171856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új (2,6-diszubsztituált-fenil)-amino- guanidin-származékok előállítására

11 171856 12 etanolban, majd az oldathoz 2,7 g hidrazin-hidrokloridot adunk. A reakcióelegyet ezután visszafolyató hűtő alkal­mazásával 20 órán át forraljuk, majd lehűtjük, 50 ml kloroformot adunk hozzá és néhány percen át keverjük. A képződött csapadékot kiszűrjük, majd izopropanolból átkristályosítjuk, amikoris 3 g mennyiségben a 179— 180 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. 11. példa l-(2,6-Diklór-fenil)-2-amino-3-hidroxi-guanidin 6,5 g l-(2,6-diklór-fenil)-2-metil-izotioszemikarbazi­dot feloldunk 13 ml etanol és 0,9 g hidroxilamin ele­gyében, majd a reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkal­mazásával 20 órán át forraljuk. A reakcióelegy bepárlása után a kapott maradékot szilícium-dioxidból készült oszlopon eluálószerként kloroform és metanol 8 : 2 ará­nyú elegyét használva kromatográfiásan tisztítjuk, ami­koris 2,5 g mennyiségben olaj alakjában a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek Rr értéke 0,63 Si0 2 -hordo­zón futtatószerként metanol és ecetsav 98: 2 arányú elegyét használva. 12. példa A 10. példában ismertetett módon az alábbi vegyületek állíthatókelő: A) l-(2,6-diklór-fenil)-2-metil-izotioszemikarbazid és metil-amin-hidroklorid reagáltatása útján a 161—163 °C olvadáspontú l-(2,6-diklór-fenil)-2-amino-3-metil-guani­din-hidroklorid; B) l-(2,6-diklór-fenil)-2-metil-izotioszemikarbazid és ammónium-klorid reagáltatása útján a 280 C C olvadás­pontú l-(2,6-diklór-fenil)-2-amino-guanidin-hidroklo­rid; C) l-(2,6-diklór-fenil)-2(S)-metil-3-metilamino-izotio­karbamid-hidrojodid és ammónium-jodid reagáltatása útján a 220—222 °C olvadáspontú l-(2,6-diklór-fenil)­-2-metilamino-guanidin-hidrojodid; és D) l-(2,6-dimetil-fenil)-l-metil-2(S)-metil-3-amino-izo­tiokarbamid és ammónium-klorid reagáltatása útján a 186—188 °C olvadáspontú l-(2,6-dimetil-fenil)-l-metü­-2-amino-guanidin-hidroklorid. 13. példa l-(2,6-Diklór-4-tolil)-2-amino-guanidin-hidrojodid A. 1 -(2,6-Diklór-4-tolil)-3-benzoil-tiokarbamid 10,6 g 2,6-diklór-4-toluidin 80 ml acetonnal készült oldatához 5,2 g ammónium-izotiocianátból és 7,1 ml benzoil-kloridból frissen készített benzoil-izotiocianát 120 ml acetonnal készült oldatát adjuk, majd a reakció­elegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 1 órán át forraljuk. A reakcióelegyet ezután lehűtjük, majd a képződött csapadékot kiszűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, majd a maradékot 90 ml acetonban fel­oldjuk és 800 ml vízbe öntjük. A képződött csapadékot kiszűrjük, majd 750 ml metanolból átkristályosítjuk, amikoris 9,75 g mennyiségben a 184—185 °C olvadás­pontú cím szerinti vegyületet kapjuk. B) 1 -(2,6-Diklór-4-tolil)-tiokarbamid Az A) lépésben kapott termékből 9gll3ml2,5N nátrium-hidroxid-oldattal készült oldatát visszafolyató hűtő alkalmazásával 5 percen át forraljuk, majd a szo­bahőmérsékletre visszahűtött oldathoz 22,5 ml 36%-os sósavoldatot adunk és a kapott, 4 pH-jú oldatot ezután 1,4 ml 25%-os ammónium-hidroxid-oldattal pH 8-ra meglúgosítjuk. A képződött csapadékról az anyalúgot leszívatjuk, majd vízzel mossuk és vákuumban szárítjuk, amikoris 6 g mennyiségben a 220—222 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. C) l-(2,6-Diklór-4-tolil)-2-metil-izotiokarbamid-hid­rojodid D) l-(2,6-Diklór-4-tolil)-2-amino-guanidin-hidrojodid A C) lépésben kapott termékből 7,18 g 26 ml etanollal készült szuszpenziójához 1,3 ml hidrazin-hidrátot adunk, majd a reakcióelegyet 20 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. A képződött csapadékot ez­után kiszűrjük, majd a szűrletet szárazra pároljuk, ami­koris 6,35 g mennyiségben a 203—205 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. A megfelelő hidroklorid­só olvadáspontja 149—150 °C. 14. példa l-(2,6-Diklór-fenil)-2-formilamino-guanidin-hidro­klorid 10,4 g l-(2,6-diklór-fenil)-2-amino-guanidin-hidro­kloridot 10 ml hangyasavban szuszpendálunk, majd a szuszpenziót szobahőmérsékleten 20 órán át keverjük. A reakcióelegyhez ezután 50 ml étert adunk, majd a képződött csapadékot kiszűrjük és szárítjuk, amikoris 10,3 g mennyiségben a 182—183 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. Hasonló módon az alábbi acilezett származékok állít­hatók elő: l-(2,6-diklór-fenil)-2-acetilamino-guanidin-hidroklorid, olvadáspontja: 223—225 °C; 1 -(2,6-diklór-fenil)-2-fenilacetilamino-guanidin; és 1 -(2,6-dimetil-fenil)-2-acetilamino-guanidin. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A B) lépésben kapott termékből 5,9 g-ot 49 ml meta-25 nolban szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz 2,5 ml metil-jodidot adunk. A reakcióelegyet ezután vissza­folyató hűtő alkalmazásával 2,5 órán át forraljuk, majd lehűtjük és vákuumban bepároljuk. A maradékot 50 ml éterrel eldörzsöljük, szárítjuk, ezután pedig etanol és éter 30 elegyéből átkristályosítjuk, amikoris 7,2 g mennyiségben a 198—199 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom