171793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és aszinkron adatátvívő berendezés digitális egységek közötti adatforgalom lebonyolítására

5 171793 6 11. ábra a szolga-részegység egy példaképpeni ki­viteli alakjának kapcsolási vázlatát; a 12. ábra a mester-részegység egy példaképpeni ki­viteli alakjának kapcsolási vázlatát; a 13. ábra egy előnyös címzési módszer elvi vázlatát mutatja. Egy korszerű elveken alapuló információ-átvivő rend­szer elektronikus egységeket és vezeték-rendszert tar­talmaz (1. ábra). Az elektronikus egységeket három: x, d, és v vezetékcsoport köti össze egymással. Az x veze­tékcsoport a címinformáció átvitelére szolgál és annyi vezetéket tartalmaz, amennyi a rendszerhez tartozó N darab elektronikus egység egyértelmű címzéséhez szükséges. A d vezetékcsoport az adatinformáció át­vitelére szolgál és vezetékeinek száma az egyidőben át­vinni kívánt adatbitek számától függ. A v vezeték­csoport az információforgalom vezérlésére szolgáló jelek vezetékeit foglalja magában. Az átvivő rendszer úgy működik, hogy a rendszerhez tartozó egyik egységet egy, az átvivő rendszertől függet­len központi kijelölő rendszer az átvivő rendszer felett időlegesen rendelkező ún. mester (master) egységgé jelöli ki. A kijelölés megtörténtekor a mester-egységben rendelkezésre áll annak az elektronikus egységnek a címe, amellyel kapcsolatba kíván lépni, és a kívánt informá­ció-forgalom kapcsán elvégzendő művelet jellege. Ez lehet a címzendő egységből történő adatbeolvasás — a továbbiakban olvasás (read) —, vagy lehet a mester-egységbe történő adatbeírás — a továbbiakban beírás (write) —, és ez utóbbi esetben a mester-egységben rendelkezésre áll a beírandó információ is. Ezek után a mester-egység az x vezetékcsoporton kiadja a megszólí­tandó egység címét, adat beírás művelet esetén a d veze­tékcsoporton az átviendő információt, a v vezetékcso­porton pedig a címkiadás megtörténtét jelző címkísérő jelet és a kívánt műveletre jellemző műveleti jelkombiná­ciót. A címkombináció és annak kísérőjelei az átvivő­rendszer valamennyi egységébe eljutnak és ezek hatá­sára valamennyi egység megkísérli a cím felismerését. Helyesen működő rendszerben csak egyetlen olyan egység van, mely a címet felismeri. Ez az egység a cím és címkísérő jel hatására, ugyancsak időlegesen ún. szolga (slave) egységgé jelölődik ki. A szolgának ki­jelölt egység a v vezetékcsoport állapotából az elvégzen­dő műveletet felismeri és azt elvégzi. Olvasási művelet esetén a szolga-egység az ilyenkor még le nem foglalt d vezetékcsoporton kiadja a benne tárolt és a mester egység által beolvasni kívánt információt. Beírási mű­velet esetén a d vezetékcsoporton a mester-egység által kiadott információt bevételezi. A kijelölt művelet el­végzését a szolga-egység a v vezetékcsoporthoz tartozó, eddig igénybe nem vett vezetéken a szolgaválaszjel ki­adásával a mester-egységnek visszajelzi. Olvasási művelet esetén a szolga-válaszjel hatására a mester-egység a szolga-egység által a d vezetékcsoportra kiadott információt bevételezi, majd előbb a v vezeték­csoporton kiadott műveleti jelkombinációt és a cím­kísérő jelet, később az x vezetékcsoporton kiadott cím­információt is megszünteti. A kísérőjelek megszűnésének hatására a szolga-egység előbb megszünteti a d vezeték­csoporton az adatok, majd ezután a v vezetékcsoporton a válaszjel kiadását, amivel az adatátviteli rendszer visszakerül nyugalmi állapotába. Beírási művelet esetén a szolga-válaszjel hatására a mester-egység előbb a v vezetékcsoporton kiadott kísérő jeleket, majd az x és d vezetékcsoportokon kiadott cím- és adatinformációt szünteti meg. A kísérő jelek 5 megszűnésének hatására a szolgaegység megszünteti a szolga-válaszjel kiadását, amivel az adatátviteli rendszer visszakerül nyugalmi állapotába. A találmány szerint kialakított adatátvivő berendezés elvi elrendezését a 2. ábra szemlélteti, melynek összekötő 10 vezetékrendszere két vezetékcsoportot: egy információs b, és egy vezérlő v vezetékcsoportot tartalmaz. A vezeték­csoportok vezetékei az alkalmazott adatátviteli egysé­gekhez ismert megoldású adó- és vevő áramkörökkel csatlakoznak, amelyeket az elvi tömbvázlaton nem tün-15 tettünk fel, de a példaképpeni kiviteli alakok kapcsolási vázlatain már ezek is szerepelnek. Az egyes vezeték­csoportokhoz tartozó valamennyi vezeték mindkét vé­gén a kiviteli jellemzőinek (pl. hullám-ellenállás) meg­felelő 11, 12 elektromos lezárással van ellátva. 20 A két vezetékcsoport közül a b vezetékcsoport a cím-és adatinformációk átvitelére szolgál és vezetékeinek számát az alkalmazási igények határozzák meg: vagy a címzéshez szükséges bitek száma (bináris logika és k da­rab megcímzendő egység esetén legalább log2 k darab) 25 vagy az egyszerre átviendő információs bitek száma szabja meg, amelyik a kettő közül nagyobb. A b veze­tékcsoport vezetékeinek száma többnyire a címbitek számával egyezik vagy közel megegyezik, mert az adat­feldolgozó berendezések regiszterei, amelyek a cím- és 30 adatinformációkat szolgáltatják, illetve fogadják, meg­határozott bit hosszúságú szavak tárolására alkalmasak. Különbséget járulékos információk, pl. a címtarto­mányt módosító címbitek vagy hibajelző, esetleg hiba­javító információs bitek átvitele szokott okozni. A ve-35 zérlő v vezetékcsoport az információ-forgalom vezérlé­sére szolgáló jelek vezetékeit foglalja magában és elő­nyösen hat: a, c, m, r, s, w vezérlő vezetéket tartalmaz. A 2. ábrán látható 13—17 adatátviteli egységek közül valamelyiket egy, az átvivő rendszertől független kijelölő 40 rendszer — mely az ábrán nincs feltüntetve —, az át­vivő rendszer felett időlegesen rendelkező mester-rész­egységgé jelöli ki. A kijelöléskor a mester-részegységben rendelkezésre áll annak a részegységnek a címe, amely­lyel kapcsolatba kíván lépni, a kívánt információ-for-45 galom jellege és beírás esetén a beírandó információ is. A két vezetékcsoportra párhuzamosan N darab, 13—17 adatátviteli egység csatlakozik, melyek egységen­ként elektronikus részegységből, szolga- és/vagy mester­részegységből állnak. (Az egyes elektronikus részegysé-50 gek azok a digitális egységek, melyek között az adat­forgalom lebonyolódik.) Az elektronikus részegységek valamennyi informá­ciós ki-bemenete, továbbá a szolga részegység valameny­nyi információs bemenete az információs b vezetékcso-55 port egy-egy vezetékével, továbbá a szolga- és a mester­részegységek valamennyi vezérlő ki-bemenete a vezérlő v vezetékcsoport egy-egy vezetékével van összekötve. Az egyes részegységeket alkotó, a továbbiakban emlí­tésre kerülő áramköri elemek jelölése, pl. ÉS-kapu, 60 bistabil multivibrator, késleltető elem stb., elsősorban az adott elem logikai funkcióját határozza meg. Ezek konkrét kiviteli alakja minden esetben a műszaki gya­korlatból ismert olyan megoldás, amely az adott rend­szerben gazdaságosan valósítható meg. így például az 65 SN sorozatú TTL logikai áramköröket alkalmazó rend-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom