171673. lajstromszámú szabadalom • Lapát, axiális vagy félaxiális átömlésű áramlástechnikai gépekhez, különösen ventillátorokhoz és eljárás ilyen lapátok előállítására

; 3 lület vagy kúpfelület egy részét képezzék. Ilyen alakú lapátoknál ugyanis az előállítás várhatóan egyszerűbb és olcsóbb. A jelzett törekvés ered­ményeként mindezideig olyan elcsavarás nélküli lemezlapátok váltak csak ismertté, amelyek ál­landó szélességűek, vagyis a lapát hossza mentén azonos húrhosszúságúak és íveltségűek voltak. Az ilyen lapátok azonban csak nagyon ritka eset­ben előforduló gépeknél voltak alkalmazhatók, széles körű felhasználásuk a géptípusok és gép­méretek nagyszámú változatainál nem volt lehet­séges. A találmány szerinti kialakítású lapát a vázolt törekvéseknek megfelelően síkba teríthető, mert hengerfelület vagy kúpfelület egy részét képezi, és ugyanakkor a szóbaj öhető géptípusok és gép­nagyságok csaknem minden esetében alkalmaz­ható mind járókeréklapátozás, mind terelőlapá­tozás céljaira. Tekintettel arra, hogy az áramlás­technikai gépek közül különösen a ventillátorok­nál van nagy jelentősége az ilyen lapátozásnak, így a további ismertetést ventillátorokkal kap­csolatban adjuk meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy a találmány szerinti lapát csak ventilláto­rokkal kapcsolatban való felhasználásra korláto­zódik. A találmány szerinti eljárás a javasolt lapát rendkívül egyszerű előállítási lehetőségét bizto­sítja, amely előállításhoz a fajlagos szerszámkölt­ség meglepően csekély. A találmány szerinti lapát ismertetése előtt célszerű néhány szóval összefoglalni az ismert elcsavart lemezlapátok lényegét és tervezési szempontjait. A lapát elcsavárása geometriai ér­telemben a hagyományos módszer alapján úgy jön létre, hogy az egyes lapátmetszeteket egy ra­diális vagy közel radiális helyzetű, úgynevezett felfűzési egyenesen a megfelelő sugárhosszokon helyezik el és tulajdonképpen így alakul ki sík­ba kiteríthetetlen felület. A találmány szerinti lapát esetében ez a sugárirányú és a gép geo­metriai középvonalát metsző felfűzési egyenes nem létezik, hanem ehelyett egy henger vagy kúpfelület tengelyével állandó szöget bezáró és az illető felületen fekvő csavarvonal szolgál ala­pul. Ezen csavarvonal bármely szakaszán kije­lölhető két pont, melyek egymástól való távol­sága egyenlő a járókerék agyának sugara és a lapát külső éléhez tartozó sugár különbségével, azaz a lapát magasságával. Az említett két pontban és köztük alkalmas helyeken vá­lasztott pontokban a csavarvonalra merőleges síkok a csavarvonalat hordozó hengerrel vagy kúppal egy-egy ellipszismetszetet alkotnak. Ezen ellipsziseknek mindenkor kiválaszthatók olyan szakaszai, amelyek íveltség és állószög tekinte­tében igen jól közelítik az illető pontokhoz előírt aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező szárnyrács egy-egy elemét. Az így létrejövő la­pátfelület síkba kiteríthető és egyszerű szerszám­mal, valamint technológiával elkészíthető. A ki­terített lapátfelület számítással vagy szerkesztés­sel mindig meghatározható, úgyszintén meghatá­rozható e kiterített felületen annak a hengernek alkotóiránya, amely henger felületének egy ré-4 szét fogja képezni a kész lapát. Bár az így létre­jövő lapátfelület elvben csak közelíti a körív vázvonalmetszetű lapátot, a gyakorlatilag szóba­jöhető esetekben azonban a kétféle alak közötti 5 eltérés oly csekély, hogy szinte nem is mérhető. Extrém esetektől eltekintve kúpfelület egy ré­szét képező lapátra általában nincs is szükség, így a lapátok túlnyomó többsége hengerfelületű­re készíthető. 10 A találmány szerinti lapát lényege tehát, hogy annak lagalább az egyik felülete teljes egészé­ben henger vagy kúp palástfelületének egy ré­szét képezi és megközelítő középvonala az alko­tóktól és az azokkal párhuzamos vonalaktól el-15 térő, célszerűen csavarvonal. A lapát szélessége a lapát hossza mentén változó lehet. A lapát megközelítő középvonala alatt azt a csavarvonalat kell érteni, amelyről a koráb­biakban már szó esett, és amely a rajzok alap-20 ján történő magyarázatból is megismerhető. A találmány szerinti eljárás értelmében a lapát elkészítése hengerfelületekkel rendelkező szer­számpárral történhet. A hengeres szerszámokat a gyártási programnak megfelelő méretekben 25 valamilyen szabványos számsor, például Renard­sor szerint kiadódó változó átmérőkkel célszerű elkészíteni. Ilyen szerszám sorozat mellett lehe­tővé válik, hogy egy adott ventillátor típuson be­lül a gépnagyság változása esetén — amely gép-30 nagyság szintén például Renard-sor szerint vál­tozik — ugyanaz a szerszámpár alkalmazható a lapátok előállításához. Üj ventillátor típus tervezése esetén a tervező a ventillátor aerodinamikai méretezésénél mindig 35 meglevő néhány szabadon választható paraméter értékének megfelelő megválasztásával éri el, hogy a lapát az egyéb feltételek mellett a henge­resség feltételét is kielégítse. Az így tervezett la­pátozás tehát az ismert méretezési módszerek 40 erejéig ekvivalens a hagyományos módon mére­tezett lapátokkal. Az említett szabad paraméterek száma elég­séges ahhoz, hogy a tervező a már meglevő Re­nard-sor szerinti sugarú alaphengerekre tervezze 45 a lapátozást. A különböző típusú gépek lapátozá­sához tehát a tervezőnek valamelyik Renard­sor szerinti alaphengert, a lapát síkba terített alakját, valamint a kiterített lapátnak az alap­hengerre való hajlításkor beállítandó helyzetét 50 kell megadnia. Kúpfelületet alkotó lapátok esetében a kúpos szerszámok alkalmazásánál a helyzet valamivel kedvezőtlenebb, mivel a szabványos számsor sok­kal több tagból áll. Mint már korábban utaltunk 55 rá, a kúpos lapátok alkalmazása azonban csak igen ritkán szükséges, de ez esetekben is kisebb az ilyen lapátok előállítási költsége, mint a ha­gyományos lapátalak hagyományos sajtolószer­számokkal történő előállítása esetén. 60 A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a lapát síkba terített alakjával azonos alakú le­mezt készítünk, ezen megjelölünk a henger vagy kúp alkotóirányát tükröző vezérlőegyenest, majd a kész lapátnak megfelelő alakító felületekkel el-65 látott szerszámpár egyikének alakító felületéhez 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom