171583. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés

7 171583 8 A 3. ábrán bemutatott fékberendezésben is van egy a 24 tokozatban kialakított beállító és működtető szerkezet, mely rá van szerelve a 26 fékpajzsra és az 53, 54 fékpofák felső végei között helyezkedik el, azonban a fékpofák alsó végeit egy 55 csatló köti össze. A 3. ábrán látható fékszerkezet egy úgynevezett „kettősbeállító fékszerkezet" melyben mind az óramutató járásával megegyező irányban, mind azzal ellentétes irányban lehet a forgómozgást létrehozni, mivel mindkét fékpofa lehet vezető-fékpofa egyaránt. Amikor féktárcsát (a rajzon ez nincs ábrázolva) az óramutató járásával megegyező irányban fordítjuk el, akkor az 53 fékpofára a 35 dugattyú, az 54 fékpofára viszont a fékezőerőt közvetítő 55 csatló mozgásából adódó erő hat, mely utóbbi az 54 fékpofa alsó végéhez az 53 fékpofa alsó vége irányában fejt ki fékezőerőt. A 35' dugattyú azért nem tud elmozdulni mert az 54 fékpofa felső részétől közvetített reakció-erő nagyobb, mint a 35 dugattyú által az 53 fékpofához közvetített erőhatás. A 35' dugattyú emellett úgy viselkedik, mint valamely ütköző, mely az óramutató járásával ellentétes irányú forgómozgással szemben hat. Az óramutató járásával ellentétes elforduláskor a 35 dugattyú - ez akkor következik be, ha a féket működtetjük — a 39 tengelyt is magávalviszi, ennélfogva a beállítószerkezet automatikusan szabályoz, mihelyt a súrlódó betétekkel a fékpofák érintkezésbe kerülnek, jóllehet a 38' beállítómechanizmus nem tud működni, mivel a 35' dugattyú nem mozdul el. Ennek ellentéte is igaz akkor, hogyha a féktárcsa az óramutató járásával megegyezően fordul el, vagyis a 35' dugattyú a féket működteti és a 38' beállító mechanizmus automatikus beállítást hajt végre az óramutató járásával megegyező elfordulás esetén, amikor a fékpofák a súrlódó betéttel érintkezésbe kerülnek. A 32, 33 rugók ebben a kiviteli példában is ugyanúgy vannak elrendezve, mint az előző kiviteli példának megfelelő szerkezeti elrendezésben. A 4. ábra szerinti kiviteli példának megfelelő szerkezeti elrendezésben a 24 tokozat — a 2. ábrán már látott kiviteli példához hasonlóan — szintén a 26 csapágypajzsra van rászerelve. A 4. ábra szerint az 56 működtető szerkezet hozzá van rögzítve 26 csapágypajzshoz és hatását az 57 és 58 fékpofák alsó végén támadó erő útján fejti ki. Az 56 működtető szerkezetben van az 59 henger, amelynek 62 furatában ellentétes irányban a 60, 60' dugattyúk mozognak. A 60, 60' dugattyúk 61, 61' ferde felülete az 57, 58 fékpofák alsó, 27, 27' ívelt felületéhez ütközik. A 60, 60' dugattyúkat a 62 furatban a 37 tömítőgyűrűk tömítik és végüket a 63 papucsok borítják be, ugyanúgy, amint a 2. ábrán láttuk. A 4. ábrán bemutatott kiviteli példának megfelelő berendezés tehát szintén két vezetőpofás fékszerkezet, melyek a féktárcsa mindkét irányú elfordulása esetén fejtik ki hatásukat, de az alsó 56 működtető szerkezetben nincs beállító szerkezet. A 35 és 60' dugattyúk az óramutató járásával ellentétes forgásirányban, 35' 60 dugattyúk, valamint a 38' beállítómechanizmus az óramutató járásával megegyező forgásirányban működnek. Megjegyezzük, hogy a 60, 60' dugattyúkon ütközőfelület van kialakítva, melyek ezen dugattyúknak befelé irányuló mozgását határolják le -tehát amikor a dugattyúk az 59 hengerben^nozognak—-5 mégpedig úgy, hogy bármelyik ezen dugattyúk közül, vagy mindkét dugattyú úgy viselkedik, mintha rögzített ütközők lennének, amelyek a tárcsa forgásértelmétől függően fejtik ki hatásukat. Az előző kiviteli példákhoz hasonlóan, ezen 10 kiviteli példának megfelelő fékberendezésben is a 32, 33 rugók a fékpofák alsó és felső végei között vannak felszerelve. Megjegyezzük még, hogy a 3. és 4.,ábrák szerinti, vezető fékpofás elrendezésben a 64, 65 súr-15 lódó betétek az 53, 57, 54, 58 fékpofákhoz viszonyítva aszimmetrikusan helyezkednek el, hogy a fékhatást növeljék. Az 5. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően kialakított fékberendezés kissé különbözik az előző 20 kiviteli példákból megismert fékberendezésektől. A különbség annyi, hogy ebben a fékberendezésben a 26 fékpajzshoz egy pár 66 működtető és szabályozó mechanizmus van rögzítve. A baloldali 21 fékpofa felső végén 29' ívelt felület van kialakítva, 25 amely a 31 ütköző 30 ívelt felületéhez illeszkedhet. A 21 és 22 fékpofáknak hasonlóképpen — felül és alul egyaránt - 27 és 27' ívelt felületük van, amelyek ugyanígy a 69 henger testének 68, 30 ütközőfelületéhez és a 66 működtető-30 -szabályozó berendezés 31 ütköző felületével ütköznek. A 32, 33 rugók —hasonlóan a korábbi kiviteli példákhoz - szintén a fékpofák alsó és felső végei között vannak felszerelve. 35 A 66 működtető és szabályozó mechanizmust részletesen a 6. ábrán mutatjuk be. A rajzon látható, hogy ennek a szerkezetnek van egy olyan 35 dugattyúja, amely a 31 ütközővel érintkezik, van továbbá egy 38 beállítószerkezete, amely pontosan 40 úgy működik, mint a 2. kiviteli példának megfelelő szerkezet azonos rendeltetésű eleme. A 38 beállítószerkezet a 6. ábra szerinti példának megfelelően pontosan úgy van beszerelve — és működésmódja is azonos — mint a 2. ábra azonos rendeltetésű eleme, 45 ennélfogva ennek leírását ehelyütt mellőzzük. Az 5. ábra szerinti 21, 22 fékpofák ennélfogva ugyanúgy működnek, mint vezető fékpofák, melyek a féktárcsának az óramutató járásával megegyező elfordulása esetén jönnek üzembe, az óra-50 mutató járásával eUenkező elfordulás esetén viszont a súrlódó fékpofa-szerepet töltik be. A súrlódó betéttel történő súrlódó kopás automatikus szabályozása mindkét beállító, illetve szabályozó mechanizmusban azonos módon zajlik le mindkét 55 irányban. Amennyiben szükség van rá, egy mechanikusan működtethető szerkezeti elemet, például kéziféket is lehet a 69 henger és a 39 tengely közé (lásd a 6. ábrát) beépíteni. 60 A 7-10. ábrákon a találmány szerinti megoldásnak megfelelő „görgős feszítőszerkezet" útján kialakított fékberendezést látjuk, melyben a 70 beállítószerkezet a 71, 72 fékpofák felső végei között fejti ki hatását. A 7-10. ábra szerinti ki-65 viteli példának megfelelő kiviteli példa szerinti be-4