171690. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus adatfeldolgozó rendszer

11 171690 12 puk egy másik 219 bemenete egy számjegymaszk jel. Az állandót rendszerint csak a számjegymaszk első számje­gyéhez kell hozzáadni, így ezek a kapuk megakadályoz­zák, hogy az állandó olyankor is bejusson, mikor arra 5 nincs szükség. A 220 vonalon van egy nem kapuzott számjegymaszk jel, amely a 213 vonalra van kötve. Ez a jel a jelzőregisz­ter 28 logikai elrendezésre megy. A számjegymaszk 35 logikai elrendezés tizenhat kü-10 lönböző maszkot tud létrehozni, mindegyiket egy KI, K2, K4, K8 állandóval együtt vagy állandó nélkül, bár­mely kombinációban. A maszkok és az állandók kapu­programozható k a 204 dekódoló részben és a 208 dekó­dolóban. A 9. ábra a 35 logikai elrendezés egy lehetséges 15 programozási módját mutatja be. Az állapotidőzítő 222 mátrix (6J ábra) szintén a 20 SAM osztatlan részét képezi. Ez az eszköz olyan időzí­tett jeleket hoz létre, mint a maszk generátor, de ezek minden utasításciklusban megjelennek, és nemcsak az 20 utasításszó 10—13 bitjeiről érkező parancs hatására. A 223 vonalon létrejön egy S10 jel, amely a rendszer számos pontján felhasználásra kerül, így például a szám­jegymaszk logikai 215 kapu invertált 224 bemenetén, hogy egy maszk-maszk védelmet nyújtson, és a 28 logi-25 kai elrendezés bemeneteként. A 225 vonal egy S9 jelet szolgáltat, amely a 226 elemen kerül invertálásra és ka­puzásra, és a számjegyletapogató 44 generátor 227 be­meneteként szolgál. A 229 vonalon létrehozott S10 jel a bemeneti és feltételi 40 logikában kerül felhasználásra. 30 Egy SBL, azaz S-kioltó jel a 231 vonalon az S10—S0 je­leknél „0", és az SÍ—S9 jeleknél „1" értékű, ez a kijelző letapogatás és kimenet céljára szolgál, amint azt ismer­tetni fogjuk. Lényeges, hogy ezek a jelek mind kapu­programozhatók a gyártásban, így az időzítés a rendszer követelményeivel összhangban választható meg. A ki­meneti 223, 225 stb. vonalak P-diffúziók, amelyek prog­ramozható kapuk segítségével a Vss -re vagy V GG -re köt­hetők a fém 101 címvonalakkal való metszéspontokban. A kör egy kaput, vagyis egy 101 címvonal alatti, a P-dif­fúziós 223 vonal és a további vonalak, valamint egy Vss ­re kötött szomszédos P-diffúziós vonal közötti vékonyí­tott oxidréteg területet képvisel. A négyszög egy olyan P-diffúziós vonalra menő kaput képvisel, amely a VGG ­re van kötve. Ily módon a kimenővonal vagy Vss -re vagy VGG -re kerül („1" vagy „0") az egyes S-időkben a kapu pozíciójától függően. Megjegyzendő, hogy az S10 jel például közvetlenül a 101 címvonalakról nyerhető, így például a 232 vona­lon, de az ilyen összekötések nem kapu-programozha­tók, és nem adnak magasszintű jeleket. A 21 állapotszámláló (6L ábra) tizenegy azonos 235 fokozatból épül fel, amelyek mindegyike két 236 inver­tert tartalmaz, az inverterek közötti 0 2 és 04 órajel vezérléssel. A második 236 inverter kimenete egy 237 esz­közhöz van kötve és ezenkívül egy vezérelt 238 inverte­ren keresztül egy 239 eszközhöz. A 237 és 239 eszközök felváltva rákapcsolják a kimenetet vagy a 101 címvona­lat 6 jelre vagy Vss-re. A 6 jel egy 240 áramkörben jön létre úgy, hogy az egy VGG -hez közeli szint, kivéve a 04 órajel alatt. Ez a 240 áramkör akadályozza meg a teljesítményfelvételt a 0 4 órajel alatt, amikor a 0 jel a földön van. felelő számjegy szolgál a tizedespont (DPT) vagy a ki­tevő (EXP) számára, ezért jobbraléptetés esetén soha­sem lép az S10 jelnek megfelelő