171776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményfémekből levő hüvelyek és hasonló munkadarabok előállítására

MAGYAR SZABADALMI 171776 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JÉÉk Nemzetközi osztályozás: föf Bejelentés napja: 1976. II. 3. B 22 F 3/04 B 22 F 5/00 •^jnr Közzététel napja: 1977. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. XI. 30. Feltaláló: TÖTH László oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Ipari Szerelvény- és Gépgyár, Budapest Eljárás keményfémekből levő hüvelyek és hasonló munkadarabok előállítására A találmány tárgya eljárás keményfémekből levő hüvelyek, csövek, gyűrűk vagy hasonló munkadarabok előállítására, amely révén ezek alakhűen, nagy méretpontossággal és gazdaságosan készíthetők. A keményfém anyagokból levő hüvelyeket, csöveket vagy hasonló munkadarabokat, például csavarverő hüvelyeket az iparban általában úgy készítik, hogy a keményfém poranyagot izostatikus sajtolás révén homogén sűrűségű idommá formálják, ebben az állapotban előzsugorítják, ezt követően széntárcsára vagy hasonlóra téve kemencébe helyezik és végzsugorításnak vetik alá. Ez az eddig használt eljárás az ilyen munkadarabok készítésénél csak sok selejt árán alkalmazható. A selejt oka, hogy végzsugorításnál a munkadarabok hossztengelyre merőleges keresztmetszete, furata oválissá válik. Nagyobb karcsúsági tényezőjű, azaz a keresztmetszeti méretükhöz Viszonyítva aránylag hosszú munkadarabok a végzsugorításnál meghajlanak. E hibajelenség kiküszöbölésére az eddigi eljárásnál igyekeznek a végzsugorítási hőmérsékletet és időt pontosan betartani, ami azonban csak aránylag ritkán sikerül. A selejt elkerüléséhez szükséges, kellő hőmérsékletet és hőntartási időt sok esetben csak hosszú, selejtképződéssel járó kísérletsorozattal lehet meghatározni, mert a keményfém anyag összetételétől és tulajdonságaitól, a munkadarab egyes méreteitől és ezek egymás-10 15 20 25 30 hoz való viszonyától függően az ideális hőmérséklet és hőntartási idő aránylag nagymértékben változik. A pontos hőmérsékleti érték és kellő hőntartási idő betartásához drága műszerek és nagy gyakorlattal rendelkező, kiválóan képzett szakemberek szükségesek, ami a gyártást megdrágítja. A nagy karcsúsági tényezőjű munkadaraboknál legalább a hibák egy részét úgy próbálják kiküszöbölni, hogy a munkadarabokat végzsugorítás folyamán nem valamely végfelületükre állítva, hanem fektetve tartják. A belapulás, oválissá válás ekkor sem kerülhető el. Az eddigi eljárásoknál előforduló hibák, selejtek kiküszöbölésére a munkadarabok falvastagságát gyakran nagyobbra választják annál, mint amit a szilárdsági követelmények kívánnak. E nagy falvastagságok csökkentik ugyan az oválissá válás és kihajlás veszélyét, azonban a nagy falvastagságokhoz sok anyag szükséges. A munkadarabok anyaga gyakorlatilag egészében drága wolframkarbidból és kobaltból áll, tehát a nagy falvastagságok eredményeként a munkadarabok előállítási költsége nagymértékben megnő. Az eddig ismert eljárás hátrányos következményeinek kiküszöbölésére próbálnak úgy is eljárni, hogy a falvastagságot nem növelik lényegesen, azonban a megmunkálási ráhagyásokat a forgácsolási megmunkálásoknál általában szokásosnál nagyobbra választják. A nagyobb ráhagyások kö-171776 1