171760. lajstromszámú szabadalom • Készülék működő gépek egyes részein a vibrációs paraméterek mérésére

3 171760 4 nek és kiegyensúlyozottságának maximális be­tartását, valamint több gyorsuláskomponens egy­mást követő mérését a forgó alkatrész előre ki­választott pontjában, egy egykomponensű piezo­elektromos mérőátalakító segítségével. A feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a működő gépek egyes részeinek vib­rációs paramétereit mérő készülék háza csonka­kúp alakú forgástest, ami záróserleggel van el­látva. A záróserleg kúpos belső felülete megfelel a ház kúpos felületének, továbbá a záróserleg hengeres külső felülete menettel van ellátva. Célszerűen abban az esetben, ha az érzékelő­elem a ház belsejében úgy van elhelyezve, hogy érzékenységi tengelye kb. merőleges a ház for­gástengelyére, a ház külső felületén horonnyal el­látott hengeres nyúlvány van kialakítva, a ház tengely körül történő elfordításához. A záróser­leg aljában egy furat van kialakítva, amelynek átmérője valamivel meghaladja a nyúlvány át­mérőjét. Ez a furat biztosítja a horonnyal ellátott nyúlvány hozzáférhetőségét. A készülék szerkezeti kialakítása lehetővé te­szi annak elhelyezését gyorsan forgó géprésze­ken, és ehhez csupán egy minimális nagyságú és belső menettel ellátott furat létesítésére van szükség a vizsgálandó alkatrészen. Az alkatrész­ről eltávolított anyag és az elhelyezett készülék súlyának egyenlősége (ezt az egyenlőséget maxi­málisan be kell tartani) biztosítja a vizsgálandó alkatrész kiegyensúlyozási, valamint tehetetlen­ségi és merevségi jellemzőinek betartását. A készülék javasolt konstrukciója lehetővé te­szi a gyors orientálást, és megbízható rögzítést a gyorsan forgó alkatrészeken, amely jellemzők a centrifugális erő növekedésével javulnak. Az érzékelőelemnek a készülék házában oly módon történő elhelyezése, hogy érzékenységi •tengelye kb. merőleges a ház forgástengelyére, továbbá a háznak a szimmetriatengely körül el­fordítási lehetősége az azt követő orientálással és megbízható rögzítéssel együtt lehetővé teszi, hogy egy egykomponensű érzékelőelem segítségével egy gyorsan forgó alkatrész valamely pontjában a különböző vibrációs paraméterek, így pl. a gyorsulás hosszanti és keresztirányú (tangenciá­lis) komponensei egymás után mérhetők legye­nek. A továbbiakban a találmány tárgyát kiviteli példák és rajzok alapján részletesebben ismertet­jük. A rajzokon az 1. ábra a vibrációs paraméterek mérésére szol­gáló készülék szerkezeti vázlata hosszmetszetben, ahol a készülék a gép valamely részében van rög­zítve, és amelynél az érzékenységi tengely a ház forgástengelyének irányába mutat, a 2. ábra a záróserleg, a 3. ábra a készülék szerkezeti vázlata, amelynél az érzékelőelem érzékenységi tengelye merőleges a készülék házának forgástengelyére, és a 4. ábra a 3. ábra szerinti készülék felülnézet­ben. A működő gépek egyes részeinek vibrációs pa­ramétereit mérő készülék az 1. ábra szerint az 1 házat tartalmazza, amely csonkakúp alakú for­gástest. A házon a 2 záróserleg van elhelyezve, amelynek 3 belső felülete kúpos, és az 1 ház kú­pos felületének konjugáltja. A 2 záróserleg 4 kül­ső felülete hengeres, és menettel van ellátva. A 2 záróserleget ez a menet köti össze a vizsgálandó 5 alkatrésszel, amelyben ebből a célból a meg­felelő menettel rendelkező 6 furat van kialakítva. Az 1 házba a 7 érzékelőelem van beépítve, amelynek érzékenységi tengelye az 1 ház forgás­tengelye irányába mutat, és az árnyékolt 8 áram­kivezető kábellal van ellátva. Az 1 ház henger alakú, menetes 9 nyúlvánnyal rendelkezik, ame­lyen a 10 ellenanya van rögzítve. A hengeres 2 záróserleg (2. ábra) 3 belső felü­lete kúpos, és hengeres 4 külső felülete menetes. A 2 záróserleg palástja mentén több (a példában négy) átmenő 11 hosszanti rés van. A 2 záróserleg aljában 12 zsákfuratok vannak kialakítva rögzítőcsavarok elhelyezéséhez, vala­mint egy központi átmenő 13 furat, amelynek át­mérője valamivel nagyobb, mint a 9 nyúlványé. A 3. ábrán a készülék egy kiviteli alakja lát­ható, amely abban különbözik az 1. ábrán feltün­tetett megoldástól, hogy a 7 érzékelőelem az 1 házba úgy van beépítve, hogy érzékenységi ten­gelye kb. merőleges az 1 ház forgástengelyére. Az 1 ház hengeres 9 nyúlványán, amely átnyúlik a 2 záróserleg 13 furatán, a 14 horony van kiala­kítva az 1 háznak a forgástengelye körül történő elfordításához. A 4. ábrán a 3. ábra szerinti készülék és a vizs­gálandó 5 alkatrész felülnézete látható. Az ábrán feltüntettük a 14 hornyot, amely csavarhúzó szá­mára van kialakítva. A 7 érzékelőelemként a le­írt adókban piezoelektromos érzékelőelemet, ten­zometrikus érzékelőelemet, membrános érzékelő­elemet és turmalinos nyomásadót alkalmazunk, amelyeket pl. a következő szakkönyvek ismertet­nek: 1. Nagy szovjet enciklopédia 13. kötet 396. ol­dal, A második csoport adói; 2. Rajewski N. P.: Gépek mechanikai paramé­tereinek adói, Tudományos Akadémia, Moszk­va, 1959. 18—19. oldal. Az érzékelőelem típusát a mérendő vibrációs paraméterek alapján választjuk ki. A készülék 1 háza lehetővé teszi a 7 érzékelő­elem elhelyezését a ház belsejében úgy, hogy a 7 érzékelőelem érzékenységi tengelye sugárirá­nyú (1. ábra), hosszanti és tangenciális (3. ábra) a vizsgálandó forgó 5 alkatrész forgástengelyé­hez viszonyítva. Az 5 alkatrész a 2 záróserleg el­helyezéséhez a 6 furattal van ellátva. A készülék elhelyezése, orientálása és rögzítése a következőképpen történik: Az 5 alkatrészben előre kialakított 6 furatba, amely belső menettel rendelkezik, besüllyesztjük az 1 házat, és az an­nak belsejében tangenciálisan, illetve radiálisán elhelyezett 7 érzékelőelemet. Ezután a 2 záró­serleget az 5 alkatrészben kialakított menetes 6 furatba csavarozzuk egy nyomatékátadó kulcs segítségével. A kulccsal történő becsavarozás so­rán — a 7 érzékelőelem tangenciális elhelyezésé-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom