171875. lajstromszámú szabadalom • Belsőégésű kompressziógyújtású robbanómotor

7 171875 8 máscsökkenés gyakorlatilag a 20 beömlőnyílás előtt és mögött alakul ki. A 11 tüzelőanyag-adagoló az égéstér 10 primer tartományába vezető cső végén levő 21 fúvókával csatlakozik az égéstérbe, mégpedig azon a szinten, ahol a beömlőnyíláson az érkező levegő hatására a turbulencia kialakul. Itt megjegyezzük, hogy az elérni szándékozott nyomáscsökkenés nem azért következik be, mert a levegő a 20 beömlőnyíláson keresztül a csatornából az égéstérbe áramlik, hanem a 13 fojtószerkezet idézi elő: ezért a nyomáscsökkenés független az áramló levegő mennyiségétől. A motor szerkezetében van még kialakítva a 20 beömlőnyílás vagy beömlőnyílások keresztmetszetét változtató szabályozószerkezet, amely ugyanakkor a tüzelőanyag célszerű és hasznos mennyiségét szabályozza. Az 1. és 2. ábrákon látható kiviteli példák szerint a 22 pilot-szabályozó — ezt emeltyű formájában ábrázoltuk vázlatosan — mechanikusan egyrészt egy 23 kulisszát, másrészt egy 24 tűszelepet működtet. A 23 kulisszát a 10 primer tartományt körülvevő 25 köpeny vezeti, amely egyúttal az 5 csatorna 5b csatornaágát is szűkíti oly módon, hogy a csatornában áramló levegő a 10 primertartományba 25 köpenyen köröskörül kialakított 20 beömlőnyílásokon át tud áramlani. A 23 kulissza többé-kevésbé elfödi a 20 beömlőnyílásokat, s ezáltal azok hasznos átbocsátási keresztmetszetét szabályozza. A 24 tűszelep a 26 szelepfészekbe illeszkedik, s mozgása közben a szelep átbocsátási keresztmetszetét szabályozza. A 26 szelepfészek mögötti térbe csatlakozik a 27 csővezeték, amelyben a nyomás alatt érkező folyékony tüzelőanyag áramlik. A szelepfészek előtti térbe viszont a 21 fúvókával összekapcsolt 28 csővezeték torkollik. A 21 fúvóka, a 24 tűszelep, a 27, 28 csővezetékek a tüzelőanyag táprendszerét képezik. Az 5 csatorna 5a csatornaágába (akár a fojtószelep előtt, akár a fojtószelep után) légvezeték csatlakoztatható, amely a motor különböző alkatrészeinek hűtését látja el. Ez a vezeték a 3 turbina beömlő csonkjára (bemenetére) csatlakozik. Előnyösen két, koaxiális vezetéket lehet e cél érdekében alkalmazni. Közülük az első 29 vezeték az 5 csatorna 5b csatornaágára csatlakozik, a 10 primer tartomány belső határolófala mellett elhaladva, mely belső határolófal egyúttal a 12 szekunder tartományt határolja el a 10 primer tartománytól. A 8 kiömlővezetékek a belső 29 vezetékbe torkollnak. A 29, 30 vezetékek, melyek egymás mellett párhuzamosan haladnak, egy 31 gyűrűalakú teret zárnak közre, amely az 5 csatorna 5b csatornaágába torkollik. Ez a hűtőtér, amely a 29 vezetéket hűti. Az 1. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően a szekunder levegő (öblítő levegő) a belső 29 vezetéken keresztül a 32 beömlőnyíláshoz áramlik. Ez a 32 beömlőnyílás vagy beömlőnyílások (mert több is lehet belőle) a vezetéken a 8 kiömlővezeték torkolata előtt van, illetve vannak kiképezve (amint a 7 212 112 számú francia szabadalmi leírás is ismerteti) s ezeken a beömlőnyílásokon át áramlik az 5 csatorna 5a csatornaágában levő teljes levegőmennyiség. A 2. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően a szekunder azaz öblítő levegő a belső 29 vezetékbe nagyobb részben a 33 beömlőnyílásokon keresztül lép be, melyeknek viszonylag nagy átbocsátási keresztmetszetük van. Ezek a 33 beömlőnyílások a 29 vezeték és a 8 kiömlővezeték csatlakozása utáni vezetékszakaszon vannak kialakítva. Ily módon a szekunder levegő, miután a motor felmelegedett alkatrészeit lehűtötte, a 34 nyílásokon át a belső 29 vezetékbe visszaáramlik. A 34 nyílások átbocsátási keresztmetszete kisebb, mint a 33 5 beömlőnyílásoké és szerkezetileg ugyanazon a helyen vannak kialakítva, mint az 1. ábrabeli 32 beömlőnyílás. Az 5 csatorna 5a csatornaágában áramló levegő eloszlik a 12 szekunder tartomány azaz öblítőtér és a 31 gyűrűalakú tér között, mely a 33 beömlőnyílások után, 10 de pontosan a 33 beömlőnyílások és a 34 nyílások közötti szakaszon van kialakítva. A 3. és 4. ábráknak megfelelő kiviteli példák szerinti megoldások az előző kiviteli példáktól lényegében két szerkezeti eltérésben különböznek. Az első az, hogy a 15 22 pilot-szabályozó érzékeli a tüzelőanyag nyomását — a tüzelőanyag áramlási útszakaszának bármely pontján —, amely szakasz a 2 kompresszor kimenetét (kiömlőnyílását) a 3 turbina bemenetével (beömlőnyílásával) köti össze és úgy működik, hogy a 20 beömlőnyílás 20 vagy beömlőnyílások (mert több is lehet belőlük) átbocsátási keresztmetszete, valamint a 11 tüzelőanyagot adagoló rendszer által szállított hasznos tüzelőanyagmennyiség (legalábbis a 23 kulissza mozgásának függvényében) a nyomással — amint fentebb már említet -25 tük a 20 beömlőnyílás előtt és mögött uralkodó nyomáskülönbséggel — ellenkező értelemben változik. Ezen hatás elérése érdekében a 22 pilot-szabályozóra egyfelől az említett nyomás (azaz a folyékony tüzelőanyag nyomása) másfelől egy 35 nyomórugó (ezt a 25. 30 ábrán látjuk szemléletesen) ereje, valamint a szabályozható ellennyomás ereje hat. A második módosítás a 13 fojtószerkezet kialakításában van, amely az 5 csatorna 5a csatornaágába van beépítve, mégpedig az 5a csatornaág és az öblítőtér csatlakozási pontjánál (lásd a 3. és 4. 35 ábrákat). E megoldásnak megfelelően a 13 fojtószerkezet, valamint a 20 beömlőnyílások átbocsátási keresztmetszetét változtató szabályozószerkezet három, egytengelyű, görbült határolófelülettel rendelkező, zárt csatorna, melyek közül az első 36, illetve 36a csatorna 40 rögzített helyzetű, míg a másik két 37 és 37a és 38, illetve 38a csatorna egymástól függetlenül mozgatható. A 36, illetve 36a csatorna a 9 járulékos égéstérnek legalább a 12 szekunder tartományát (öblítő tér) határolja le, s ugyanakkor a második, mozgatható falú 37, illetve 37a 45 csatornával a 13 fojtószerkezetet alkotja, mely utóbbin a 39, illetve 39a átömlőnyílások vannak kimunkálva és így a változtatható térfogatú égéstér volumene szabályozható. A második, mozgatható 38, illetve 38a csatorna az előző csatornák bármelyikével (azaz a 3. ábra 50 szerinti 37 csatornával, vagy a 4. ábra szerinti 36a csatornával) a szabályozószerkezetet képezi, tekintve, hogy ez utóbbin további 20, illetve 20a beömlőnyílások vannak kimunkálva, amelyek arra szolgálnak, hogy a második, mozgatható 38, illetve 38a csatornával a vál-55 tozó térfogatú égéstér szabályozását ellássák. A 3. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően, a két mozgatható 38 és 37 csatorna tengelyirányban csúszik el a rögzített helyzetű 36 csatornához képest. A 38 csatorna a 37 csatornán belül helyezkedik el, míg ez utóbbi a 36 csa-60 tornán belül van. Ezek a csatornák tehát egymásba dugott hüvelyek módjára helyezkednek el. A rögzített helyzetű 36 csatorna az 1. és 2. ábrán látható 29 vezeték szerepét tölti be. A 8 kiömlővezeték arra a vezetékre csatlakozik, amely a 30 vezetékkel együtt egy 31 gyűrű-65 alakú teret képez; ez a tér a hűtőtér szerepét tölti be. 4