171619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a Mössbauer-spektroszkópiánál alkalmazott álló és mozgatható részt tartalmazó sugárforrást, vagy abszorbenst periódikusan mozgató elektromechanikai szerkezet mozgatható része mechanikus nullhelyzetének stabilizálására
7 171619 8 hogy a 23 mozgatható rész mechanikus nullhelyzete milyen mértékben tolódik el a homogén mágneses térszakasz közepéhez képest. A 6. ábrán látható c idó'kapu jel a 7 első logikai komparátor kimenetén jelenik meg, és segítségével a finomszabályozási tartomány határait jelöljük ki, amit a maximális úthossz 1%-ra választunk. A c időkapu jelnek TA -tól T c -ig, illetve T' c -től T' A -ig logikai H értéke van. A 7. ábrán látható d referencia nullhelyzet jel a 8 második logikai komparátor kimenetén jelenik meg és azt az időközt mutatja, amikor az a sebességreferencia jelnek maximális értékei vannak, és TB és T' B között a jelnek logikai L értéke van. A 8. ábrán látható e jel a referenciajel előjelét mutatja, mely a 9 harmadik logikai komparátor kimenetén jelenik meg. Az a sebességreferencia jel pozitív félperiódusa alatt az e jelnek logikai H értéke, a negatív félperiódus alatt pedig logikai L értéke van. A 9. ábrán látható b jel a 10 erősítő és formáló áramkör kimenetén jelenik meg, mely a mozgatható rész nullhelyzetét jelzi. A b jelnek TB és T B között logikai L értéke van. A 9. ábra egy olyan helyzetet tüntet fel, amikor a maximális sebesség értéke és a mozgatható rész mechanikus nullhelyzete egybeesik, tehát nincs szükség kompenzáló jelre. A b,c,d és e jelek a 11 négybemenetű logikai hálózat bemeneteit vezérlik. A 11 négybemenetű logikai hálózat bemenetei és kimenetei között a Boole-algebra szabályai szerint az alábbi logikai összefüggéseket valósítja meg. f=c*d*e'b g = cd'e'b h = c'd-e«b i = cd-cb A 101. ábrán látható j durva sebesség-korrigáló hatás a 12 első logikai érték-feszültség átalakító kimenetén jelenik meg az f és g bemenő jelek hatására. Ez a j durva sebesség korrigáló hatás csak a finomszabályozási tartományon kívül hatásos. A j jel a megvalósított berendezésben ± 2,5 V amplitúdójú, melyet a 15 első összeadó áramkör 1 :1 súlyzó tényezővel vesz figyelembe. A 11. ábra szerinti k finom sebesség korrigáló hatás a 14 integráló áramkör k kimenetén jelenik meg. Ezt a hatást a 13 második logikai érték-feszültség átalakító és a 14 integráló áramkör együttesen állítja elő a h és i bemenő jelekből az ábrázolt karakterisztika szerint. A k jelet úgy kell értelmezni, hogy a finomszabályozási időtartományon belül a mechanikus nullhelyzettől való eltéréstől függően a 14 integráló áramkör kimenetén egy feszültséglépés nagysága lesz arányos a k karakterisztika által meghatározott ordinátával. A 14 integráló áramkör kimenetén egy lépés alatt ±25 mV-ot változik a feszültség. Megfelelően nagyszámú lépés után ±10V-nál a 14 integráló áramkör telítésbe megy. A 15 első összeadó áramkör 0,1 súlyzó tényezővel veszi figyelembe a k jelet. Az m sebesség-kompenzáló jel a 15 első összeadó áramkör kimenetén jelenik meg. A 15 első összeadó áramkör a j és k feszültségjeleket különböző súlyzótényezővel veszi figyelembe. Ilyen mó-5 don látható, hogy a j feszültség-jel 1000-szer hatásosabb, mint a k jel egy feszültséglépése és 2,5-szer hatásosabb, mint a k feszültség-jel telítési értéke. A 10. és 11. ábrán látható karakterisztikájú j 10 durva és k finom sebességkorrigáló jelekből a 15 első összeadó áramkör lineáris szuperpozícióval állítja elő az m kompenzáló jelet. A 16 második összeadó áramkör az 1 sebesség-15 referencia jelgenerátor a sebességreferencia jelét összeadja a 15 első összeadó áramkör m sebességkompenzáló jelével, olyan súlyozással, hogy az a sebességreferencia jel 1 : l-ben, de az m sebességkompenzáló jelnek csak kb. 10—4 -szerese jelenik 20 meg az n kimenő jelben. Erre azért van szükség, hogy a mechanikus nullhelyzet korrigálásakor az n kimenő jel hatására elhanyagolhatóan kis sebességhiba jöhessen csak létre. 25 A találmány szerinti kettős szabályozó rendszer egyformán jó vízszintes és függőleges helyzetű elektromechanikus mozgató szerkezet mozgatható része nullhelyzetének stabilizálására. Az elektromechanikus mozgató szerkezet mozgatható része 30 stabilizált mechanikus nullhelyzetét optimálisan rövid idő alatt éri el. Már a pontos mechanikus nullhelyzettől való igen csekély eltérés a kettős szabályozó rendszert azonnal működésre készteti. A megoldás membrános rugófelfüggesztés, csúszó-35 és légcsapágyazott mozgórész esetén is változatlanul garantálja a jó pozícióstabilizálást. A sebesség-időfüggvény realizálásának pontosságát például az alábbi két eljárás segítségével lehet 40 ellenőrizni. Az egyik megoldásnál magát a Mössbauer-effektust használjuk fel az ellenőrzésre. Egy ismert spektrumot szolgáltató anyag, például az Fe2 57 0 3 megmérése után a 30, 31, 32, 33, 34, 35 spekt-45 rumcsúcsok pontos sebesség-értéke az irodalomból ismeretes —12. ábra— és azok összehasonlíthatók egy sokcsatornás analizátorral történő mérés eredményeként kapott sebességekkel arányos csatornaszámokkal. Az irodalmi adatok és a mérésered-50 menyek összehasonlításából kapott eltérésekből a sebességidőfüggvény realizálási pontossága kiszámítható. A másik mérés az úgynevezett abszolút sebesség-55 kalibráció, mely kisteljesítményű folyamatos üzemű lézer sebességkalibrátor és sokcsatornás analizátor együttes alkalmazásával végezhető el. A mérés eredményeként kapott NB beütésszámok az úgynevezett V görbét - 13. ábra- adják. Ennél a mérésnél 60 a sokcsatornás analizátor csatornánkénti számértékeit összehasonlítjuk a csatornaszámmal lineáris függvénykapcsolat szerint arányos elméleti számértékekkel és az összehasonlítás eredményeként kapott eltérésekből a sebesség-időfüggvény realizálási 65 pontossága számítható. 4
