171586. lajstromszámú szabadalom • Nyílthézagú panelcsatlakozás

3 171586 4 séget vetett föl. Kedvezőtlen az is, hogy a hézagba már befűzött szalagok nem kívánatos módon el tudnak mozdulni. Az ismert nyílthézagú panelcsatlakoztatásoknál kedvezőtlennek mutatkozott az is, hogy a falelemek peremén kialakított hornyok miatt az elemek szélei gyöngítettek, és ezért a kizsaluzáskor, a szállításkor és a beépítéskor egyaránt az elemek szélei sérülésnek (kicsorbulásnak) vannak kitéve. Ezen úgy igyekeztek segíteni, hogy a hornyokat a homlokzati síktól aránylag távol - „mélyebben ülőén" - képezték ki. Ez azonban teljességgel ellentétes a műszaki igényekkel, amely szerint a hézagzárást a külső határoló síkhoz minél közelebb kell elhelyezni. Acélvázas könnyűszerkezetes építésmód esetén alkalmazható hézagcsatlakoztatási módszer található meg a 267 818 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírásban. Ennek lényege, hogy a falváztartóhoz vagy függönyfalhoz csatlakoztatott fémszerkezetű külső falburkoló építőelemek sajátságos összetett profilú fémkeretbe vannak befoglalva. E fémkeretek közvetlenül kapcsolódnak a falváztartóhoz vagy függönyfalhoz, és megakadályozzák a külső nedvességnek az építőelem belsejébe való bejutását. Az egymás fölé kerülő építőelemek közé rugalmas párnácskák vannak beiktatva. Az ismertetett megoldás alkalmazása igényes szerkezeteknél szóbajöhet, gyártása és beépítése azonban rendkívül költséges. Betonból vagy vasbetonból készült falpanelok csatlakoztatására azonban nem használható. A burkoló építőelemek közötti kis párnácskák a nagy súlyú betonpanelok terheinek átadására alkalmatlanok, a betonpanelok pedig az, épület teherhordó szerkezetének részét képező falvázhoz nem kapcsolódnak. Emellett betonpanelok esetében nincs szó közvetlen fémkorrózió mc-^ítlásáról, és ezért szükségtelen a panelokat bonyolult kialakítású, drága fémszerkezetű keretekbe belefoglalni. Ugyancsak fejlett megoldást és a betonpanelok esetében is járható utat ismertet a 281 373 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás. Ennél a sík felületű épületburkoló elemek egymás felé néző élei mentén olyan tömítések vannak, amelyek közé bepattintással hullámos záróléceket lehet beerősíteni. A tömítések megközelítőleg U-keresztmetszetűek és talpaik mentén behorgonyzó kiugrással vannak a burkoló panelba beerősítve, míg az U-alak szárai és a panelba előre elkészített horony között vékony rés van szabadon hagyva. Ez utóbbi elvileg arra szolgálna, hogy a tömítést adott esetben ki lehessen cserélni. A látszólagos előnyei ellenére az utóbbi osztrák szabadalmi leírásban ismertetett megoldás mégsem tudott elterjedni. Ennek legfőbb oka az, hogy a tömítések mellett hagyott hézagok eltömődnek porral. Ez a levegő nedvessége és a betonfelületből átvett kötőanyag jelenlétében teljesen megkeményedik és az U-profilú tömítés talpán kialakított behorgonyzó kiugrással együttműködve teljességgel megakadályozza a tömítés „szépszerével" való eltávolítását. A tömítőléc cserélhetetlen volta azért igen nagy 5 hátrány, mert széleinek merev befogása miatt a panelok hőtágulási mozgásait a tömítőléc követi, illetve ő maga egyenlíti ki. Ennek során a felületében kialakított hullám görbülete állandóan változik, és ez a tömítőléc gyors kifáradását ered-10 ményezi. E műanyag tömítőlécek amúgyis hajlamosak az elöregedés során bekövetkező ridegedésre és repedékenységre, az említett mozgások azonban ezt a fáradási jelenséget erősen meggyorsítják. A tapasztalat szerint kb. öt esztendő után tönkre-15 mennek. Hátrányos az osztrák leírásban ismertetett panelcsatlakozás amiatt is, hogy a vízszintes találkozó élek mentén a tömítések aránylag nagy hosszon 20 átlapolják egymást. E tömítések előregyártottan be vannak erősítve a panelokba, és ezért nagy hosszon való kinyúlásuk miatt a szállítás és szerelés közben könnyen megsérülhetnek, eltorzulhatnak, illetve letörhetnek. 25 A találmány célja olyan nyílthézagú panelcsatlakozás kialakítása, amely aikalnms az épüle'izikai igények kielégítésére, egyetlen és állandó szélességi méretű lezáró szalag alkalmazását teszi lehetővé, 30 amely a hézagban kívánt módon tud elmozdulni és eltorzulni, amellett a homlokzat külső síkjához közel helyezhető el. Feladata a találmánynak ezen belül lehetőséget 35 nyújtani a ma műszakilag legkedvezőbbnek ítélt páranyomáskiegyenlítő fúgák kialakítására is. Ez annyit jelent, hogy a homlokzati sík közelében elhelyezkedő és a csapó eső közvetlen behatolását meggátló esőzár mögött - a korszerű épületfizikai 40 elveknek megfelelően - olyan nyomáskiegyenlítő kamra legyen, amely a külső atmoszférával való összeköttetése folytán kiküszöböli az esőzár mögötti tér kisebb nyomását és ezáltal a nedvesség behatolását. 45 A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy betonpanelok esetében olyan nyílthézagú panelcsatlakozás a kedvező, amelynél a panelok a hézagzáró szalaghoz képest a hőtágulás során lét-50 rejövő alakváltozásoknál szabadon el tudnak mozdulni, és így a hézagzáró szalagot fáradásra nem veszik igénybe. Emellett a hézagzáró szalagok laza befűzése azzal az előnnyel is jár, hogy annak természetes elöregedésekor könnyen kicserélhető. 55 A találmányi gondolathoz taitozik az is, hogy — a nedvességgel szembeni közvetlen korrózióra való érzéketlensége miatt - a betonpanelokat szükségtelen megvédeni bonyolult és drága intézkedések 60 segítségével a nedvességtől, és csupán arról kell gondoskodni, hogy a külső határoló síkjuk mögé jutott nedvességet újból kivezessük a határoló felület elé. Ehhez tökéletesen elegendő, ha a panelok közötti vízszintes és függőleges hézagok kereszte-65 zési pontjainál képezünk ki vízkivetőket. 2