171626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenoxi-3-amino-propán-2-ol származékok előállítására

3 171626 4 az 1. ábra példaképpeni találmány szerinti ajtószerkezet menetirány szerinti elülső ajtószárnyának perspektivikus vázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti ajtószerkezet vázlatos metszete, a 3. ábra egy másik kiviteli alak vázlatos metszete, a 4. ábra egy, következő, találmány szerinti kiviteli alak vázlatos metszete, az 5. ábra a találmány szerinti ajtószerkezet további, negyedik példaképpeni kiviteli alakjának vázlata, a 6. ábra a találmány szerinti ajtószerkezettel ellátott példaképpeni autóbusz vázlatos oldalnézete, míg a 7. ábra egy további, ugyancsak találmány szerinti ajtószerkezettel ellátott autóbusz oldalnézeti vázlata. Az 1. és 2. ábrán csupán példaképpen feltüntetett csuklós 10 ajtószerkezet nyilvános tömegközlekedési eszközökön, előnyösen autóbuszokon alkalmazható, és 12, 13 ajtószárnyakból áll, amelyek kölcsönösen egyidejűleg egymás zárótagjaiként is szolgálnak. A 2. ábrán jól látható, hogy a 12, 13 ajtószárnyak egymáshoz képest oldalirányban eltolt síkokban helyezkednek el a 10 ajtószerkezet csukott helyzetében. Ily módon a 12, 13 ajtószárnyak 21, 19 záróélei között B hézag van, amelyet rugalmasan alakváltoztatható szerkezetű anyagból kiképzett 32, 34 tömítőelemek hidalnak át. A B hézag olyan méretű, hogy bármely becsípett testrész, példaképpen kar könnyű kiszabadítását teszi lehetővé, még akkor is, ha a jármű éppen indulóban van. A jármű haladási irányát az ábrákon A nyíllal jelöltük. A 12, 13 ajtószárnyak önmagában ismert működtetőszerkezettel lehetnek ellátva, ezek kialakítása, elhelyezése, energiaellátása a legkülönbözőbb ismert módokon történhet. Az alábbiakban csupán példaképpen az 1. ábra kapcsán az ott feltüntetett menetirány szerinti elülső 12 ajtószárny működtetőmechanizmusának felépítését írjuk le részletesen. A 12 ajtószárny 16, 18 forgatókarok révén forgathatóan ágyazott 14 forgástengely körül ugyancsak forgathatóan van ágyazva. A 16, 18 forgatókarok rendre a 12 ajtószárny alsó, illetve felső éleihez vannak rögzítve. A 12 ajtószárny példaképpeni működtetőmechanizmusa pneumatikus kettős működésű hengert vagy 15 működtetőszervet tartalmaz, amely a 20 felső él közelében a jármű vázszerkezetéhez van kihorgonyozva. A 15 működtetőszerv adott esetben pneumatikus hajtású 17 menesztőeleme 29 csukló útján a 14 tengelyhez csatlakozik, s ily módon az egyenesvonalú mozgást a 14 tengely forgómozgásává alakítja át A 14 tengely forgómozgását megfelelő vezetőszervek közvetítik a 12 ajtószárnyhoz. E vezetőszervek lényegében a 12 ajtószárny 20 felső éléhez rögzített 30 tömbből, ez utóbbi tetején forgathatóan ágyazott 28 lemezen elrendezett 26 görgőkből, továbbá az ezen 26 görgők által közbezárt 24 vezetőpályából állnak, ahol is a 24 vezetőpálya a jármű vázszerkezetéhez van rögzítve. A 24 vezetőpálya a 2. ábrán jól látható módon érzékeltetett csukott ajtószámyhelyzet elérését biztosítja. Ezen zárt ajtószárny-helyzet lényeges jellemzője, hogy a menetirány szerinti elülső 12 ajtószárny lényegében hátrafelé a jármű belső teréből kifelé irányított síkban, míg a menetirány szerinti hátulsó 13 ajtószárny ez utóbbi síkkal párhuzamos, de a jármű belső tere felé eső síkban helyezkedik el. Ugyancsak a 2. ábrán szaggatott vonallal feltüntettük a 12, 13 ajtószárnyak helyzetét a 10 ajtószerkezet nyitott állapotában is. A 12 ill. 13 ajtószárnyak 19, 21 záróéleihez 36, 38 felfogóelemek útján rugalmasan alakváltoztatható 32, 34 tömítőelemek vannak csatlakoztatva, aholis a rugalmasan alakváltoztatható szerkezeti anyag példaképpen gumi. A fokozott lágyság, illetve alakváltoztathatóság érdekében a 32, 34 tömítőelemek teljes hosszanti kiterjedésük mentén végigmenő belső üreggel vannak kiképezve. A 32, 34 tömítőelemek a 12, 13 ajtószárnyak síkjához oldalirányban meghatározott szöget bezáró módon csatlakoznak, így a 2. ábrán látható módon hidalják át a 19, 21 záróélek közötti B hézagot. A fenti találmány szerinti elrendezés előnye, hogy a járműre az ajtószárnyak csukása közben belépő utas esetlegesen becsípett karját akkor is könnyűszerrel ki tudja rántani, illetve szabadítani, ha a jármű vezetője eközben a járművet már indítja. A hagyományos ismert ajtószerkezeteknél ugyanis a fellépő tömegerő a becsípett kart az igénybevétel természetellenes iránya miatt könnyen kificamíthatja, míg a találmány szerinti ajtószerkezet esetében ezen tömegerő a becsípett testrész kirántását elősegíti. A 3, 4. és 5. ábrákon ugyancsak példaképpen feltüntetett találmány szerinti ajtószerkezetek működtetőmechanizmusai lényegében hasonlóak a már ismertetett működtetőszerkezethez és önmagukban rendre ismertek. A felsorolt ábrákon is rendre A nyíllal jelöltük a jármű menetirányát A 3. ábrán egyetlen ajtószárnyat tartalmazó, csupán a menetirány szerinti hátsó oldalon helytálló csuklópont körül elforduló csuklós ajtószerkezetet tüntettünk fel, amelynek 12, 13 ajtószárnyai egymással illeszkedő 40, 42 csuklóélek mentén csatlakoznak. Zárótagként ez utóbbi kiviteli példa esetében 43 ajtószárfa szolgál. A jobboldali 13 ajtószárny mereven van csatlakoztatva a 14 tengelyhez, s ily módon ez utóbbi középtengelye körül a működtetőmechanizmus révén elforgatható. A baloldali 13 ajtószárny van ellátva a 12, 13 ajtószárnyakat zárt vagy nyitott helyzetükbe menesztő, pontosabban irányító 24 vezetőpályával kapcsolódó 26 görgőkkel. Az ajtószerkezet zárt helyzetét a 3. ábrán szaggatott vonallal érzékeltettük. A baloldali 12 ajtószárny záróéle az ajtószárny síkjával oldalirányban meghatározott szöget bezáró 32 tömítőelemmel van ellátva, amely csukott helyzetben a 43 ajtószárfához rögzített 34 tömítőelemmel illeszkedik, aholis ez utóbbi a jármű belső tere felé mutató módon yan kiképezve. A 4. ábrán olyan kettős példaképpeni csuklóajtót tüntettünk fel vázlatosan, amelynek mindkét 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2