171709. lajstromszámú szabadalom • Áramlásmérő készülék
171709 4 Célunk olyan mérőkészülékek kialakítása volt, melyben az önmagában ismert és jól bevált mágneses tengelykapcsolót és az ugyancsak önmagában ismert és jól bevált mágneses impulzuskeltést egy mérőberendezésben együtt alkalmazr zuk gyártástechnológiailag kedvező feltételek mellett és olyan kialakításban, mely mind a mechanikus számláló, mind az impulzuskeltő eszköz élettartama szempontjából optimális. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a mágneses tengelykapcsoló hatásos erőtere egyben a villamos impulzusok előállítására is szolgálhat. Kézenfekvő megoldás lenne — elvileg — a tengelykapcsoló forgó mágnese által keltett forgótérben elhelyezett tekercs alkalmazása, azonban a nyomatékátvitel feltételei miatt megkívánt szűk légrésben tekercset csak rendkívül körülményesen lehet elhelyezni. A találmányi gondolat abban áll, hogy a mágneses tengelykapcsoló két forgó mágnese között nem mágneses fémből készült testet kell elrendezni. Ebben a testben ugyanis a forgó mágnesek örvényáramot gerjesztenek és így a test két célszerűen megválasztott pontja között a fordulatszámmal megegyező frekvenciájú váltakozó feszültség gerjed. A két pont kivezetései között mérhető váltakozó feszültség effektív értéke mikrovolt nagyságrendű és az ipari elektronika eszközeivel jól feldolgozható; a test igen kis belső ellenállású generátor, így a rendszer külső terek okozta zavarokra gyakorlatilag érzéketlen. Gyakorlatilag ez a test forgástestként alakítandó. Találmányunk tárgya áramlásmérő készülék zárt első térben elrendezett mechanikus számlálóművel és a folyadékteret magában foglaló második térben — a mérendő folyadék áramlási útjában — elrendezett járókerékkel, amely járókerék mágneses tengelykapcsoló útján van a mechanikus számlálóműhöz csatolva, mely tengelykapcsolót két egymással csatolt mágnes alkotja, melyek közül az egyik mágnes a járókerékben kialakított üregben — a járókerékkel koaxiálisán — elrendezett forgástest, a másik mágnes a mechanikai számlálómű tengelyén — a járókerékkel koaxiálisán — elrendezett forgástest. A találmány abban van, hogy a két forgástest között — a járókerékkel koaxiálisán — nem mágneses fémből készült további forgástest van helytállóan elrendezve, melynek két — pl. egymással szemben fekvő — kerületi pontjára villamos kivezetések vannak csatlakoztatva és ezek a készülék házának falán ki vannak vezetve. A találmány előnyös kiviteli alakjánál a tengelykapcsolót alkotó két forgástest tárcsa alakú, s ezek egy-egy oldallapja van egymással szemben elrendezve és a további forgástest e két oldallap között — az oldallapokkal párhuzamosan — elrendezett lemez. Találmányunkat részletesebben rajzok kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti áramlásmérő készülék előnyös kiviteli alakját mutatja, melynél a további forgástest lemez, a 2. ábra egy másik kiviteli alakot, melynél a további forgástest üreges henger. Az 1. ábrán látható, hogy a folyadék bevezeté,. á^re az 1 csatlakozó, elvezetésére á 2 csatlakozó szolgál, melyek a 3 ház oldalába vannak beépítve. A 4 járókerék az 5 járókerékházban van el-5 helyezve, melyben levő 6 furatok a folyadék útjának terelésére szolgálnak. A 4 járókérékbe van beépítve az állandó mágnesként kialakított első 7 forgástest. A folyadékteret és a mechanizmus terét a 8 mechanizmusház fala választja el, mely-10 nek a 4 járókerékkel koaxiális középső részét a nem mágneses anyagból készült további 9 forgástest alkotja, mely ennél a kiviteli alaknál lemez. Látható, hogy a folyadékteret magában foglaló második tér felől a lemezzel szemben van az első 15 7 forgástest egyik oldallapja, míg a 8 mechanizmusház által körülvett — zárt — első tér felől a lemezzel szemben van az állandó mágnesként kialakított második 10 forgástest egyik oldallapja. Ez a második 10 forgástest a 11 tengellyel a 20 12 számlálómű hajtására szolgál. A házat a 13 fedél zárja le, melyen 14 ablak van a 12 számlálómű leolvasására. A tovább 9 forgástest két egymással szemben fekvő kerületi pontjához van — pl. forrasztással vagy csavaros rögzítéssel — erő-25 sítve egy-egy kivezetés, melyek példánknál közös szigetelőben elrendezett kéterű 15 csatlakozóvezetékként vannak a 13 fedélen át kivezeti ve. A mérendő folyadék forgatja a 4 járókereket, 30 • s az abban elrendezett első 7 forgástest a második 10 forgástestnek mágneses térerő révén adja át a nyomatékot, miközben a további 9 forgástestben örvényáramok lépnek fel. A kivezetéseken ennek hatására a fordulatszámmal ará-35 nyos frekvenciájú váltakozó feszültség lép fel. Könnyebb egybevetés kedvéért a 2. ábrán lényegében egyező szerkezeti kialakítást mutatunk azzal az eltéréssel, hogy az állandó mágnesként kialakított első és második 7 és 10 forgástest itt 40 nem a további 9 forgástestet közrefogó tárcsák, hanem az első 7 forgástest gyűrű alakú, a további 9 forgástest az első és a második teret elválasztó falon vízzáró módon átvezetett üreges henger, mely zárt végével benyúlik a 4 járókerék 45 üregében elrendezett első 7 forgástest belsejébe és mely zárt végén kialakított csúcsával támaszkodik — a 4 járókerék egyik ágyaként — a 4 járókerékben kialakított üreg falának, a mechanikus 12 számlálómű 11 tengelyén elrendezett 50 második 10 forgástest pedig henger alakú és — a 4 járókerékkel koaxiális helyzetben — úgy nyúlik be a további 9 forgástest belsejébe, hogy belógjon a belső térnek a 4 járókerék által körülvett részébe és a további 9 forgástestnek a 55 zárt első térben elrendezett nyitott végéhez — a kerület mentén egymással szemben fekvő pontokon — vannak erősítve a villamos kivezetések. Mint látható, a mérőkészülék impulzusokat is szolgáltató mágneses tengelykapcsolója mindkét gO kiviteli alaknál rendkívül egyszerű kialakítású és előállítása sem konstrukciós, sem gyártástechnológiai vonatkozásban nem körülményes. A vízzáró elválasztás folytán a mechanikus 12 számlálóműbe folyadék nem kerülhet. Az im-65 pulzusok keltéséhez a mágneses csatolóelemként 2