171701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton és műbeton rétegekből álló építőelem, főleg lemez készítéésre
171701 , „ 3 . • - . ,. 4 fejeződött. Ha pedig lassú a sablonforduló, a gyártás túlságosan költséges. A két réteg közötti kapcsolat megoldása is nehéz. Ha mind a két réteget vasaljuk, s ezeket hegesztéssel kívánnánk egyesíteni, ami jól megoldaná együttdolgozásukat, akkor feltétlenül előbb a betonréteget kell elkészíteni, mert a hegesztés "melegé-különben a műanyagnak a hegesztés környezetében levő részét elégetné. Há pedig előbb a beton készül, akkor ismét csak hosszabb idő után flehet rávinni a műbetont. Ezeket a nehézségeket a találmány mind kiküszöböli és olyan eljárást szolgáltat, amely megoldja mind az előregyártott beton- műbetonrétegből készülő épületelem pl. lemez nagyüzemi gyártását, mind pedig az ilyen épületelemből összeállított összefüggő felület pl. burkolat vagy más építmény helyszíni Összeépítését. A találmány szerinti építőelem készítésének — nagyüzemi gyártásának — lényege, hogy a betonréteg acélbetétekből készített vasalását a gyártási formában a tervezett rétegvastagságából kiálló, kapcsolóelemekül szolgáló részekkel képezzük ki, a betont célszerűen vibrálással tömörítjük, a frissen tömörített betonréteg felületét — a friss betonnak-és műbetonnak kémiailag Össze nem férő reakciója szétválasztása érdekében — gyorsan szilárduló vízzáró, vegyszerálló vékony műanyagréteggel (filmmel) pl. FL—1-gyei, Etinollakkal stb. vonjuk be, majd elkészítjük a kapcsolóelemekül szolgáló kiálló részek felhasználásával együttdolgozóvá tett műbetont, végül a beton megkötése, illetőleg a műbetonnak ezzel egyidejűleg végbement kikeményedése után a kész elemet a formából kiemeljük. Ha a műbetont is vasalással látjuk el, akkor a műbeton bedolgozása előtt annak vasalását a betonnak kapcsolóelemül szolgáló kiálló részeivel öszszehegesztjük. A műbeton bedolgozásának nincs akadálya: a vízzáró, vegyszerálló film a kétféle beton reakcióját szétválasztja, s így azok egymást nem befolyásolhatják hátrányosan, a két reakció egymással pálrhuzamosan történik, vagyis a műbeton kikeményedésével nem kell a beton megszilárdulására várakozni. További előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy a műbeton kikeményítéséhez alkalmazott száraz hőkezelést egyúttal a beton kötésének meggyorsítására is felhasználhatjuk. A betonból a nedvesség párolgását a műanyag filmréteg vízzárása következtében megakadályoztuk, ily módon a beton teljes nedvességtartalma benn marad a kötés egész idejére, a nedvességet pótolni nem kell. Ugyanekkor a hőkezeléshez használt száraz meleg levegő száraz nyarad, nem telik meg a betontól származó yízpárával. Ez a meleg emellett a beton kötését igen jelentős mértékben meggyorsítja: a betonréteg meglepő rövid idő alatt (pl. 2—3 óra alatt) eléri azt a szilárdsági fokot, hogy a sablonból kiemelhető lesz; ugyanez alatt az idő alatt a műbeton kikeményedése is végbemegy. .. • -Magát az építőelemet úgy célszerű kiképezni, hogy a betonréteg a műbetonréteghéz képest túlnyúljon és peremet alkosson. Ezt a peremet azután avégből, hogy az elemeket egymáshoz és az- alapul szolgáló felülethez "hozzá lehessen kapcsolni,'vaslemezekkel (acéllemezekkel) és kötőelemek pl. acélkengyelek bofagadására alkalmas nyílásokkal lehet ellátni. A találmány értelmében ezeket az építőelemeket — pl. a lemezeket burkolattá — úgy lehet egyesíteni, hogy vagy egyszerűen egymás mellé helyezzük és utána a peremek felülete és á műbeton oldalai által képzett hornyokat utólagműbetonnal kitöltjük, vagy; ha együttdolgozóvá kívánjuk az elemeket tenni, akkor a hornyok kitöltése előtt a perem oe épített szomszédos vaslemezeket egymással összehegesztjük. Ha az alaphoz is rögzíteni kívánjuk, akkor az alapon előzőleg kiképezett kötőelemeket pl. acélkéngyeleket a peremek nyílásain áthatolva; ezekét is öszszehegesztjük a szomszédos vaslemezkékkel. Á találmány szerinti eljárás egyik különösen ajánlható foganatosítás! módja szerint az összefüggő felületet úgy képezzük ki, és úgy rögzíti jük az alapul szolgáló felülethez, -hogy azonkívül, hogy a szomszédos vaslemezeket a peremeken összehegesztjük, acélhálót helyezünk el a horonyban úgy, hogy az acélhálót hozzáhegesztjük a peremek nyílásain áthatoló kötőelemekhez pl. kengyelekhez. A jobb kapcsolat végett a kötőelemek acélbetétjét a hornyokon végigfektetett •acélháló betétjére rá is hajlíthatjuk. Ezután végezzük el a hornyok és a peremek nyílásainak műbetonnal való kitöltését. Ily módon a burkolatot mintegy lábakon álló (a kötőelemeken rögzített) hálós tartót állítjuk elő. Az acélhálót a kívánsághoz képest a kötőelemeken (pl. kengyeleken) kívül a szomszédos elemek már összehegesztett vaslemezeihez is hozzáhegesztjük. A következőkben a találmányt annak néhány példaképpeni foganatosításával a csatolt rajzokra való hivatkozással részletesebben is megmagyarázzuk. Az 1. ábrán egy példaképpeni kétrétegű lemez előállításának első, a 2. ábrán második fázisát láthatjuk az elem keresztmetszetén, a 3. ábra egy kész elem oldalnézete, a 4. ábra ugyanennek felülnézete, az 5. ábra a kész elemek egymás mellé helyezett állapotát mutatja be metszetben, a 6. ábra eredményvonal feletti felső fele az összeépítés első, az eredményvonal alatti alsó fele pedig második fázisát szemlélteti felülnézetben, a 7. és 8. ábra egy-egy hegesztési csomópont kinagyított metszete. A gyártás első fázisában az 1. ábra szerint az 1 formában elhelyezzük a beton vasalását, amelynek kapcsolóelemül szolgáló 3 része a forma alsó lapja és a szaggatott vonallal rajzolt határfelület közé eső tervezett 4' betontérségből túlnyúlik és beleér a szaggatott vonalak által határolt 5' műbetontérségbe. A 2 vasalás a beton 10 peremén a sarkakban-el van még látva a 6 vaslemezekkel is. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60; 2