171747. lajstromszámú szabadalom • Égésgátló-lángmentesítő kompozíciók elsősorban cellulózalapú anyagok tűzvédelmére és tüzek oltására
3 141747 4 köt. 21. o.), ammóniumsók: karbonát, bromid, szulfát, mono- és difoszfát, szulfamát, klorid (Ullmann: Encyklopädie der technischen Chemie 1966. .17. köt. 21. o.), (Class H: Textil felületanyagok lángálló kikészítése). Textiltechnik 1974. 24. köt. 7. sz., (dr. U. Einsele: Über die Flammfestausrüstung von. Textilien., Textilpraxis 1972. 3. köt. 4. sz.) Pl. az USA-ban ammóniumsók és kombinációin alapul a legtöbb anyag; 85% ammónium-szulfamát, 15% ammónium-foszfát (Ullmann: Encyklopädie der technischen Chemie 1966. 17. köt. 21. o.), bórax, bórsav (Ullmann: Encyklopädie der technischen Chemie 1966. 17. köt. 21. o.), (Class H: Textil felületanyagok lángálló kikészítése., Textiltechnik 1974. 24. köt. 7. sz.), (dr. U. Einsele: Über die Flammfestausrüstung von. Textilien., Textilpraxis 1972. 3. köt. 4. sz.) 70% bórax, 30% bórsav (Ullmann: Encyklopädie der technischen Chemie 1966.17. köt. 21. o.), egyéb sók: kalcium-klorid, cink-klorid, cink-borát, alumínium-klorid, kálium-alumínium-szulfát (Ullmann: Encyklopädie der technischen Chemie 1966. 17. köt. 21. o.), (Class H: Textil felületanyagok lángálló kikészítése, Textiltechnik 1974. 24. köt. 7. sz.), a vízoldható sókon kívül alkalmasak még nem éghető pigmentek, földalkáli-szulfátok, antimon-oxid, melyek nehezen olvadó hamut képeznek a felületen (Class H: Textil felületanyagok lángálló kikészítése, Textiltechnik 1974. 24. köt. 7. sz.). Néhány szervetlen vegyület hatását úgy magyarázzáki hogy nem éghető gázokat fejlesztenek és elfojtják a tüzet. Leghatásosabbak az ammónium-sók, amikből ammónia szabadul fel, de ilyen hatást tulajdonítanak a karbonátoknak, klórozott paraffinoknak is. Bórax és bórsav üvegszerű bevonat képzésével biztosítja a védőhatást. Az utólagos izzást elsősorban a foszfortartalmú vegyületek akadályozzák meg. Ezek hatásosságának sorrendje: H3 P0 4 , (NH 4 ) 2 HP0 4 , NaH 2 P0 4 , KH 2 P0 4 , szerves foszforvegyületek (Class H: Textil felületanyagok lángálló kikészítése. Textiltechnik 1974. 24. köt. 7. sz.) Ezeknek az anyagoknak hátránya azonban, hogy csak időleges védelmet nyújtanak, nem mosóállóak. Faanyagok lángmentesítésére több módszer és anyag vagy anyagrendszer ismeretes. Felületkezelés, mely fizikai hatáson alapuló védelmet nyújt (pl. vízüveg). Vízoldható sókkal való átitatás. Foszforsav, ammóniumsók (foszfátok, kloridok, bromid, szulfát), karbamid, melamin, formaldehid, bórsav, borátok. Ezek az anyagok alkalmasak önmagukban, vagy egymással kombinálva. (Bhatnagar, Vijay: Néhány megjegyzés égésgátló szerekről. Farbe u. Lack 1974. dec. 80. köt. 12. sz.), (Mungall C: A diffúziós módszer új, tűzálló rétegelt lemezt ígér. Canadian Forest Ind. 1975. 95. köt. 2. sz.) Képezhetők műgyanta védőrétegek vizes oldatokból, melyek égésgátló anyagokat is tartalmaznak. Ilyenek lehetnek: alkydgyanta-, poliolefin-, poliuretán-, poliészter-, epoxigyanta rendszerek is. (Bhatnagar, Vijay: Néhány megjegyzés égésgátló szerekről. Farbe u. Lack 1974. dec. 80. köt. 12. sz.) A fafelületen kialakíthatók égéscsillapító rétegek, melyekből tűz esetén a fa felületén hab képződik, az égéskor elzárja a felületet a levegő oxigénjétől és jelentős hőszigetelő réteget képez. (Vogt H.: Égésgátló anyagok fákhoz és fafeldolgozási termékekhez. Defazet 1975. 29, köt. 9. sz.) A felsorolt megoldások mindegyike, mind a cellulóz-5 szálas textíliáknál, mind a faanyagoknál, az 1. oldalon felsorolt hatások valamelyike szerint működik. Ha egynél több hatás érvényesül, az irodalmi utasításokban megadott példák esetén, láthatóan az az alkalmazott kemikália tulajdonságából spontán adódik. 10 Ez elsősorban az ammónium-foszfátokra vonatkozik, amikből levegőt hígító ammónia szabadul fel, a foszfortartalom pedig a cellulóz bomlását a cellulóz-szén képződése irányába tolja el, valamint a maradék foszfor[15 vegyület üvegszerű bevonatot eredményez. A felsorolt anyagokat lángmentesítésre és égésgátlásra mindeddig csak önmagukban alkalmazták. Valamennyi említett anyag közös hátránya, hogy lángmentesítő-égésgátló hatását csak viszonylag szűk hőmérséklet tartományban 20 fejti ki, és e hőmérséklet tartomány átlépésekor gyakorlatilag hatástalanná válik. A szerves eredetű anyagok közül cellulóz-származékok, elsősorban textíliák lángmentesítésére kiterjedten alkalmazzák a műgyantákat, így a melamin-polifoszfát 25 gyantákat, a bróm-allilfoszfátot, a metilol-melaminokat, a metilol-karbamidot, a metilol-diciándiamidot, továbbá a halogénezett szerves foszforvegyületeket, így a tetra-bisz(-hidroximetil)-foszfónium-kloridot. A textíliák tartós lángmentesítésére alkalmas szereket 30 valamilyen módon kémiai kötéssel rögzítik a kezelt felülethez vagy közvetlenül, vagy közvetítő anyag segítségével. Ilyenek lehetnek: szerves foszforvegyületeknek nitrogént tartalmazó vegyszerekkel való oldhatatlanná tétele (Sellő S. B.-Pensa: Cellulóz alapú textíliák tartós 35 lángállóvá tétele. Textilveredlung 1975. 10. köt. 5. sz.), (Dorset B. M. C: Flame Retardant and crease-resist finishing procasses. Textil Manuf. 1971. febr. p68. 75.) Foszfónium-vegyületek alkalmazásával (Textíliák lángálló kikészítésének mai helyzete. American DystufT 40 Reporter 1975. 64. köt. 5. sz.), (Drake: Fire Retardancy: Its Status Today. American Dystuff Reporter 1971. 60. köt. máj. 5. sz.), (dr. U. Einsele: Über die Flammfestausrüstung von, textilien. Textilpraxis 1972. 3. köt. 4. sz.), (Dorset B. M. C: Flame Retardant and 45 crease-resist finishing processes. Textil Manuf. 1971. febr. p68—75.) tetrakisz (hidroximetil)-foszfóniumsók, -klorid, kevert foszfát-acetát (TKP), oxalát (THO), szulfát (THS) (Cyanamid termékei) (Textíliák lángálló kikészítésének mai helyzete. American Dystuff Reporter 50 1975. 64. köt. 5. sz.). 3% tetrakisz (hidroximetil)-foszfónium-klorid és karbamid 1: 1 mólarányban, 4% dinátrium-hidrogén-foszfát, 4% nátrium-hidroxid (50%-os) (Donaldson-Darell: 55 A durable flameretardant finish for cotton based on THPC and Urea. ARS New Orleans 1975. S 64. 45—6.) tetrakisz (hidroximetil)foszfónium-klorid és tetrametil-foszfiklorid (Jakobson J.: Lángálló kikészítés THPC— THPOH—THP alapú termékek felhasználásával. L. 60 Industrie Textile 1975. 1044. sz.) tetrabróm-ftálsav, tetrabróm-ftálsav-anhidrid (Friedmann: Lángmentesítő szerek színezőfürdőben történő alkalmazása lángálló gyapjú kikészítéséhez) halogén tartalmú szerves vegyületek, szerves foszforvegyületek (Class H.: Textil felület-65 anyagok lángálló kikészítése. Textiltechnik 1974. 24. 2
