171744. lajstromszámú szabadalom • Alumíniumpigment tart fedőemulzió, főként bitumenes felületbevonatokhoz és eljárás előállítására
3 171744 4 16—18 szénatomos alifás zsírsav ammóniumhidroxiddal vagy egy vízoldható aminnal képzett sójából és gyapjúzsírból (lanolin) álló emulgáló keverék alumíniumpigment semleges kémhatású vizes emulziójának előállítására, meghatározott komponens részarányok betartása mellett, a kitűzött feladat megoldására kiválóan alkalmas. A találmány szerinti alumíniumpigment tartalmú fedőemulzió, illetve koncentrátum, főként bitumen alapú felület bevonatok hő és fény elleni védelmére azzal jellemezhető, hogy az emulzió legalább 2 súly% mennyiségű alumíniumpigmentre számítva 3,5—4,5-szeres mennyiségű 1:1— 0,8:1,2 arányú, 16—18 szénatomos alifás zsírsav ammónium vízoldható aminsójának és gyapjúzsírnak közömbös kémhatásra beállított keverékét, adott esetben legfeljebb 4,0 súly% szerves oldószert és legalább 85 súly% vizet, illetve koncentrátum esetében legalább 50 súly%, de 60 súly%-nál kevesebb vizet tartalmaz. Az alifás zsírsav sztearinsav, palmitinsav, olaj sav, oxiparaffin vagy tallolaj zsírsav, amelynek ammóniával, illetve mono-, di- vagy trietanolaminnal, illetve ezek keverékével, morfolinnal vagy dietiléntriaminnal képzett sóját alkalmazzuk. A fedőemulziót szórással, ecseteléssel vagy más ismert felviteli technikával hordjuk fel a védendő területre. Az emulziós koncentrátumot felhasználás előtt célszerű vízzel hígítani. A találmány szerinti alumíniumpigment tartalmú fedőemulzió előállítása azzal jellemezhető, hogy 25—45 súly%-nyi vízben 80—90 °C-on az alumíniumpigment súlyára számított 3,5—4,5-szeres mennyiségben adagolt 16—18 szénatomos alifás zsírsavat ammóniával vagy vízoldható aminnal, célszerűen mono-, di- vagy trietanolaminnal, illetve ezek keverékével, morfolinnal vagy dietiléntriaminnal semlegesítjük, a semlegesített elegyhez a gyapjúzsírt élénk keverés közben hozzáadjuk, a közömbös kémhatásra beállított elegyhez az emulzió súlyára számítva legalább 2 súly°/o-nyi mennyiségű alumíniumpigmentet és 60—40 súly%-nyi menynyiségű vizet hozzákeverünk, szükséges esetben ismét semleges pH-értéket állítunk be, végül a kapott emulziót kívánt esetben legfeljebb 4 súly% szerves oldószerrel felhígítjuk. Az emulziós koncentrátum előállításánál annak előállításához szükséges teljes mennyiségű 50—60 súly%nyi vizet előkészítjük és a többi komponenst ezt követően adagoljuk. A szerves oldószer rövidszénláncú alkohol vagy észter, előnyösen butilacetát. Az emulziót csomómentes, homogén állapotra állítjuk be. A találmányt arra a felismerésre alapozzuk, hogy a fedőemulzióval felhordott és a védendő felületen szétterített alumíniumpigment fényviszszaverő hatására a védendő réteget károsító ibolyántúli sugarak csak csökkent mértékben érvényesülnek, az alumínium fényvisszaverő felülete egyben a hő elnyelését is gátolja. Ehhez az szükséges, hogy az alumíniumpigment leghígabb eloszlásban a védendő felületen szétterüljön, vivőanyaga pedig a felületi réteggel való összeépülést anélkül biztosítsa, hogy az alumíniumpigment e rétegbe beágyazódna. Az alumíniumpigment eloszlatására alkalmazott emulziós rendszernek emellett páraáteresztő tulajdonsággal kell rendelkezni, így lehetővé kell hogy tegye az adott eset-5 ben emulzió alakban felvitt bitumenréteg kiszáradását. A javasolt zsírsav + ammónia vagy amin + gyapjúzsír, mint emulziós rendszer kombinációja gélszerű és tixotrop tulajdonságú, anyagi minősége folytán is a bitumenréteggel szerve-10 sen összeépülni képes, emellett a fémpigment hatását teljes mértékben kifejteni engedi. A rendszernek bitumennel összeépülő és egyben bitument védő tulajdonsága nem volt előrelátható, mivel például ugyanezek a komponensek, ame-15 lyek a fedőemulziót alkotják, magába a bitumenbe bekeverve, hasonló hatás kifejtésére alkalmatlanok. A fedőemulzió előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze: 20 1. A fedőemulzió tetszés szerint már régebben vagy frissen felhordott bitumen alapú bevonórétegre (melegbitumen vagy emulziós bitumen alakjában) felszórható és a szigetelő réteghez fel-25 tapadva azzal tartósan összeépül és azt hő és fény behatása ellen védi. 2. A fedőréteg felszórása egyszerű műszaki eszközökkel megoldható pl. szóróberendezéssel vagy ecseteléssel, fedőemulzió hamar kiszárad, az 30 esetlegesen sérült réteg tetszés szerinti időpontban javítható. 3. A fedőemulzió vízmentes bitumenfelületre, vagy emulzió alakban vizet tartalmazó bitumen felületre egyaránt felszórható, a védőréteg nem 35 párazáró, így az emulziós vagy oldószeres szigetelőréteg teljes kiszáradását, illetve a víz vagy oldószer elpárolgását lehetővé teszi. 4. A fedőemulzió nem gyúlékony, egészségre ártalmatlan, vízszintes vagy függőleges felületre 40 felhordható, azon lecsurgás nélkül megtapad, tixotrop tulajdonságú. A fedőemulzió előállítását az alábbiakban közelebbről ismertetjük: 1. példa. Fűthető keverős készülékbe 20 kg vizet bekészítünk és 80—90 °C-ra felmelegítjük. 0,15 kg 50 25%-os ipari ammónium-hidroxidot, majd 3,5 kg technikai minőségű sztearinsavat és 3,3 kg gyapjúzsírt hozzáadunk. A sztearinsav és gyapjúzsír megolvadása után a keverés következtében néhány perc leforgása alatt sárgásfehér színű ho-55 mogén emulzió képződik. A pH-értéket szükséges esetben ammóniumhidroxid hozzáadásával 7-re beállítjuk, majd további keverés közben 2,0 kg alumíniumpigmentport adagolunk és az emulziót ezzel 3—4 percig keverjük. 60 További keverés közben 71 kg vizet adunk, ezzel az emulziót lehűtjük, konzisztenciája sűrű lesz. A kész emulzió pH-értékét ellenőrizzük és szükséges esetben ismét 7-re beállítjuk. Az utósűrűsödést 0,1% butilacetát hozzáadásával csök-65 kenthetjük. 2