorhoz van csatlakoztatva, míg a leválasztószerv csatlakozórésze a táptartállyal van összekötve. A pornak a szűrő útján való eltávolítása a találmány szerinti berendezésnél elszívással, azaz pneumatikusan megy végbe, ami azért előnyös, mert a szívóvezetékben való anyagtovábbítás szuszpenzió alakjában hajtható végre és az eközben fellépő örvénylés a por ömlőképességét — ha ez egyáltalában szükséges — javítja. Ezenkívül előnyös, hogy a leválasztószerv kimenőnyílása és a táptartály között egy ténylegesen zárt köráram keletkezik — a felesleges pór részére — és ez biztosítja a folyamatos munkavégzés lehetőségét. A — célszerűen — szalagként kialakított szűrő a szekrényből kinyúlik és mozgása során a szívófúvóka előnyösen a szekrény tején kívül levő szűrőszalag-szakasz mentén helyezhető el. Ennél a szerkezeti kialakításnál különösen előnyös, hogy a friss por utántöltését és a friss pornak a használt porral való keverését a zárt köráramban rendkívül egyszerű módon végezhetjük el. A szűrő mozgásirányában ugyanis a találmány szerint a szívófúvókához a szűrő egyik oldalára a friss-por-szállítószerkezet kimenőnyílása csatlakoztatható. Ily módon a szívófúvókával nemcsak a felesleges por, hanem a szűrőnek ugyanerre az oldalára lerakódott friss por is felszívható, és e művelet során a két por komponensei kényszerűen alaposan összekeverednek. A szekrény és a szívófúvóka között egy, a szűrőre ható szerkezet van elhelyezve, amely az elektrosztatikus töltés megszüntetésére szolgál. Ezáltal a szűrőre lerakódott felesleges por-maradék elektrosztatikus töltése is levehető. Annak érdekében, hogy a szívófúvóka és a szívókompresszor közötti összeköttetést a szuszpenzióban áramló felesleges por lerakódásától védjük, áramlási ütközések létrehozására szolgáló szerveket helyezünk el, miáltal a szívófúvóka szívóhatása pulzálóvá válik és így az összekötővezetékben előnyös örvénymozgás keletkezik. A leválasztószerv kimenőnyílása és a táptartály közé egy szűrő is elhelyezhető. A por szitálásával a porban levő szennyeződések a pornak a táptartályba való bevezetését megelőzően eltávolíthatók. Ez nagymértékben hozzájárul a por ömlőképességének javításához. A leválasztószervben a por ömlőképessége, annál inkább javul, minél kisebb energiával választja le a leváasztószerv a légáramból a port. Másszóval arról van szó, hogy az ömlőképesség akkor befolyásolható a legkevésbbé, ha a leválasztószerv leválasztó hatásfoka nem száz százalékosra van beállítva. Ez odavezet, hogy a savókompresszorról szállított levegőben egy bizonyos pormennyiség van jelen, ezért célszerű, ha a szívókompresszor nyomóoldalát 5 a szekrény belső terével összekötjük. Ezáltal egy második zárt áramkör keletkezik, és így az első átáramlás során a leválasztószerven még le nem választott por ismét a szűrőre jut, majd azt a szívófúvóka onnan eltávolítja és ismét a leválasztó-10 szervbe vezeti. A találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját részletesebben rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 15 Lábra a találmány szerinti elektrosztatikus por-szóró berendezés vázlatos oldalnézeti képét szemlélteti, a 2—3. ábrák az Lábra szerinti berendezés részeinek kiviteli alakjait szemléltetik, a 20 4. ábra egy kiviteli alakot szemléltet vázlatosan. A találmány szerinti berendezés 10 szekrénye egy 11 fedéllel, egy 12 és 13 homloklappal valamint az ábrán nem ábrázolt oldalfalakkal van 25 határolva. A szekrény 14 belső terében — mintahogy az 1. ábrán 15 kettős szaggatott vonalakkal ábrázoltuk - egy, a 14 belső téren átmenő szállítóberendezés van elhelyezve, amellyel a 16 nyíl irányában a bevonandó munkatárgyakat a 14 belső 30 térbe egy kapuszerű nyíláson át (az ábrán nem ábrázoltuk) a 12 homloklapon át vezetjük be, és egy hasonló nyíláson át a 13 homloklapon át vezetjük ki a 10 szekrényből. A 10 szekrény 14 belső tere legalább egy por-szóró fúvókával rendel-35 kezik, pl. a 17 szórópisztollyal, amelynek szórónyílása természetesen a bevonandó munkatárgy irányába néz. A 17 szórópisztoly egy összekötővezeték útján, amely pl. a 18 csővezeték, egy 19 tárolótartállyal van összekötve és egy 20 vezeték 40 útján csatlakozik a 21 tápáramforráshoz. Az elektrosztatikus töltésű port a 17 szórópisztolyhoz a 18 csővezetéken át vezetjük. A 20 vezetéken át vezetjük azt a villamos áramot, amely az elektrosztatikus töltést végzi. A 20 vezetéket a 18 cső-45 vezetéken vagy esetleg annak belsejében helyezzük el. A 10 szekrény alsó részét egy végtelenített 23 szűrőszalag 22 felső felülete határolja. A 23 szűrőszalag a 24 és 25 görgőkön át van megvezetve. A 25 görgő egy lánchajtóművel vagy egy 26 tengely 50 útján csatlakozik egy 27 hajtómotorhoz, amely azt a 28 nyíl irányában hajtja. A 23 szűrőszalag pillanatnyilag alul levő 22 felső felülete egyrészt egy oldalirányban kiálló leszívó 30 kád nyitott végét körülvevő 29 peremre 55 fekszik fel, másrészt egy, a 29 peremmel egysíkba eső, a 30 kád nyitott oldalát áthidaló, pl. finom dróthálóból alkotott 31 szitára támaszkodik. A 30 kád 32 belső tere összekötővezeték útján van a 34 kompresszor szívóoldalához csatlakoztatva. A fent 60 elmondottakból kitűnik, hogy a 34 kompresszor működése során a 14 belső téren átmenő szalag pillanatnyilag felső részére - amely a 30 kádat áthidalja - oly módon hat, hogy ezáltal a 14 belső térben mindig légnyomáshiány van és a 35 nyíl 65 irányában egy kismérvű légáramlat jön létre. Ez a 2