171714. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható azolitérek fémkomplexeinek előállítására

11 171714 12 cladium dendriticum ellen, a rizsnövényeket károsító Pellicularia sasakii és Piricularia oryzae gombával szem­ben, a gabonát fertőző Erysiphe graminis, a kávét káro­sító Hemileia vastatrix, a banánnövényeket megtámadó Mycosphaerella musicola, és a földimogyoró gombabe­tegségeit okozó Cercospora-fajták ellen. A találmány szerinti hatóanyagok nem károsítják a növényeket, melegvérűekre kifejtett toxicitásuk csekély. A vegyületek majdnem szagmentesek, az emberi bőrt nem károsítják, ezért kezelésük nem kellemetlen. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos ké­szítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpen­ziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. Az említett készítményeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, így folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd halmaz­állapotú hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emulgeáló- és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habképző anyagokkal összekeverjük. Ha hordo­zóanyagként vizet használunk fel, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként lé­nyegében aromás szénhidrogének, így benzol, toluol vagy xilol, továbbá alkilnaftalinok, klórozott aromás vegyületek vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzol, klóretilén vagy metilén-klorid, alifás szén­hidrogének, például ciklohexán vagy paraffinok, így ás­ványolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol és azok észterei és éterei, továbbá ketonok, például aceton, metiletilketon, metilizobutilketon vagy ciklohexanon, erősen poláris oldószerek, például dimetilformamid, dimetilszulfoxid vagy víz kerülnek alkalmazásra. A cseppfolyós gázokon olyan anyagok értendők, amelyek szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmaz­állapotúak, így például aeroszól-hajtógázok, így halo­génezett szénhidrogének, mint a freon. Szilárd hordozó­anyagként természetes kőliszteket, például kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot és kovaföldet, valamint szintetikus kő­liszteket, például nagydiszperzitású kovasavat, alumí­niumoxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. Emulgeáló és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emul­geátorok, így polioxietilén-zsírsavészterek, polioxietilén­-zsíralkoholéterek, alkilszulfonátok, alkilszulfátok, aril­szulfonátok és fehérjehidrolizátumok, diszpergálószer­ként például lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz kerül alkalmazásra. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményeken egyéb, ismert hatóanyagokkal, például fungicid, inszek­ticid, akaricid, nematocid, herbicid hatású anyagokkal, madárriasztó anyagokkal, a növényi növekedést sza­bályozó anyagokkal, műtrágyával és a talaj szerkezetét javító anyagokkal összekeverve is előfordulhatnak. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, a felsorolt készítmé­nyek alakjában, vagy az ezekből előállított, használatra kész felhasználási formák, igy oldatok, emulziók, szusz­penziók, porok, paszták vagy szemcsék alakjában alkal­mazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például permetezéssel, beporzással, ködösítéssel, füst­képzéssel, elgázosítással, száraz és nedves csávázással, inkursztálással. Ha a hatóanyagokat levél fungicid ként alkalmazzuk, a felhasználásra kész készítmény általában 0,1—0,00001 súly%, előnyösen 0,05—0,0001 súly% hatóanyagot tar­talmaznak. Az (I) általános képletű vegyületek egy része a mikro­bák szaporodását gátló, valamint a növényi növekedést 5 szabályozó hatást is mutat. A hatóanyagok jó fungicid hatását az alábbi hatástani példákkal bizonyítjuk. 10 A) példa Plasmopara elleni hatás Oldószer: 4,7 súlyrész aceton 15 Diszpergálószer: 0,3 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Vivőanyag: 95 súlyrész víz Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából a kívánt hatóanyagkoncentráció eléréséhez szükséges 20 mennyiségű hatóanyagot összekeverjük a fenti mennyi­ségű oldószerrel és a koncentrátumot a diszpergálószert tartalmazó vízzel hígítjuk. A permetezőszerrel 2—6 lomblevelet hordozó, csere­pes szőlőt (Müller—Thurgau) csuromvizesre permete-25 zünk. A növényeket 24 órán keresztül 20 °C hőmérsék­letű, 70% relatív páratartalmú üvegházban tarjuk, majd a Plasmopara viticola spóráinak vizes szuszpenziójával inokuláljuk. Utána a növényeket 20—22 °C hőmérsék­letű, 100% relatív páratartalmú helyiségbe visszük át. 30 A fertőzés után 5 nappal vizsgáljuk a károsodási fokot, és a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva százalék­ban fejezzük ki. 0% azt jelenti, hogy károsodás nincs, míg 100% azt jelenti, hogy a növény ugyanolyan mérték­ben fertőzött, mint a kezeletlen kontroll. 35 A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és az eredményeket az alábbi A) táblázatban közöljük. A) táblázat Hatóanyag képletszáma Károsodási fok, %-ban, 0,0025 % hatóanyag­koncentráció esetén (IV) ismert (V) ismert (VI) (VII) 72 65 48 48 B) példa 50 Podosphaera (almalisztharmat) elleni protektiv hatás vizsgálata Oldószer: 4,7 súlyrész aceton Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkilarilpoliglikoléter 55 Vivőanyag: 95 súlyrész víz A táblázatban feltüntetett hatóanyagkoncentráció el­éréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel elegyítjük, és a koncentrátumot 60 a megadott mennyiségű emulgeátort tartalmazó vízzel hígítjuk. A fenti permetlével 4—6 lomblevelet hordozó alma­magoncokat csuromvizesre permetezünk és száradás cél­jából 24 órán át 20 °C hőmérsékletű, 70% relatív lég-65 nedvességű üvegházban tartjuk. A növényeket az alma-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom