171501. lajstromszámú szabadalom • Sűrített gázt, illetve levegőt szárító berendezés, főleg kábelek túlnyomásos védelmére

9 171501 10 kompresszor villamos lekapcsolásához képest késleltetve hirtelen, lökésszerű nyomáscsökkenést idézünk elő, akkor, amikor a kompresszor már gyakorlatilag teljesen megállt (megszűnt forogni), akkor ezáltal a szűrő tisztítását és a szűrő által felfogott olaj visszanyerését tesszük lehetővé, - hogyha az 51 kompresszor által magával ragadott levegőből, vagy gázból kiszűrt olajat a forgattyúházba vissza akarjuk táplálni, úgy ezt lehetőleg minél kevesebb levegővel kell megtennünk, mert minden, a kompresszor forgattyúházába betáplált olajtartalmú levegő vagy gázmennyiség a kompresszor olajfogyasztását növelheti, - hogy ilyen hirtelen nyomáscsökkenést előnyösen állíthatunk elő a szűrő-nyomáskiegyenlítő 52 tartály után elrendezett 55 kisegítőtartállyal, - hogy az eldugulás veszélye csökken és a berendezés megbízhatósága növekszik, ha az olajnak a szűrőnyomáskiegyenlítő tartályból a kompresszorba való visszatáplálásához az üzemi nyomásnak minél nagyobb részét használjuk fel. Ez különösen a találmány szerinti 11 és 13. ábrákon látható kiviteli példái esetében valósul meg. A találmány szerinti megoldásnak az olajvisszanyerésre vonatkozó 10. ábra szerinti kiviteli példájánál az 51 kompresszorból jövő levegő az olajszűrő-nyomáskiegyenlítő 52 tartályban levő szűrő közegen át halad a felhasználási cél felé. Néhány pillanattal az 51 kompresszor villamos motorjának a kikapcsolása után a kompresszor megszűnik tovább forogni. Ekkor az 54 vezérlőberendezés az 53_ szelepet kinyitja és a levegő az 52 tartálynak a kompresszortól távolabb eső feléből, az éppen kinyílt 53 szelepen át nagy sebességgel az üres, tehát nyomásmentes 55 levegőtartályba áramlik. Az 52 tartályban és a tartályon kívül a szűrőn túl eső térből a levegő tehát magával ragadja a szűrőn keresztül való áramlása közben az ott lecsapódott olajat az 55 tartályba. Eközben a nyomás alatt álló 55 tartályból a levegő az 56 nagy pneumatikus ellenálláson át kezd eltávozni. Eközben az úszóval ellátott 57 szelep a beáramló olaj és/vagy a nyomáscsökkenés hatására nyit és az olajtartalmú levegő az 58 visszacsapószelepen át a kompresszor forgattyúháza felé távozik. Olyan időpontban, amikor a nyomás az 52 és 55 tartályokban gyakorlatilag nullára csökkent, az 53 szelep ismét zár és mindaddig zárva marad, amíg a kompresszor következő működési periódusának a befejezése után ismét meg nem áll. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő, a 11. ábrában látható kiviteli példája abban különbözik a 10. ábra szerintitől, hogy az úszóval ellátott 57 szelep helyett 60 vezérlőberendezéssel működtetett 59 szelepe van, amely az 53 szelephez képest késleltetve és csak rövid időre nyit. Az 52 és 55 tartályokból az 59 szelepen át az 51 kompresszor forgattyúházába áramló olajtartalmú levegő mennyiségét, illetve áramlási sebességét az 59 szelep nyitási idejének és a 61 pneumatikus ellenállás nagyságának a . megválasztásával lehet megfelelő értékre beállítani. Kívánatosnak látszik, hogy egy-egy leálláskor ne kerüljön a forgattyúházba több levegő mint a forgattyúház szabad térfogatának a 10%-a. A talámány szerinti megoldásnak megfelelő, a 12. ábrában bemutatott kiviteli példájánál a 5 10. ábrához képest elmarad az 54 vezérlő berendezéssel működtetett 53 szelep és az 55 kisegítő tartály. Az 56 pneumatikus ellenállás pedig az 51 kompresszor és az 52 tartályban levő szűrő közötti szakaszba van beépítve. Az 56 pneumatikus 10 ellenállást célszerű úgy méretezni, hogy az 1 kompresszor a legrövidebb állási idő után is eléggé tehermentesítve tudjon elindulni. A találmánynak a 13. ábrában látható kiviteli példájánál a 11. ábrához képest, az előbbihez 15 hasonló módon ugyanezek a különbségek mutatkoznak, tudniillik hogy elmarad az 54 vezérlőberendezéssel működtetett 53 szelep és az 55 kisegítő tartály, és hogy az 56 pneumatikus ellenállás ismét a szűrő-nyomáskiegyenlítő tartály 20 és a kompresszor közötti szakaszra kerül. Szabadalmi igénypontok: 1. Sűrített gázt vagy levegőt szárító berendezés, 25 amelynek egy vagy több olyan szárító közeget tartalmazó tartálya van, — amelyeken az idő egyik részében a sűrített, kiszárítandó, viszonylag nagy nedvességtartalmú 30 levegő vagy gáz, az egyik pozitívnak jelölt - irányban nagy nyomáson áramlik át és eközben a szárítótartályban levő szárítóközegnek nedvességet ad le, tehát kiszárad, — míg az adő másik részében az így kiszárított 35 levegőnek egy része ugyanezen a tartályon, légköri (vagy ennél magasabb) nyomáson, az előbbivel ellentétes irányban, tehát negatív irányban halad át, miközen a szárítóközegből nedvességet vesz fel és így a szárító tartály szárítóközegtartalmát ki-40 szárítja, — mimellett több szárítótartály esetében az ismertetett pozitív ás negatív irányú működési fázisok (a különböző szárítótartályokban) egyidejűleg és egymás után is lejátszódhatnak, míg egy 45 tartály esetében a kétféle áramlás esetei, tehát.a pozitív és negatív működési fázisok csak egymásután következnek be, azzal jellemezve, hogy egymással párhuzamosan elrendezett szárítótartályok (13,14) a levegő be-50 lépési oldalán egyrészt kapcsolószerkezettel (10) és önmagában ismert háromutú szelepekkel (11,12) másrészt visszacsapó szelepek közbeiktatásával további tartályokkal (37,38) vannak összekapcsolva, míg az utóbbi tartályok (37,38) egymással 55 túlfolyószelepek (25,26) és visszacsapó szelepek (19,20) révén vannak összekapcsolva, s a visszacsapó szelepek közötti csőszakaszba pneumatikus ellenállással (16) ellátott olyan csőszakasz van bekötve, mely a szárítótartályok (13,14) egy-egy 60 kilépő vezetékébe beépített túlfolyószelep (27, 38) utáni.közös kilépő csőszakaszára csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárítótartályok 65 (13, 14) átváltását végrehajtó, illetve a tartályokban 5