171485. lajstromszámú szabadalom • Kéndioxid tároló és elpárologtató berendezés
3 171485 4 Ez utóbbi megoldások is költségesek, azonkívül a bevonatok sérülésre hajlamosak. Az ilyen mértékű savállóságra azért van szükség, mert a kéndioxid a vízzel vegyülve kénessavat alkot, amely rendkívül agresszív és a vastag szénacél lemezt is néhány óra alatt képes átlyukasztani. A kénessav keletkezéséhez elegendő természetesen a levegőben levő páratartalom is, amely sűrített levegővel való lefejtéskor a kéndioxiddal reakcióba lép. Ugyanilyen problémát okoz az inert gázzal való lefejtés is, mivel a palackozott közömbös gázok mindig tartalmaznak néhány százalék nedvességet. A tárolt kéndioxidot elpárologtatóban alakítják át gőzzé, hogy technológiai felhasználásra alkalmas legyen. Az állandó kéndioxid gőz nyomásnak biztosítására a köpenyfűtésű elpárologtatókban melegvíz, vagy gőzfűtést alkalmaznak. Az így előállított kéndioxid gőzt csővezetékben a megfelelő felhasználási helyekre továbbítják. Az elpárologtató tartályoknál a korrózióveszély miatt — hasonlóan a tárolókhoz — saválló anyagot, vagy bevonatot használnak. Az elpárologtatóban alkalmazott szabályozott víz- vagy gőzfűtések hőtehetetlenségüknél fogva lassan követik a változó gőzfelhasználásból adódó hőmérséklet- és nyomásingadozást. Emiatt a kéndioxid nyomása szélső esetben több atm. értékkel is eltérhet a kívánt értéktől, és ez a felhasználás oldalán okoz nehézségeket. A kéndioxid cukoripari felhasználásával a műszaki irodalom széles körben foglalkozik. Ilyen ismertetést ad: Wertán Pál: Cukoripari Zsebkönyv (1964), Dr. Werner: Zuckertechniker Taschenbuch (1966), Szegő Sándor: A cukor gyártástechnológiája (1956), Schneider: Technologie des Zuckers (1968., Hannover). Az ismert megoldások hátrányait küszöböli ki a találmány, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a cukorgyáraknál vagy más üzemi felhasználónál a kéndioxid nagyobb arányban felhasználható legyen. A szállítás vasúti vagy közúti tartálykocsiban megoldható, mert a találmány gyors lefejtési lehetőséget biztosít. Megoldja továbbá a találmány azt is, hogy a felhasználásra kerülő kéndioxid gőz állandó nyomáson álljon rendelkezésre. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kéndioxid technológiai felhasználása és nagy tételben való szállítása gazdaságosabb a hagyományos felhasználási és szállítási módoknál, a kéndioxid tároló tartály és elpárologtató rendszer megvalósítható a saválló anyagoknál olcsóbb szénacélból abban az esetben, ha a lefejtés nedvesség kizárásával zárt rendszerben megoldható, végül a kéndioxid alacsony fajhője és jó hővezető képessége lehetővé teszi, hogy kis hőtehetetlenségű fűtőberendezéssel — még erősen változó gőzelvétel esetén is — nagy pontosságú kéndioxid-gőznyomás legyen előállítható. A találmány szerinti berendezés azt a célt, hogy üzemi felhasználásra a kéndioxid minél nagyobb arányban legyen alkalmazható, szerkezeti kialakításával éri el, melynek legfontosabb elemei azok a — gőztér összeszellőztető - csővezetékek, amelyek a szállító tartálykocsit és a tároló tartályt, valamint a tároló tartályt és az elpárologtató tartályokat köti össze, továbbá a tároló tartály és az elpárologtatók gravitációs átfejtését szolgáló elhelyezési mód és a lefejtésre szolgáló szivattyú. Ezek 5 szolgáltatják együttesen azt az előnyt, hogy levegő vagy inert gáz alkalmazása nélkül az átfejtések zárt rendszerben megoldhatók. Fontos alkotóelemek még a tároló tartályban és az elpárologtató tartályban alkalmazott — célsze-10 rűen villamos — fűtőtestek, melyek kis hőtehetetlenségüknél fogva alkalmasak arra, hogy a kéndioxid elpárologtatásához szükséges hőmennyiséget késedelem nélkül szolgáltassák a gőzfelhasználás függvényében. 15 Kéndioxid elpárologtatásánál előnyösen kizárólag az ilyen - hőtechnikai szempontból rugalmas -fűtőelemekkel érhető el az, hogy a gőznyomás ingadozása ne haladja meg a névleges nyomás ±0,l%-át. 20 A találmány szerinti kéndioxid tároló és elpárologtató berendezés, melynek fekvő elrendezésű tároló és elpárologtató tartályai vannak, hőfokszabályozó szervekkel működtetett kis hőtehetetlenségű - célszerűen villamos — fűtőtestekkel ellá-25 tott tároló tartálynak és az ennek szintje alatt elhelyezett elpárologtató tartályoknak gáztereit összekötő vezetékkel, valamint a cseppfolyós fázisokat összekötő vezetékkel van ellátva, és a tároló tartálynak a tartálykocsihoz csatlakoztatható veze-30 teke, továbbá szivattyúval összekötött — cseppfolyós fázist átfejtő — vezetéke van. A rajzok sematikusan ábrázolják a találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakját. 35 1. ábra a találmány szerinti tároló tartály oldalnézete, 2. ábra az 1. ábra elölnézetben, 3. ábra a találmány szerinti elpárologtató tartály oldalnézet, 40 4. ábra a 3. ábra elölnézetben, 5. ábra az 1—4. ábrák szerinti tartályok fűtőelemei részben metszetben, 6. ábra az 5. ábra szerinti fűtőelemek alulról nézve, 45 7. ábra a találmány szerinti teljes berendezés oldalnézetben. Egy cukorgyár szokásos kéndioxid (SO2) felhasználása cukorrépára vetítve 0,033%, ami 50 — 300 vagon/nap teljesítményű cukorgyárnál — napi 1000 kg S02 felhasználást jelent. Ilyen mennyiség felhasználása csak úgy valósítható meg, ha nagy tételben történő szállítást alkalmaznak, pl. vasúti tartálykocsiban. Ez kocsinként mintegy 20 tonnás 55 kéndioxid tételt jelent. Ennek felhasználás előtti tárolását oldja meg az 1. és 2.,ábrán bemutatott 1 tároló tartály. Az 1 tárolótartály anyaga célszerűen normalizált - előnyösen 8 att nyomásra méretezett — kazán-60 lemez. Az 1 tároló tartály térfogata kb. 4/5* részig tölthető cseppfolyós fázissal, 1/5 részben gázpárna szükséges. A 2 csonkokra szerelt szintállásmutató szolgál a készlet megállapítására. Az 1 tároló tartály a hőveszteség csökkentése céljából erősen 65 hőszigetelt. Az 1 tároló tartály a 2 szintállás-2
