171721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrolizáló kád Söderberg anód elektródja átmérőjének üzem közbeni növelésére

171721 4 mez és az anód elektród közé először égetett gra­nulált anódmasszát, majd nyers masszát töltünk, és beégetjük az anódelektródba, ezután a kétré­szes teknőt eltávolítjuk, és a béléslemezen belüli teret feltöltjük nyers masszával. A megnövelt át­mérőjű anódköpenyt a végleges helyzetéhez ké­pest 60—80 mm-rel magasabbra állítjuk, majd az anód elektród elégésének ütemében süllyesztjük. A béléslemez a nagyobb átmérőjű anódköpeny­hez célszerűen szalagokkal van erősítve, amelye­ket a betöltött masszának legalább 200 mm ma­gasságban történő beégése után eltávolítunk. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban konkrét példa kapcsán ismertetjük részleteseb­ben, és az egyes eljárási lépéseket a mellékelt raj­zokon is bemutatjuk, ahol az 1. ábra az eredeti átmérőjű anód elektródot mutatja a behelyezett kétrészes teknővel, a 2. ábra azt a fázist mutatja, amelyben a kétré­szes teknő alsó pereme már be van égetve, a 3. ábra a nagyobb elektróda átmérőnek meg­felelő méretű anódköpeny elhelyezését, a 4. ábrán a kétrészes teknő a masszából el van távolítva, az 5. ábrán a béléslemez az anódköpeny tői el van választva, végül a 6. ábrán a megnagyobbított átmérőjű Söder­berg elektróda látható. A találmány szerinti eljárás egy lehetséges fo­ganatosítási módja szerint az első lépés az 1. áb­rán látható. Az anódelektród a 3 kiégetett alsó részből, valamint az e fölé töltött 1 nyers masz­szából áll. Az 1 nyers masszát és a 3 kiégetett alsó részt a 4 anódköpeny veszi körül. A folyé­kony nyers 1 masszába belehelyezzük a 2 kétré­szes teknőt, amelynek alsó széle a 3 kiégetett alsó részre fekszik fel. A 2 kétrészes teknő azért kell, hogy két részből álljon, mert az anódelektródba be kell helyezni az áramvezető tüskéket, amelye­ket az ábrán nem tüntettünk fel. A 2 kétrészes teknő behelyezése után a részek érintkező széleit összehegeszt j ük. Meghatározott üzemidő után — amely néhány nap is lehet — a 2 kétrészes teknő alsó széle beég a 3 kiégetett alsó részbe. Ezt követően a 2 kétré­szes teknő már alulról is teljesen zár, így az 1 nyers massza nem tud oldalirányban kifolyni. Ezt a fázist tünteti fel a 2. ábra. Tekintettel arra, hogy a 2 kétrészes teknő már belsejében megtart­ja az 1 nyers masszát, a 4 anódköpeny eltávolít­ható. A 3. ábra azt a fázist mutatja be, amelyben a 4 anódköpenyt eltávolítottuk, és helyette a meg­növelt átmérőjű 4' anódköpenyt helyeztük el. A megnövelt átmérőjű 4' anódköpeny belső pa­lástja az 5 béléslemezzel van kibélelve. Az 5 bé­léslemez alsó részén a 6 behajlított rész van ki­alakítva. A 6 behajlított rész alulról elzárja a 2 kétrészes teknő és a megnövelt átmérőjű 4' anód­köpeny közötti teret. Ebbe a térbe a 6 behajlított rész fölé kiégetett 7 granulált anódmasszát töl­tünk, célszerűen 120 mm vastagságban. Ezt kö­vetően a 7 granulált anódmassza fölé 1' nyers masszát töltünk. Az 5 béléslemez a 4' anódkö­penyhez a 3. ábrán látható módon 8 szalagok se­gítségével van rögzítve. Az 1' nyers massza kiégése után, amely például három napig tarthat, a 2 kétrészes teknőt szét­vágjuk, majd eltávolítjuk. Ezt követően a 4. áb­rán látható módon a 3 kiégetett alsó rész fölötti, és a 4' anódköpeny által határolt teret egy nyers masszával töltjük fel. Megjegyezzük, hogy a meg­növelt átmérőjű 4' anódköpenyt a felszerelésekor célszerűen 60—80 mm-rel feljebb állítjuk attól a szinttől, amelyet az később az üzemelés alatt fog­lal el. Ily módon kezdetben a 4' anódköpeny az egyenletesen elégő anódelektróddal együtt lassan süllyed. A 4' anódköpeny néhány napos üzem után az üzemi szintje alá süllyed. Ez idő alatt az 1' nyers massza, amely a 7 granulált anódmassza fölött helyezkedik el, már legalább 200 mm ma­gasságban összeég a 3 kiégetett alsórésszel. Ezt követően a 8 szalagokat eltávolítjuk, ame­lyek az 5 béléslemezt a 4' anódköpenyhez rögzí­tették. Az 5 béléslemez és a 4' anódköpeny szét­választása után ez utóbbit az üzemeltetési szintre fel lehet emelni. Ekkor már megjelenik a 4' anód­köpeny alján a megnövelt átmérőjű anódelektród. Ezt a fázist az 5. ábrán láthatjuk. A 6. ábra már azt a helyzetet mutatja be, ami­kor a kisebb átmérőjű eredeti 3 kiégetett alsó rész már teljesen elégett, és a 7 granulált anód­massza kezd égni. Az anódelektród további égése során fokozatosan elolvad az 5 béléslemez is. Ezt követően már a megnövelt átmérőjű anódelekt­ród áll rendelkezésre, amelynek utántöltése nyers masszával hasonlóképpen történik, mint az a ki­sebb átmérőjű elektródnál történt. A fentiekben ismertetett eljárás segítségével te­hát üzemkiesés nélkül, folyamatosan sikerült megnövelni az elektrolizáló kád Söderberg elekt­ródájának átmérőjét. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elektrolizáló kád Söderberg anód elektródja átmérőjének üzem közbeni növelésére, amely anódelektród kiégetett alsórészből, vala­mint nyers massza felsőrészből, és az ezeket kö­rülvevő anódköpenyből áll, azzal jellemezve, hogy egy kétrészes teknőt (2) a nyers masszába (1) süllyesztünk, amelynek alsó peremét a már ki­égetett alsórészre (3) felfektetjük, és abba be­égetjük, ezután az anódköpenyt (4) eltávolítjuk, és helyére a nagyobb elektródátmérőnek megfe­lelő méretű, alsó részén befelé hajlított bélésle­mezzel (5) bélelt anódköpenyt (4') helyezünk, ez­után a béléslemez (5) és az anódelektród közé először égetett, granulált anódmasszát (7), majd nyers masszát (1') töltünk, és beégetjük az anód­elektródba, ezután a kétrészes teknőt (2) eltávo­lítjuk, és a béléslemezen (5) belüli teret feltöltjük nyers masszával. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tó 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom