171701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton és műbeton rétegekből álló építőelem, főleg lemez készítéésre

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. III. 20. Közzététel napja: 1977. IX. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. (VI—971) 171701 Nemzetközi osztályozás .E 04 B E 04 C 1/02 1/62 2/24 2/50 Feltalálók: JOLSIN Igor Mihajlovics, 30%, REZNYIK Vlagyimir Boriszovics, 30%, oki. mérnökök, Kijev, Szovjetunió, SZILÁGYI László, 20%, SCHANDL Vilmos 20%), oki. mérnökök, Budapest Tulajdonos: Ukrán Vízépítési és Meliorációs Tudományos Kutató Intézet, Kijev, Szovjetunió 60%, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 40% Eljárás beton és műbeton rétegekből álló építőelem főleg lemez készítésére A találmány beton (vasbeton) és műbeton (műgyantabeton) rétegekből álló építőelem, főleg lemez, valamint ilyen építőelemekből összetett összefüggő felület, illetve építmény készítésére vonatkozik. 5 A műbeton előnyös tulajdonságai: a kémiai hatásokkal és a kopással szemben tanúsított kiváló ellenállása közismert, ezért vegyiüzemek , padlóburkolata, repülőterek kifutópályája, erős hordalékkoptatásnak, kavitácionak kitett vízépí- 10 tési műtárgyak építményeinek, illetőleg ezek nagyobb felületeinek burkolata céljára különösen alkalmas. A műbetonnak olyan előállítási hátrányai van- 15 nak, amelyek önmagában való alkalmazását sok esetben nem teszik célszerűvé. Nevezetesen nagyobb felületen műbetont készíteni nehéz feladat. Minthogy az alkalmazott műgyanta-kötőanyagok túlnyomó részében a be- 20 dolgozási idő nagyon rövid, a keveréket csak mintegy 100 liternél kisebb adagokban lehet elkészíteni. Az ennél nagyobb adagok esetén a keverék már a keverő edényben annyira felmelegedhetik, hogy bedolgozhatatlanná válik. Kézi 25 bedolgozásnál nagyon nagy gyantafelhasználás szükséges, hogy az anyag plasztikusabb lehessen, A helyszíni készítésnél gyakran keletkező felszíni egyenetlenség a burkolat tönkremenetelének kiindulását okozhatja. Mindezek miatt a 30 monolit műanyagburkolat rosszabb minőségű és igen költséges. Kézenfekvő a gondolat, hogy a műbetont betonnal kombináljuk. Ebben az esetben vékonyabb műbetonburkolat is elégséges lehet. Helyszínen előállítva a műbetonréteg készítése így is a fenti nehézségekbe ütközik, emellett különös akadálya a kétrétegű burkolat készítésének az, hogy a beton és a műbeton jól és tartósan nem mindig tapad egymáshoz, ezért együttdolgozásuk nem mindig biztosítható, sőt a műbeton a betonról olykor le is válhat. Ezen okok miatt nem sikerült mind ez ideig a beton- és műbetonrétegekből álló előregyártott elemek készítése sem. A nehézségeket csak fokozza az, hogy a műbeton a frissen tömörített betonra nem hordható fel. Ha a műbeton kötőanyaga epoxi- vagy poliésztergyanta, a friss betonfelület nedvessége csökkenti az érintkező műbeton szilárdságát. Furángyanta kötőanyag esetén a lúgos cementtej lép reakcióba a furángyanta katalizátorával s ennek eredményeképpen a műbetonnak a betonnal érintkező több centiméter vastag rétege nem szilárdul meg. A műbetont csak akkor lehet tehát ráhordani a betonra, ha az már megszilárdult, ami a nagyüzemi gyártást úgyszólván lehetetlenné teszi: a zsaluzatot (formát) mindaddig nem lehet ugyanis újra felhasználni, amíg egy-egy elem gyártása be nem 171701 1