helyre. Ily módon a 136 áramkör azt eredményezi, hogy jobbraléptetés esetén egy zérus kerül be az S0 jelnek megfelelő memóriaelembe vagy a számjegy maszk végére, így a bit nem kerül be az S10 jel memóriaelemébe. A számjegymaszk 35 logikai elrendezés (6J és 6L áb­rák) a 20 SAM része, vagy ahhoz kapcsolódik, és ugyan­azokat az S0—S10 jeleknek megfelelő vonalakat hasz­nálja. Ez az áramkör hozza létre a 9. ábrán látható ti­zenhat lehetséges M0—M15 maszkot, amelyek mind­egyike a vele kapcsolatba hozott tizenhat lehetséges ál­landó egyikét tartalmazhatja a KI, K2, K4, K8 vonalak­nak megfelelően, és mindegyik maszk és állandó kapu­programozható. A tizenhat maszkot és állandót a 31 utasításregiszterben levő utasításszó négy bitje határoz­za meg. Ez a négy 10, 11, 12, 13 bit a 31 utasításregisz­terből egy négybites 200 regiszterbe íródik, amely át van lapolva a 20 SAM 101 cím vonalaival. A léptető 200 regiszter nyolc hagyományos 201 inverterfokozatból áll, és ezek között a 01, ill. 0 2 órajellel kapuzott csatolá­sok vannak abból a célból, hogy a 31 utasításregisztertől a bemenő 202 vonalon sorosan érkező négy állapotidő négy bitjét beolvassa. A 200 regiszter párhuzamos kime­nő 203 vonalakon létrehozza az 10—13 igaz és negált ál­lapotát, ezeket a 203 vonalakat ÍÖ, 10, íí, II, 12 stb.-vel jelöltük. A 203 vonalak a 35 logikai elrendezés 204 át­kódoló részébe vannak kapuzva 205 eszközök révén 206 kapuban létrehozott S10 03 jel segítségével. A 204 át­kódoló rész tizenhat vízszintes 207 vonalat tartalmaz, amelyek P-diffúziók, míg a függőleges 203 vonalakat fémcsíkok képviselik, mint a 20 SAM 101 címvonalait, amelyekkel a 203 vonalak át vannak lapolva. Mindegyik 207 vonal a baoldalán egy különálló terhelésre van köt­ve, és a jobboldali vége a 0 3 órajellel 208 dekódolóba van kapuzva. Az 10—13 biteken levő négybites kód ki­választja azt az egyet a tizenhat 207 vonal közül, amelyet a 209 kapuk avagy levékonyított oxidrétegek elrendezése határoz meg, amely működőképes MOS tranzisztorokat képzez a P-diffúziók és a Vss között. Ha például az uta­sításszó számjegymaszk része „tizenhárom", vagyis „1101", a „1101"-re kódolt 210 vonal kerül működtetés­re és a többi nem. Ez a vonal csak abban az esetben mű­ködik, ha bizonyos állapotidők vannak jelen, amint azt a 101 címvonalakon levő 211 kapuk meghatározzák. Például az M13 maszk jelenheti a kitevőt az S0 és SÍ jel­nél, így a kapuk az S0 és S10 jeleknek megfelelők kivéte­lével az összes 101 címvonalon lesznek; ez a 208 dekó­dolóban levő 212 vonalon csak az S0 és SÍ jeleknek meg­felelő időben hoz létre kimenetet, amikor a 10—13 bitek „1101" értékűek. Egy 213 vonal a 207 vonalakon bár­mely számjegymaszk jelszámra létrehoz egy kimenetet, mivel kapuk vannak mindegyik helyen. Ezt a kimenetet 01 órajel kapuzza, és ebből lesz a 214 vonalon egy számjegymaszk (DM) jel, amely elmegy a számjegy­maszk logikai 215 kapuihoz és egyéb helyekre. Ezenkí­vül létrejön a 23 szelektorkapukban levő 129 vonal be­meneteként szolgáló konstans, azaz K bemenet. Ebben a példában a 217 vonalon egy 216 kapu létrehoz egy „l"-es konstanst, azaz Kl-et, a 212 vonal egy fémcsíkot, a 217 vonal egy P-diffúziót képvisel. A 01 órajelre ve­zérelt 217 vonalon levő kimenet rákerül NEM-ÉS 218 kapuk egyikére, és ennélfogva a 129 vonalra. A 218 ka-A 102 vonalon levő kapuk azt eredményezik, hogy a 21 állapotszámláló egy „0"-t recirkulál, amely jobbról 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom