171749. lajstromszámú szabadalom • Csoportosítható dobozépület

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XII. 13. (FO—704) I Közzététel napja: 1977. IX. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. 171749 Nemzetközi osztályozás: E 04 G 1/12 E 04 H 1/12 Feltalálók: DR. MAYER Ferenc oki. építészmérnök, Buda­pest, 35%, SZÉCSI László oki. építészmérnök, Budapest, 25%, GERMUS Bertalan építésztechni­kus, Miskolc, 25%, MOLNÁR József építésztech­nikus, 15%, Miskolc. Tulajdonos: Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat, Budapest Csoportosítható dobozépület A találmány csoportosítható dobozépület, amelynek előregyártott egységei térben merev vázszerkezettel rendelkeznek, a vázszerkezet cél­szerűen nyílászárókat is tartalmazó térhatároló burkolattal és előnyösen hőszigetelő réteggel ren- 5 delkezik, az egységek hagyományos alapozástól mentesen a vázszerkezet alatt elhelyezett talpge­rendák útján közvetlenül, célszerűen elegyenge­tett terepre és/vagy kavicsterítésre vannak tele­pítve, és adott esetben az épület rendeltetésének 10 megfelelő berendezési tárgyakkal vannak ellátva. Az irodalomból és a gyakorlatból ismertek olyan dobozépületek, amelyek többé-kevésbé tel­jes előregyártással készülnek és a rendeltetési he­lyükön minden különösebb alapozási munka nél- 15 kül elhelyezhetők és használatba vehetők. Ezeket a dobozépületeket vasúti és/vagy közúti szállítás­sal juttatják a helyszínre, illetve rendeltetésszerű használatának befejeztével ugyanígy járműre rakják és elszállítják. ,20 Az ismert dobozépületeknek egy fajtája tálát ható a 188.788 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírásban. E megoldásnál a térhatároló falak hul­lámosított könnyűfém lemezből állnak. A fal­szakaszokat alaplemezre építik, amely maga is 25 előregyártott lehet. Hátránya a megoldásnak, hogy az alapelemek, ha előregyártással készülnek, akkor is betonból vagy betonjellegű panelokból állnak. Emiatt a szerkezet súlyos és az alaplemez áttelepítése gazdaságtalan. 30 Kedvezőtlen az is, hogy az épület falszerkeze­tét teljesen különálló alapelemekre kell szétbon­tani a járműre rakhatóság érdekében. Haladóbb megoldást ismertet a 261.158 lajst­romszámú osztrák szabadalmi leírás. Ennél az épület fémszerkezetű keretvázból és gerendából áll, szükség van azonban betonból készülő térele­mekre is. E térelemek előregyártottak és az épí­tési helyen csupán kapcsolataikat kell elkészíteni. A szerkezet jellege itt sem nélkülözheti a beton­jellegű, anyagot föltételező alapozási megoldást. Nem igényel alapozást — és ebből a szempont­ból még fejlettebbnek ítélhető — az Alumínium­ipari Tervező Vállalat önhordó panelokból épült alumíniumépület szerkezete. Ennél ugyanis csu­pán a talajhoz rögzített hajlított acélszelvények­ből készült alapgerendákra van szükség, ame­lyekből a panelok hozzácsavarozására alkalmas alapkeret állítható elő. Igaz, hogy az alapozási munkák ez esetben megtakaríthatók, az épület te­lepítése azonban körülményes, áttelepítéskor pe­dig a szerkezetet paneljaira szét kell szedni, egyenként kell járműre rakni és elszállítani. Ismeretes a 182.217 lajstromszámú osztrák sza­badalmi leírásból olyan épületszerkezet is, amely keréken gördítve közúti jármű módjára juttatha­tó el rendeltetési helyére. Az épület egyes tartói csuklókkal vannak megszakítva, és így a falele­mek egy részét a közúti forgalom követelményei­nek megfelelően aránylag keskenyre össze lehet 171749 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom