171597. lajstromszámú szabadalom • Önhordó térelhatároló elem és ebből felépített elemrendszer belső, pld. kiállítási terek ideiglenes jellegű elhatárolására és eljárás az elemek előállítására

3 17'597 4 szerkezeti magasságán átvonuló előre megtört vonalak mellett a helyszínen meghajlítva és szükség szerint összeerősítve, tartóprofilokkal ellátott egymáshoz illeszkedő és illeszthető elemeket képez. A találmány lényege tehát olyan célszerűen egymásra helyezett sima és hullámos papír pályákból készített falsíkelem, mely síklapokban szállítható, előre kialakított törésvonalakkal, összeerősítési felületekkel, illetve a saját anyagból kialakított kapcsolóelemekkel rendelkezik, amely elemek törési vonala a falelem magassági irányában fekszik és olyan kialakítású, hogy a falelem két széle a törésvonalak mentén megtörve, szimmetrikus vagy tükörszimmetrikus merevítést képez. A találmány továbbá az ilyen elemekből felépített térelhatároló önhordó és tartóváz nélküli szerkezeti rendszerre vonatkozik. A találmány további tárgya eljárás a lemezelem előállítására, amely eljárás abból áll, hogy hullámlemezt előállító papíripari gépen, a papíranyagú hullámlemez haladási irányában elhelyezett, legalább három-három törő-, illetve a papírpálya haladási irányára merőlegesen elhelyezett vágókésekkel a hullámlemezt mindkét oldalán egymással szimmetrikus, a hullámlemez egész hosszoldalain végigfutó, három, vagy több törésvonallal látjuk el, az előrehaladó hullámlemez pályát egyenlő hosszúságú darabokká felvágjuk, majd szükség szerint kikészítjük és a merevítő- és egyben az összekapcsolási lapot is magában foglaló profilokat úgy alakítjuk ki, hogy a síklemez mindegyik oldalán végigfutó törésvonalak mentén — a profilon belül egyirányban történő — hajlítással kialakítjuk és a profil zárólapját képező csíkot (a, illetőleg b) a legbelső törésvonalig behajlítva a szerkezeti elem legszélesebb síkjához (1) rögzítjük. A találmány lényegét és a különböző térkialakítási módozatokat példaképpen az alábbi rajzok és leírás alapján ismertetjük: az 1. ábra a találmány szerinti egyik összekapcsolható építőelem előnyös kiviteli alakja tükörszimmetrikus profilokkal axonometrikus ábrázolásban. Az elem merevítőprofiljai az 1 alaplemez a és d oldalakkal párhuzamos szakaszának egyik oldalán helyezkednek el, 2. ábra a találmány szerinti építőelem másik változata. A profilok centrális szimmetriában helyezkednek el, 3. ábra a találmány szerinti sorolható építőelem kiviteli alakja derékszögű háromszög alakú profillal, 4. ábra a találmány szerinti építőelem egy további előnyös kiviteli alakja sokszögű merevítőprofillal, 5. ábra a találmány szerinti elemrendszer egyik összekapcsolási formája vízszintes metszetben, 6., 7. és 8. ábra az elemrendszer néhány további összekapcsolási módját mutatja vízszintes — a profilok tengelyére merőleges - síkban. Az 1. ábra a találmány szerinti összekapcsolható építőelem egyik legegyszerűbb kiviteli formáját mutatja. Az 1 alaplemez, a 2, 3 es 4, valamint az 5, 6 és 7 törésvonalak mentén behajtva az alaplemez két szemközti oldalán -jelen példánkban egyenlőoldalú háromszög alakú- merevítőprofilt kap. A hajtogatás befejezése után az a, illetőleg d oldalakat az 1 alaplemezhez erősítjük valamilyen ismert módon, például ragasztással, vagy tűzéssel. 5 Az a oldalnak azt az élét csatlakoztatjuk a 2 törésvonalhoz, amelyik az a oldallap 4 törésvonalával párhuzamos. Az így kialakított elem csatlakozó felületei a, b, c és e, f lapok, valamint az alaplemeznek az a és d lapokhoz csatlakozó az a 10 és d oldalakkal megegyező méretű és alakú szakasza. Ebben a kombinációban az oldallapok 60°-os szöget zárnak be egymással. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak a centrálszimmetrikus megoldást mutatja be. Az 1. ábrán 15 bemutatott elemtől abban különbözik, hogy a merevítőprofilok az 1 alaplemez a és d oldalakkal párhuzamos szakaszának nem csak az egyik oldalán helyezkedik el, hanem az egyik profil az egyik oldalon, a másik profil a másik oldalon. 2o A 3. ábra olyan megoldását mutatja az összekapcsolható építőelemnek, ahol a merevítőprofil nem egyenlőoldalú háromszög, hanem derékszögű háromszög keresztmetszetű. A 4. ábra a sorolható építőelem sokszögű me-25 revítőprofilos formája. Ez a megoldás csakúgy, mint az 1., 2. és 3. ábrában bemutatottak egymástól eltérő térbeli funkcionális adottságokhoz tudnak igazodni és más-más esztétikai hatásúak. 30 Az 5. ábra az I. ábrában bemutatott elemnek egy sorolási variációját mutatja be. Az egyes elemek a következőképpen csatlakoznak egymáshoz: Az egyik elem c lapjának 2 törésvonala a másik 35 elem c lapjának 3 törésvonalához és az első elem c lapjának 3 törésvonala a másik elem 2 törésvonalához. Továbbsorolva az f oldallap 6 és 7 törésvonala csatlakozik a következő elem f oldalának 7 és 6 törésvonalához. Ez a variáció a térelhatárolás-40 ban gyakran alkalmazott egyenes vonalú falszerkezetre mutat egy megoldást. A 6. ábra szintén az 1. ábrán bemutatott építőelem egy másik jellemző sorolási variációját mutatja. 45 Az összekapcsolás sorban: az első elem c oldalának 2 és 3 törésvonala a másik elem f oldalának 7 és 6 törésvonalához kapcsolódik. A második elem c oldalának 2 és 3 törésvonala a harmadik elem c oldalának 3 és 2 törésvonalához 50 kapcsolódik, majd megismételhető az első összeépítési mód. 'így zegzugos alaprajzú térelválasztót kapunk, amely minden kisegítő szerkezet nélkül megáll: stabilis. 55 A 7. ábra olyan összekapcsolási módját mutatja az 1. ábrán bemutatott elemnek, ahol a c oldal 2 és 3 törésvonala mindenütt az f oldal 7 és 6 törésvonalára illeszkedik. A falak ilyen összekapcsolású zárt teret — 6 elem sorolása hatszöget — 60 eredményez. A 8. ábrán ugyancsak egy, az előzőektől eltérő összeépítési variációját láthatjuk az 1. ábrán bemutatott elemnek. Minden elem c lapjának 2 törésvonala érintkezik 65 egymással, a c lap felülete pedig az 1 alaplemezhez 2