171888. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távközlő rendszer tárolt programú vezérléséhez

171888 rátörök közötti együttműködés is. Ebben az eset­ben például az első fázisgenerátorhoz tartozó start regiszter hozzátartozhat azokhoz a regiszterekhez is, amelyek a második fázisgenerátorral működnek együtt. Amikor például a második fázisgenerátor befejezett egy adattovábbításra vonatkozó vezérlési feladatot, amely ehhez a start regiszterhez tar­tozik, akkor hozzárendelhető egy olyan vezérlési folyamat, amelyiket az első fázisgenerátor vezérel. Másrészt viszont minden távközlő rendszerben, füg­getlenül attól, hogy a számítástechnikai segédesz­közöket minden egyes vezérlési funkció vagy csu­pán egyes vezérlési funkciók végrehajtásában hasz­nálják, fellép az igény olyan vezérlési funkciók végrehajtására, amelyek a távközlő rendszer állapo­tában beállt változás miatt szükségesek. Ha például egy előfizető megváltoztatja a hozzárendelt vonal­hurok állapotát, akkor egy utasítás címe íródik a start regiszterbe, amelynek révén a vezérlési folya­mat első vezérlő utasításának címe hozzáférhető abból a célból, hogy az összes vonalak lekérdezése megtörténjék. Az SR regiszterbe történő címbeírás hatására elindul a PG fázisgenerátor. Az első feldolgozó ciklus kezdő fázisában megtörténik a fent említett nyitó utasítás lehívása. Ez úgy történik, hogy az SR regiszterben tárolt cím az adatsínen keresztül az IAR utasítás címregiszterbe jut, ahova az első feldolgozó ciklus befejező fázisában a cím beíródik. Ennek eredményeképpen a következő feldolgozási ciklus kezdetén a megfelelő vezérlő funkció első vezérlő utasítása hozzáférhető. Tegyük fel, hogy az első vezérlő utasítás egy működtető pontra vonat­kozik, amely a fenti leírás értelmében az ASG hozzáférés vezérlő jel generátor segítségével férhető hozzá. A vezérlési funkció második vezérlő utasí­tása ilyenkor az IAR utasítás címregiszter fent említett ST léptető bemenete segítségével férhető hozzá. Ez a bemenet az L2 VAGY-kapu segít­ségével aktiválható minden feldolgozási ciklus kö­zépső fázisában. Ily módon az egymást követő feldolgozási ciklusok során egy számlálási egységgel megnövelt utasításcímek nyerhetők, és ezek útján az asi hozzáférés vezérlő jelek keletkeznek az egy­más után feldolgozandó utasításokhoz. így tehát a fent említett nyitó utasítás középső fázisában vég­bement egy ilyen címnövelés, de ezt a címnövelést törölte az ugyanennek a jelsorozatnak a befejező fázisában érkező, az első vezérlő utasításhoz tar­tozó utasításcím. Alapvetően az a helyzet, hogy a címnövelés törlődik abban az esetben, ha az uta­sítás címregiszter adatfogadó regiszterként működik egy átvitelvezérlő utasítás hatására. Ezt a tulajdonságot akkor lehet kihasználni, amikor a vezérlő funkció végrehajtásának egy vizs­gáló utasításhoz kapcsolódó folytatása az éppen megcímzett vizsgált pont bináris állapotától függ. A távközlő rendszer korábban említett 0 közös ki­menő pontja, amely valamennyi vizsgált pontra közös, az logikai áramköri egységre, a példában L4 ÉS-kapura csatlakozik a befejező fázisban. Ennek az L4 logikai áramköri egységnek a kimenete a már említett L2 VAGY-kapun át csatlakozik az IAR utasítás címregiszter ST léptető bemehetére. Ily módon a vizsgált pont bináris állapotától függ, hogy az egymás után következő feldolgozási cik­lusok során az utasítás címregiszter tartalma egy­szer vagy kétszer növekszik-e meg a számlálási egységgel. Egy vizsgáló utasításhoz rendelt címből a 5 számlálási egységgel való megnöveléssel keletkezett cím gyakran egy átvitelvezérlő utasításhoz tartozik, amelynek következtében egy új utasításcím kerül az adatcímen át az utasítás címregiszterbe. így elérhető, hogy egy vizsgáló utasítás után két lehet-10 séges utasítás-sorozat egyikén folytatódjon a folya­mat. Amikor a távközlő rendszer tulajdonképpeni ve­zérlő funkciójának végrehajtása folyik, akkor az átvitelvezérlő utasítás egy normál címnövelés útján 15 lesz hozzáférhető a középső fázisban. Ennek az átvitelvezérlő utasításnak a hatására az utasítás cím­regiszter a befejező fázis alatt fogad egy utasítás­címet, amely egy számlálási egységgel kisebb mint a fent említett nyitó utasítás címe és amelyhez egy 20 működtető utasítás, az úgynevezett stop-utasítás tartozik. A stop-utasítás hatására az OP1 működ­tető pont elérése a befejező fázisban történik meg, és ennek hatására a PG fázisgenerátor leáll. Mind­amellett, ez előtt, a középső fázis alatt az utasítás 25 címregiszterben megjelenik a nyitó utasítás címe. A 2. ábra kapcsán és annak alapján, hogy egy automatikus kapcsolóközpontban az M jelző végre­hajt egy útvonal kiválasztást, a következőkben né­hány módosítást és további részletkérdést muta-30 tunk be a vezérlésre vonatkozóan az eddig ismer­tetett alapelvekre építve. A jelző részei az R4 és az R5 adatregiszterek, a CL óra, a C számláló, néhány kapuáramkör és az SHR léptető regiszter, amelyek együttműködését az alábbiakban részle-35 tesen leírjuk. Az SR regisztert, az IAR utasítás címregisztert és a PG fázisgenerátort már az 1. ábra kapcsán megismertük. Az adatsín helyett az elő­forduló adattovábbításokra szolgáló egyedi összekap­csolásokat mutatja a 2. ábra, aminek következtében 40 az útvonalkiválasztáshoz tartozó vezérlési funkciót könnyebb elmagyarázni. Utasítás regiszterek helyett egy csak olvasható (read only) ROM tárolót alkal­mazunk, amelynek van egy DECI címdekódere és egy RR olvasóregisztere. 45 Az ASG hozzáférés vezérlő jel generátor konst­rukciója attól függ, hogy a csak olvasható ROM tárolóban tárolt közvetlenül hozzáférhető vezérlő utasításoknak milyen a kódolási alakja. Az utasí­tások egy op műveleti kódból és egy va változó 50 részből állnak. A változó rész tárolhatja regiszterek címét, vizsgált és működtető pontok címét és adatot is tárolhat, amelyet regiszterbe kívánunk továbbítani. Mint az már az alapelvek leírásánál látható volt, az effektív és az ineffektiv utasítások 55 közötti különbség elsősorban a különböző átvitel­vezérlő utasításoknál tűnik ki. Azok az utasítások, amelyek az utasítás címregiszterhez akár adattováb­bítás, akár adatfogadás céljából férnek hozzá, ineffektívek, mivel nem segítik elő közvetlenül a 60 távközlő rendszer tulajdonképpeni vezérlését. Az ilyen ineffektiv adattovábbító utasítások műveleti kód részét a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál meg­felelő kód jelöli. Az 1, 2 és 3 műveleti kódok mellett, amelyek rendre az effektív átvitelvezérlő, 65 működtető és vizsgáló utasításokat jelölik, a 4 és 5 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom