171595. lajstromszámú szabadalom • Növények növekedését szabályozó készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

3 171595 4 Ezek a vegyületek szintén igen előnyösen alkalmazhatók hatóanyagként a fentebb említett szerekben. A hatóanyagok egy további előnyös csoportját a (III) általános képletnek - ahol n = 1 esetén: R'" hidrogén-, nátrium- vagy káliumatomot, adott esetben két 1-4 szénatomos aUcil-, vagy egy 1-4 szénatomos hidroxialkil-csoporttal helyettesített ammónium-csoportot, 1-15 szénatomos alkil-, 2—6 szénatomos alkenil-, 2-6 szénatomos alkinil-, vagy 1-7 szénatomos halogénalkil-csoportot és n = 2 esetén: R'" kalcium- vagy magnéziumatomot, vagy 1—4 szénatomos alkilén-csoportot képvisel, n = 1 vagy 2, n = 0 vagy 1 —, megfelelő vegyületek képezik. Az (I), (II) és (III) általános képletű vegyületek valamennyien L-konfigurációt mutatnak, minthogy mindezek a vegyületek a természetben előforduló ketohexózok egyikéből, az L-szorbózból vezethetők! le. Az L-szorbóz a szorbóznak az "egyetlen ismert természetben előforduló alakja, szintetikusan azow ban az L-szorbóz megfelelő enantiomerje, a D-szorbóz is előállítható. Utalni kell arra, hogy az L-szorbóznak megfelelő, de D-konfigurációjú vegyületek, valamint a megfelelő racém-elegyek is teljesen analóg módon állíthatók elő, csupán azzal az eltéréssel, hogy kiindulási anyagként L-szorbóz helyett D-szorbózt, illetőleg egy D- és L-szorbózból álló elegyet alkalmazunk, ha D-enantiomert vagy racém-elegyet kívánunk előállítani. A preparatív módszerek teljesen azonosak, függetlenül attól, hogy kiindulási anyagként L-, D- vagy racém vegyületet alkalmazunk. Ugyanígy az összes szerkezeti képletek is, amelyek e leírás rajzmellékleteiben előfordulnak, úgy értelmezendők, hogy mindkét enantiomer-alakra, valamint a racém-alakra is vonatkoznak, e képletekkel tehát nem kívánunk valamilyen határozott abszolút konfigurációt kifejezni. A példák és egyéb ismertetések — amennyiben más kifejezetten nincs megadva — a racém vegyületekre utalnak. Az (I), (II) és (III) általános képlet körébe eső vegyületek kikelés utáni és/vagy kikelés előtti alkalmazásban a növények növekedését szabályozó aktivitást és herbicid aktivitást mutatnak. A növénynövekedést szabályozó hatás terén azonban a kikelés utáni alkalmazásban mutatott aktivitás áll az előtérben, minthogy a legtöbb ilyen vegyület elsősorban ezzel a hatással rendelkezik, a gyepszőnyegeken fejlődő gyomnövények növekedésének gátlása szempontjából ez a kikelés utáni alkalmazásban való hatásosság a fontos. A „növénynövekedés-szabályozó" kifejezést ebben a leírásban olyan értelemben használjuk, hogy az ilyen tulajdonsággal rendelkező vegyületek például késleltetik vagy serkentik a növények fő- vagy mellékágainak vagy hajtásainak a fejlődését. Az ilyen vegyületek késlelteni vagy serkenteni tudják a virágképzést, a virágzás bekövetkezését, a hajtások vagy ágak képződését, a partenokarpiát, a gyümölcsök és/vagy levelek beérését, valamint a gyümölcsök és/vagy levelek lehullását. E hatás körébe tartozik továbbá a növények szervezetében történő 5 anyag-szállításnak, például a iátex-áramlásnak és/vagy az anyagcserének a befolyásolása, illetőleg serkentése, továbbá például a cukorfelhalmozódásnak a serkentése és hasonlók, e hatás fogalmi körébe tartozik a herbicid aktivitás is. 10 így például a szabályozó hatás gyepszőnyegek esetében a gyep növekedésének a késleltetése és ezzel együtt a gyökérhajtások kifejlődésének a fokozása terén nyilvánulhat meg. Bokros növények esetében a szabályozó hatás például a növények 15 hosszirányú növekedésének késleltetése és az oldalirányú növekedés egyidejű serkentése lehet. Az „egyenes vagy elágazó szénláncú alifás hidrokarbil-csoport" kifejezést ebben a leírásban olyan 20 egyvegyértékű helyettesítőnek a megjelölésére alkalmazzuk, amely 1-20 szénatomot tartalmaz, kizárólag szénatomokból és hidrogénatomokból áll, aromás csoportot nem tartalmaz, lehet azonban telített vagy telítetlen, e fogalom körébe tehát 25

alkil-, alkenil- és alkinilcsoportok tartoznak. A „rövidszénláncú alkiléncsoport" olyan kétvegyértékű helyettesítőt jelent, amely 1—7 szénatomos, egyenes vagy elágazó alifás szénhidrogén-30 láncból áll és két különböző szénatomjával kapcsolódik a molekula egyéb részeihez. A „rövidszénláncú" kifejezést ebben a leírásban a legfeljebb 7 szénatomot tartalmazó csoportok megjelölésére használjuk. A „rövidszénláncú alkilcsoport" kife-35 jezés mind egyenesláncú, mind elágazó láncú telített, 1-7 szénatomos alifáscsoportokra vonatkozik, ezek példáiként a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butü stb. csoportok említhetők. A „rövidszénláncú alkenil", iÜetőleg „rövidszénláncú alkinil" ki-40 fejezés egyenes vagy elágazó szénláncú, 2—7 szénatomos, telítetlen alifás csoportokra vonatkozik, ezek példáiként az allil-, propenil-, butenil-, pentenil-, 1,1-dimetil-propenil-, propargil-, butinil-, pentinil-, hexadiinil-, heptadiinilcsoportot, valamint 45 ezek lehetséges izomeijeit említjük. Az ilyen csoportok sorában különösen előnyös a propargilcsoport. Ha a „rövidszénláncú alkil-" kifejezést valamely kombinációban, például „rövidszénláncú halogén-50 alkil-" alakban alkalmazzuk, akkor ezen a kifejezésen olyan csoportok értendők, amelyek alkil-ré*szükben legfeljebb 7 szénatomot tartalmaznak, az ilyen csoportokban tehát az említett kombinációk: részeként például metil-, etil-, propil-, 55 izopropil-, butil-, terc-butil-, pentil- stb. csoportok vannak jelen. A „rövidszénláncú halogénalkil-" kifejezés egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 7 szénatomos alkil-csoportokra vonatkoznak, amelyekben 60 egy vagy több hirogénatom helyén halogénatom áll, az ilyen csoportok példáiként a 2,2,2-triklór-etil-, 2,2-diklór-etil-, 2-klór-etil-, 4-klór-butil-, 2,2,2--trifluor-etil-, 2-fluor-etil-, 2-bróm-l,l,2,2-tetrafluoretil-, 2,2,3,3,4,4,4-heptafluor-butü-, 3,4,4-trifluor-3-65 -butenil- stb. csoportokat említjük. 2