171597. lajstromszámú szabadalom • Önhordó térelhatároló elem és ebből felépített elemrendszer belső, pld. kiállítási terek ideiglenes jellegű elhatárolására és eljárás az elemek előállítására

3 17'597 4 szerkezeti magasságán átvonuló előre megtört vo­nalak mellett a helyszínen meghajlítva és szükség szerint összeerősítve, tartóprofilokkal ellátott egy­máshoz illeszkedő és illeszthető elemeket képez. A találmány lényege tehát olyan célszerűen egy­másra helyezett sima és hullámos papír pályákból készített falsíkelem, mely síklapokban szállítható, előre kialakított törésvonalakkal, összeerősítési fe­lületekkel, illetve a saját anyagból kialakított kap­csolóelemekkel rendelkezik, amely elemek törési vonala a falelem magassági irányában fekszik és olyan kialakítású, hogy a falelem két széle a törésvonalak mentén megtörve, szimmetrikus vagy tükörszimmetrikus merevítést képez. A találmány továbbá az ilyen elemekből fel­épített térelhatároló önhordó és tartóváz nélküli szerkezeti rendszerre vonatkozik. A találmány to­vábbi tárgya eljárás a lemezelem előállítására, amely eljárás abból áll, hogy hullámlemezt előállító papíripari gépen, a papíranyagú hullámlemez ha­ladási irányában elhelyezett, legalább három-három törő-, illetve a papírpálya haladási irányára merő­legesen elhelyezett vágókésekkel a hullámlemezt mindkét oldalán egymással szimmetrikus, a hullám­lemez egész hosszoldalain végigfutó, három, vagy több törésvonallal látjuk el, az előrehaladó hullám­lemez pályát egyenlő hosszúságú darabokká fel­vágjuk, majd szükség szerint kikészítjük és a me­revítő- és egyben az összekapcsolási lapot is ma­gában foglaló profilokat úgy alakítjuk ki, hogy a síklemez mindegyik oldalán végigfutó törésvonalak mentén — a profilon belül egyirányban történő — hajlítással kialakítjuk és a profil zárólapját képező csíkot (a, illetőleg b) a legbelső törésvonalig be­hajlítva a szerkezeti elem legszélesebb síkjához (1) rögzítjük. A találmány lényegét és a különböző térkiala­kítási módozatokat példaképpen az alábbi rajzok és leírás alapján ismertetjük: az 1. ábra a találmány szerinti egyik összekapcsol­ható építőelem előnyös kiviteli alakja tükör­szimmetrikus profilokkal axonometrikus ábrázo­lásban. Az elem merevítőprofiljai az 1 alaplemez a és d oldalakkal párhuzamos szakaszának egyik ol­dalán helyezkednek el, 2. ábra a találmány szerinti építőelem másik változata. A profilok centrális szimmetriában he­lyezkednek el, 3. ábra a találmány szerinti sorolható építőelem kiviteli alakja derékszögű háromszög alakú profillal, 4. ábra a találmány szerinti építőelem egy to­vábbi előnyös kiviteli alakja sokszögű merevítő­profillal, 5. ábra a találmány szerinti elemrendszer egyik összekapcsolási formája vízszintes metszetben, 6., 7. és 8. ábra az elemrendszer néhány to­vábbi összekapcsolási módját mutatja vízszintes — a profilok tengelyére merőleges - síkban. Az 1. ábra a találmány szerinti összekapcsolható építőelem egyik legegyszerűbb kiviteli formáját mutatja. Az 1 alaplemez, a 2, 3 es 4, valamint az 5, 6 és 7 törésvonalak mentén behajtva az alap­lemez két szemközti oldalán -jelen példánkban egyenlőoldalú háromszög alakú- merevítőprofilt kap. A hajtogatás befejezése után az a, illetőleg d oldalakat az 1 alaplemezhez erősítjük valamilyen ismert módon, például ragasztással, vagy tűzéssel. 5 Az a oldalnak azt az élét csatlakoztatjuk a 2 törésvonalhoz, amelyik az a oldallap 4 törés­vonalával párhuzamos. Az így kialakított elem csat­lakozó felületei a, b, c és e, f lapok, valamint az alaplemeznek az a és d lapokhoz csatlakozó az a 10 és d oldalakkal megegyező méretű és alakú sza­kasza. Ebben a kombinációban az oldallapok 60°-os szöget zárnak be egymással. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak a centrál­szimmetrikus megoldást mutatja be. Az 1. ábrán 15 bemutatott elemtől abban különbözik, hogy a me­revítőprofilok az 1 alaplemez a és d oldalakkal párhuzamos szakaszának nem csak az egyik oldalán helyezkedik el, hanem az egyik profil az egyik oldalon, a másik profil a másik oldalon. 2o A 3. ábra olyan megoldását mutatja az össze­kapcsolható építőelemnek, ahol a merevítőprofil nem egyenlőoldalú háromszög, hanem derékszögű háromszög keresztmetszetű. A 4. ábra a sorolható építőelem sokszögű me-25 revítőprofilos formája. Ez a megoldás csakúgy, mint az 1., 2. és 3. ábrában bemutatottak egymástól eltérő térbeli funkcionális adottságokhoz tudnak igazodni és más-más esztétikai hatásúak. 30 Az 5. ábra az I. ábrában bemutatott elemnek egy sorolási variációját mutatja be. Az egyes ele­mek a következőképpen csatlakoznak egymáshoz: Az egyik elem c lapjának 2 törésvonala a másik 35 elem c lapjának 3 törésvonalához és az első elem c lapjának 3 törésvonala a másik elem 2 törésvona­lához. Továbbsorolva az f oldallap 6 és 7 törés­vonala csatlakozik a következő elem f oldalának 7 és 6 törésvonalához. Ez a variáció a térelhatárolás-40 ban gyakran alkalmazott egyenes vonalú falszer­kezetre mutat egy megoldást. A 6. ábra szintén az 1. ábrán bemutatott építő­elem egy másik jellemző sorolási variációját mu­tatja. 45 Az összekapcsolás sorban: az első elem c olda­lának 2 és 3 törésvonala a másik elem f oldalának 7 és 6 törésvonalához kapcsolódik. A második elem c oldalának 2 és 3 törésvonala a harmadik elem c oldalának 3 és 2 törésvonalához 50 kapcsolódik, majd megismételhető az első össze­építési mód. 'így zegzugos alaprajzú térelválasztót kapunk, amely minden kisegítő szerkezet nélkül megáll: stabilis. 55 A 7. ábra olyan összekapcsolási módját mutatja az 1. ábrán bemutatott elemnek, ahol a c oldal 2 és 3 törésvonala mindenütt az f oldal 7 és 6 törésvonalára illeszkedik. A falak ilyen összekap­csolású zárt teret — 6 elem sorolása hatszöget — 60 eredményez. A 8. ábrán ugyancsak egy, az előzőektől eltérő összeépítési variációját láthatjuk az 1. ábrán be­mutatott elemnek. Minden elem c lapjának 2 törésvonala érintkezik 65 egymással, a c lap felülete pedig az 1 alaplemezhez 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom