171639. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vágányok előírt helyzettől való eltérésének meghatározására és a vágányok helyzetének helyesbítésére

5 171639 6 A vázolt berendezéskivitel a következőképpen működik: Ha az 1. ábrán feltüntetett 1 vágány a kellő magassági helyzetben van, akkor a 6 adó révén kibocsátott sík 7 sugárnyalábot a 9 lencse nem 5 téríti el. Ennek eredményeként a sugárnyaláb a 6 adónál, 9 lencsénél és 11 mérőtábláknál azonos magasságban van. Ha most a 3 kocsi olyan helyre ér, amelynél az 1 vágány le van süllyedve (2. ábra), akkor a 7 10 sugárnyaláb 9 lencsén való áthaladása folyamán lefelé, a 13 irányban kitér. A 9 lencse most fölfelé, a 14 nyű irányában oly mértékben tolható el, hogy a sugár ismét elérje egyenes, illetve egy síkban levő helyzetét, ami a 11 mérőtáblákon 15 látható. A 9 lencse eltolásának mértéke adja azt az értéket, nagyságot, amellyel az 1 vágány a lencse felfelé tolása előtt be volt süllyedve, illetve amellyel a vágány be van süllyedve. A 9 lencse természetesen úgy is felemelhető, 20 hogy magát a vágányt emeljük előírt helyzetébe. A 3. és 4. ábrákon vázolt berendezéskivitel ha­sonló felépítésű, mint az előbb ismertetett kivitel, ezért az azonos feladatot végző szerkezetrészeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. A különbség 25 főként abból áll, hogy ez a berendezéskivitel az irányhibák meghatározására szolgál és ezért a 2 kocsin levő 15 adó olyan sík 16 sugárnyalábot bocsát ki, amelynek síkja lényegében merőleges a vágány síkjára. A 17 lencsének olyan tengelye van, 30 amely szintén merőleges a vágány síkjára. A 4 kocsin, a sínek között középen 18 mérőtábla van elhelyezve. Abban az esetben, ha a 2, 3 és 4 kocsik egyenes vágányszakaszon haladnak, a 15 adóból 35 egy a vágány előírt helyzetével párhuzamos 16 sugárnyaláb sugároz, amelyet a vágány előírt ál­lapotában a 17 lencse nem térít el. Ha azonban a 3 kocsi az egyenestől eltérő helyzetű vágány­szakaszra ér (4. ábra), a lencse a sugárnyalábot a 40 19 irányban levő helyzetbe téríti el. A 17 lencse, illetve a vágány kellő eltolása révén a sugár ismét előírt helyzetébe hozható. Ha a sugár előírt hely­zetbe hozását a vágány eltolása révén értük el, akkor a sugár előírt helyzetbe jutásával egyidejűleg 45 a vágány is előírt helyzetébe kerül. Arra is van lehetőség, hogy az oldalirányú és magassági hibák meghatározását kombináljuk. E célból a sugárnak, illetve sugárnyalábnak kereszt 50 alakja van. Az 5. ábrán olyan lézersugár-nyalábhoz való 20 vevő látható, amely lézersugár-nyaláb két egymást keresztező 21 és 22 síkból áll. Egy ilyen típusú vevő és megfelelő, önmagukban ismert ve­zérlőszervek révén a vágányegyengető szerszámok- 55 nak teljesen automatikus vezérlése hozható létre. Ilyen vágányegyengető szerszámok láthatók a 8. ábrán, amelyek mind magassági, mind oldal­irányú elmozgatás szempontjából önműködően ve­zérelhetők. A 20 vevő ehhez fényérzékeny és/vagy 60 hőérzékeny 23 készülékrészekkel (5. ábra) van el­látva, amelyek a sugárnyalábnak 20 vevő közepéből való minden eltérésénél, megfelelő vezérlő készü­lékrészeken és egyengető szerszámokon keresztül, a vágány eltolását és/vagy emelését váltják ki. 65 A 6. és 7. ábrán a vágány görbe, illetve ívelt szakaszain előforduló helyzethibák megállapítására szolgáló, találmány szerinti eljárást szemléltetjük. A 15 adó a sugarat, illetve 16 sugárnyalábot a vá­gányhoz legalább megközelítően érintőlegesen bo­csátja ki és a sugárnyalábot a 17 lencse a 18 mérőtábla irányába téríti el. A mindenkori vágány­sugárnak megfelelően a 2, 3 és 4 kocsik távolsá­gaitól függően egyértelműen meg lehet határozni, hogy a vágány előírt helyzete esetén a sugár, illetve sugárnyaláb a 18 mérőtábla melyik pontján, melyik részén ütközik fel. Eltérés esetén a 17 lencsét megfelelően el kell tolni. A 7. ábrának megfelelően f lencse fókusztávolság esetén a következőket kapjuk: 1 f = 1 1 _ + — s F X s B X ~ arca ~ + + — F 2R 2R B XI s2 s 2 — ~ — (s + B + —) X = — F 2R B 2R S + B + — B ezért f az ívsugártól független. Ezáltal lehet gömbi lencsét használni. Szélsőséges görbületű pályaszakaszt, illetve vá­gányszakaszt feltételezve, amelynél R = 100m, s = 5 m és B = 20 m, a fenti számítás szerint f értékben 0,55% hiba adódik. Normál lencsék ter­mészetes gömbi eltérései révén azonban ezek a hibák is kiegyenlíthetők. A 8. ábrán egy szintező-aláverő-egyengető gép vázlata látható, amely a találmány szerinti beren­dezéssel van kiegészítve. E gépen ismert kivitelű, a vágány talpfáinak alátömedékelésére szolgáló 24 sínaláverő gép és 25 emelő és egyengető gép van, amelyen 26 emelőgörgők és 27 egyengető görgők vannak elhelyezve. E gépek nem képezik e talál­mányunk tárgyát, ezért ezek kialakítása tetszőleges módon választható meg. A gépnek haladási irányba nézve hátsó végéhez 28 rudazat révén 2 kocsi van kapcsolva, amely kereszt alakú sugárnyalábot kibocsátó 29 adót tart. A 2 kocsival 8 rudazaton keresztül 3 kocsi van összekötve, amelyen gömbi lencse van elhelyezve. A gép elülső végéhez 28a rudazaton keresztül 20 vevőt tartó 4 kocsi csatlakozik. Amint a rajzon látható, a 30 lencsét tartó 3 kocsi (9. ábra) a sínalátömedékelő szerszámok és az emelő és egyengető szerszámok terében van el­helyezve. A 9. ábrának megfelelően a 29 adó egy kereszt alakban, legyezőszerűen szétterített 31 su­garat bocsát ki és ez a 3 kocsin elhelyezett 30 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom