171624. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés előnyösen pneumatikus segédenergiával működő mesterséges lélegeztető készülékhez

3 171624 4 állandója — ezt pl. egy fojtás szabja meg — és a kézi előfeszítésű rugó ereje határozza meg azt az időt, ami a membrán által határolt tér töltésének megkezdése és a kimeneti jel megjelenése között eltelik. A lélegeztető berendezésben mindkét ismert érzékelő rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy a membrán által határolt tér a szabadba (az atmosz­férába) üríthető legyen. A nyomásérzékelőnél ez az ürítés a kilégzési fázisban általában azzal együtt jön létre, hogy maga a tüdő ürül, az időérzé­kelőnél az ürítést külön szelep végzi. Ismert, lélegeztető berendezésben felhasználható időérzékelő pl. a következő szerkezet is: az érzékelő csatlakozáson át egy munkahenger kap nyomást, s ennek a hatására a munkahenger dugattyúja mo­zogni kezd. Á dugattyúra ható nyomás függvé­nyében a dugattyú adott sebeséggel halad. A du­gattyú rúdján elhelyezett zászló áthalad egy levegő­-sugaras érzékelő segédenergiával ellátott adó és vevő fúvókái között, megszakítja az adó fuvókából a vevő fuvókába haladó levegő sugarat, a vevő fúvóka kimenetén leesik a nyomás és ez a nyomás­csökkenés a kimeneti jel. A kimeneti jel megjele­nésének időpontja és a dugattyú megindulásának időpontja közötti idő az időérzékelő által lemért idő, s ennek nagysága egy kézzel állítható, meg­felelően elhelyezett fojtószeleppel, és/vagy az adó-vevő fúvóka-pár helyzetének kézi változtatá­sával befolyásolható. Itt is gondoskodni kell arról, hogy az érzékelő csatlakozó tere (a dugattyú mögötti tér) a sza­badba üríthető legyen. A dugattyú visszaállítását pedig pl. rugó végzi el. Az ismert lélegeztető berendezésekben alkal­mazott pneumatikus logikai elemek lényegében el­sősorban azt a feladatot oldják meg, hogy a léle­geztetés két fázisát stabilan fenntartják, illetve a két stabil állapotot valamilyen algoritmus szerint váltakozva hozzák létre, módot teremtenek arra, hogy pneumatikus-elektromos átalakítók révén a lélegeztető berendezés elektronikus monitorra vagy számítógépbe kapcsolható legyen. Pneumatikus logikai elem lehet mozgó alkatrészt nem tartalmazó, ún. fluid elem és lehet mozgó alkatrészt (pl. membrán, dugattyú, rugó, stb). tar­talmazó elem. A pneumatikus logikai elemek közül ezen találmányi leírás a VAGY elemet, a két­állapotú (ún. bistabil) elemet, a logikai invertert és a differenciáló (pl. az ún. „one shot" elem) elemet említi. Ezen logikai elemek bármelyike lehet segéd­energiát nem igénylő, ún. „passzív" elem, de lehet segédenergiát igénylő, ún. „aktív" elem. Ezen leírás konkrétan az ún. „aktív" elemeket feltételezi, de ez a körülmény a találmány lényege szempontjából közömbös. Az ún. aktív elemek rendelkeznek se­gédenergia csatlakozóval, s valamennyi logikai elem általában rendelkezik legalább egy olyan csatla­kozóval, ül. nyílással, amelyen keresztül az illető elem megfelelő kimenete, pl. a logikai „0" jel létrejöttekor „földelődik", azaz az atmoszférára „lefúj". Részletesebben csak a találmányi leírásban sze­replő differenciáló elem (8. ábra 100) működését szükséges leírni. A differenciáló elem, ha a beme­netén logikai „0-1" jel-átmenet (vagy más kap­csokban „1—0' átmenet) van, azaz a bemenetén levő logikai „0" jel helyébe logikai „1" jel lép, akkor ez az elem a kimenetén egy valamilyen megfelelő időtartamú logikai jel-impulzust ad (pl. 5 megfelelő időre a kimenetén megjelenik a logikai „1" jel). A lélegeztetés céljából logikai elemekből fel­épített logikai rendszerek közös jellemzője, hogy az érzékelőkről kapott kimeneti jelek feldolgozása egy 10 kétállapotú elem első állapotába (I..) való billenését (ekkor a kétállapotú elem első kimenetén van kimeneti jel), majd a második állapotába (II.) való visszabillentését (ekkor a kétállapotú elem második kimenetén van kimeneti jel) eredményezi. 15 Ismert, lélegeztető berendezésekben alkalmazott logikai rendszerek közös jellemzőit egyesítve tar­talmazza a 2. ábra elrendezési vázlata. Az ismert lélegeztető berendezések lényeges építő elemei a belélegeztető szelep, a szájszelep, a 20 belélegeztetés nyomás-idő, áramlás-idő karakterisz­tikáját befolyásoló fő-fojtó szelep. A belélegeztető szelep egyik helyzetében a be­lélegeztetés tápnyomását rákapcsolja a tüdőre, má­sik helyzetében a belélegeztetés tápnyomása és a 25 tüdő közötti kapcsolatot elzárja. A szájszelep egyik helyzetében a belélegeztetés tápnyomása és a tüdő, másik helyzetében a tüdő és az atmoszféra között teremt kapcsolatot. A 2. ábrán az ismert megoldás elrendezésének 30 lényege látható. Az érzékelőknek van egy első (1) és egy máso­dik (2) csoportja. Az első csoporthoz (1) tartozik a negatív nyomásérzékelő (63) és az első idő­érzékelő (64). A második csoporthoz (2) tartozik a 35 pozitív nyomásérzékelő (65) és a második időér­zékelő (6). Az érzékelők kimenetei (16,17, 18, 19) a logikai rendszer (3) megfelelő bemeneteire (25, 26, 27, 28) kapcsolódnak. A logikai rendszeren (3) belül igen sokféle kapcsolás valósítható meg, a 40 2. ábrán bemutatott ismert megoldás egy egyszerű eset. Az első érzékelő csoport (1) kimenetei (16, 17) a logikai rendszer (3) első VAGY elemének (71) a bemeneteire (26, 27) kapcsolódnak, s az első VAGY elem (71) kimenete (35) egy két-45 állapotú (memória) elem (73) első bemenetére (37) van kapcsolva. A második érzékelő csoport (2) kimenetei (18,19) a logikai rendszer (3) második VAGY elemének (72) bemeneteire (27,28) kap­csolódnak, s a második VAGY elem (72) kimenete 50 (36) a kétállapotú elem (73) második bemenetére (38) van kapcsolva. A kétállapotú elem (73) első kimenete (39) képezi a logikai rendszer (3) első kimenetét (41), a kétállapotú elem (73) második kimenete (40) képezi a logikai rendszer (3) má-55 sodik kimenetét (42). A logikai rendszer (3) első kimenete (41) össze van kötve egy első fojtószelep (74) bemenetével (44), egy első automatikus szelep (61) működtető bemenetével (6) és a belélegeztető szelep (77) működtető bemenetével (50). A logikai 60 rendszer (3) második kimenete (42) össze van kötve egy második fojtószelep (75) bemenetével (46), egy második automatikus szelep (62) működ­tető bemenetével (11) és a szájszelep (79) működ­tető bemenetével (55). A belélegeztetés tápnyomás-65 forrása (60) össze van kötve a belélegeztető szelep 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom