171712. lajstromszámú szabadalom • Görgős hajtású ellenőrző berendezés kerékpárok beállításához

171712 4 tető oldalnézeti vázlata, amely ábrán a mélye­dések egy része metszetben van feltüntetve. A 3. ábra a vége felől nézett érintkeztető egy részének nézete, részben metszete, amely ábrán a mélyedések kivitele részletesebben látható. A 4. ábra a 3. ábrán feltüntetett 4—4 vonal menti metszet. Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy további példaképpeni kiviteli alakját szemléltető nézet, amely egy megnövelt felületű, forgó bioló­giai érintkeztetőt a vége felől nézve mutat. A 6. ábra az 5. ábrán feltüntetett 6—6 vonal síkjából látható nézet, amelyen a mélyedések egy része metszetben van feltüntetve. A 7. ábra a találmány szerinti berendezés érintkeztető jenek egy további példaképpeni ki­viteli alakját a vége felől nézve mutatja, amely érintkeztető felülete meg van növelve és amely­nél a mélyedések szerkezetegységként vannak ki­alakítva. A 8. ábra a 7. ábrán feltüntetett 8—8 vonal menti metszet. A 9. ábra a 7. ábrán feltüntetett 9—9 vonal menti metszet. A 10. ábra a megnövelt felületű érintkeztető egy további példaképpeni kiviteli alakjának né­zete, amely ábra az érintkeztetőt egyik vége fe­lől nézve mutatja. A 11. ábra a 10. ábrán feltüntetett 11—11 vo­nal menti metszet. A 12. ábra a 10. ábrán látható érintkeztetőnek a 12—12 vonal helyzetéből látható nézete. A 13. ábra a 10. ábrán feltüntetett 13—13 vo­nal menti részletmetszet. A 14. ábra a 10. ábrán látható kivitelű érint­keztetőhöz tartozó mélyedéseket, illetve ürege­ket tartalmazó szerkezetelem függőleges metsze­te, amely a szerkezetelemet felszerelés előtti ál­lapotban mutatja. A találmány szerinti, szennyvizek biológiai ke­zelésére szolgáló berendezés első példaképpeni kiviteli alakját az 1—4. ábra szemlélteti. A forgó biológiai érintkeztetőben — a látható módon — egy sorozat sík, kör alakú 20 tárcsa van, ame­lyek vízszintes 21 tengelyre, ennek hossza men­tén egymástól egyforma térközökkel elválasztva vannak felerősítve. A 21 tengelyt 22 csapágyak forgathatóan tartják, amelyek egy a talajba süllyesztett és betonból levő 23 tartály fölső szé­lére vannak erősítve. A 23 tartály egyik oldalába a szennyvizet bevezető 24 beeresztőcső nyúlik be, a kezelt, tisztított víz pedig 25 bukógáton át­áramolva a 23 tartály másik oldalánál levő 26 kieresztőcsövön át folyik el a tartály teréből. A találmány szerinti berendezés bármilyen kivite­li alakjánál ilyen kialakítású tartály vagy me­dence alkalmazható. A sík 20 tárcsák közül minden másodiknak ke­rületéhez több ívelt 27 üregtest van erősítve. A 27 üregtestek mindegyike körívként van kiala­kítva, és mindegyik üregtestnek egy pár, egymás­tól térközzel elválasztott, 29 fenékrésztől kinyúló 28 karimája és ékalakban kiképzett, kifelé nyúló mélyedései, illetve üregei vannak, amelyeket a 29 fenékrészből kiemelkedő 30 oldalfalak és az ezeket áthidaló, ferde 31 fedőfalak képeznek ki. A 28 karimák a 20 tárcsák szélességével, vastag­ságával azonos távolságra vannak egymástól és megfelelő rögzítő szerkezetrészek, például 32 sze­gecsek vagy csavarok révén a tárcsához erősít­hetők. Minden második 20 tárcsa köré a 27 üreg­testekből egy teljes kör erősíthető azáltal, hogy egy sorozat üregtestet végeikkel egymáshoz üt­közve erősítünk fel a tárcsára. A 27 üregtest forgástengely mentén mért vastagságát úgy vá­lasztjuk meg, hogy a 27 üregtestek szomszédos sorozatai között elegendő tér maradjon ahhoz, hogy a szennyvíz valamennyi 20 tárcsa egész fe­lületéhez hozzá tudjon jutni, ezen áramolni tud­jon, így egy 27 üregtest szélessége, illetve vas­tagsága általában nem lehet nagyobb a tárcsák közötti távolság kétszeresénél. A 23 tartály hossza mentén, a tartály feneke és az érintkeztető között 33 gázvezeték nyúlik el. A 33 gázvezetéken egy sorozat 34 fúvóka van, amelyek a 27 üregtesteket tartó mindegyik 20 tárcsa alatt, megközelítően ezek közepén vannak kialakítva. A 33 gázvezeték és 34 fúvókák a 21 tengely középvonalán átmenő függőleges síktól oldalt, a 27 üregtestek emelkedő oldala felé van­nak elhelyezve. A 33 gázvezeték egy nagynyomá­sú légforrástól, például a rajzokon nem látható motorral hajtott 35 nagynyomású fúvótól indul ki. Mint az 1. ábrán látható, az ék alakú üregek, illetve mélyedések kifelé nyitottak és ferdeségük, hajlásúk ellentétes az érintkeztetőnél megkí­vánt, óramutató járásával ellentétes forgás­iránnyal, így amikor a 35 nagynyomású fúvó le­vegőt nyom a 33 gázvezetékbe és ennek 34 fú­vókáin keresztül a szennyvízbe, a levegő buboré­kok alakjában a szennyvízben felfelé emelkedik és a légbuborékokat a szennyvízbe merülő, nyi­tott üregek befogják. A szennyvízbe merülő üre­gekben összegyűlő levegő az érintkeztetőt az óra­mutató járásával ellenkező irányban forgatja, mint az 1. ábra mutatja. A 20 tárcsák forgása közben a tárcsák felületei váltakozva a szennyvízzel és a levegővel kerül­nek érintkezésbe. Ugyanígy kerülnek érintkezés­be a szennyvízzel és a levegővel a 27 üregtestek felületei is. E jelenség eredményeként a felülete­ken egy organizmustömeg alakul ki, amely lé­nyegében aerób baktériumokból áll, amelyek a szennyvíz fölöltti levegőből az oxigént, a szenny­vízből pedig a tápanyagokat hasznosítják növe­kedésükhöz, fejlődésükhöz. Ennek eredménye­ként a szennyvíz tisztul. Amikor a tárcsák felü­letein levő organizmustömeg már olyan nagy­mértékben megnövekedett, hogy a tárcsák eze­ket nem tudják tovább tartani, ezek a tárcsák felületeiről önsúlyuknál fogva lecsúsznak. A minden második 20 tárcsán levő 27 üregtest kö­zötti térköz lehetővé teszi, hogy a szennyvíz és levegő valamennyi felülethez kellő módon hoz­zájusson és a koagulálódott szennyezőanyag a tárcsák közül kicsúszhasson. A 34 fúvókák által kibocsátott levegő járulékos oxigénforrásként szolgál, amely a szennyvízben oldódik és ezáltal sietteti és előmozdítja a szennyvíz biológiai ke­zelését. A tartály hossza mentén buborék alakjá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom