171460. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés kőolaj kutató fúrólyukakban uralkodó nyomásváltozások mérésére

5 171460 6 ebben foglalnak helyet a 33 golyók. A golyók akkor, amikor a 29 tokozat a k nyakkal kapcsolódik, az x horonyban nyomás alá kerülnek, annak következtében, hogy a golyókat kívülről körülfogó 34 tárcsatípusú alkatrészt egy 35 rugó záróhelyzet- 5 ben tartja. A 29 tokozaton van kiképezve egy z beömlőnyílás, amelyen keresztül a gázt a 29 tokozatba és az e zárt térbe lehet szivattyúzni. A gáz kiömlését egy 36 visszacsapó szelep akadályozza meg. 10 A mérőberendezést a fúrt lyukba a 29 tokozat felső részéhez rögzített 37 kábel segítségével lehet lebocsátani. Mielőtt a mérőberendezést a fúrt lyukba leeresztenők, a 27 anyát egészen addig kell lecsavarni, amíg az r perem az o szeleptányér alá 15 kerül, miáltal az s fél a 23 vezetőrúdra csúszik. Az r perem és az o szeleptányér közötti távolságot ilyenkor természetesen úgy kell beállítani, hogy az megfeleljen a 24 szelep nyitási idejének, amikor az n beömlőnyílás szabaddá válik. Miután az óraművet 20 felhúztuk és a 29 tokozatot a k nyakra erősítettük — amint fentebb már említettük —az beömlőnyíláson keresztül nyomás alatt gázt szivattyúzunk be. A szivattyúzási nyomásnak nagyobbnak kell lennie, mint a fúrt lyukban mért nyomás. Amikor 25 az óramű működni kezd, a mérőberendezést a 37 kábel segítségével a fúrt lyukban olyan mélyre bocsátjuk le, ahol a nyomáskülönbséget mérni akarjuk. A lebocsátás alatt a 18 rudat állandóan forgatjuk. Eközben a forgómozgás a 17 villán és 30 16 görgőkön keresztül a 7 rúdra tételeződik át. A 27 anya egyidejűleg annyit halad felfelé a menetes q szakaszon, amíg az r perem a szeleptányért eléri. Ekkor a 24 szelep kinyit, s a mérőberendezést körülvevő közeg az 1 tér és az e zárt tér között 35 szabadon áramlik. Az előzőleg a z beömlőnyíláson keresztül szivattyúzott gáz, ily módon kiáramolhat, ennek következtében viszont az e zárt térben nyomáskiegyenlítődés jön létre, vagyis a mérőberendezésen belül az adott mélység által meghatározott 40 környezettel egyenlő nyomás fog uralkodni. Ha mármost a 18 rudat továbbforgatjuk, akkor az s fül a 23 vezetőrúdtól szabaddá válik, a 27 anya a 28 kengyelhez felütközik, szabaddá teszi az o szeleptányért, s így a 24 szelepnek módjában áll a 45 nyomáskiegyenlítődés után az n beömlőnyílást elzárni. Ezen időponttól kezdődően a fúrt lyukban bekövetkező mindenfajta nyomásváltozást a 15 írószerkezet a 19 diagram-papíron regisztrál, mely a fúrt lyuk és a c kamra között jön létre, az a, b 50 nyílások és a 2 labirintcsatorna révén. Míg a mérőberendezés belsejében a fúrt lyukban uralkodó nyomással azonos nyomás uralkodik, a 6 axiális csapágy a 7 rúd forgómozgását teszi lehetővé, a tárcsatípusú alkatrész viszont ugyanezen idő 55 alatt axiális irányban is el tud mozdulni ezen erők hatása alatt, amelyek a c kamra és az e zárt tér között keletkezett nyomáskülönbségek, továbbá a 3 spirálrugó hatása alatt jönnek létre. A q térbe töltött folyadék arra szolgál, hogy a 60 nyomás alatt az e zárt térbe szivattyúzott gáz és a 10 tömítőgyűrű egymással ne érintkezhessenek s így nem szökhet el a c kamrába az a gáz, amelyet az e zárt térben uralkodó nyomásnál kisebb nyomás alatt töltöttünk be. A találmány szerinti mérő- 65 berendezés előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: - a fúrt lyukban létrejövő igen kis nyomáskülönbségek is pontosan mérhetők, - a berendezés működése teljesen megbízható, - a spirálrugó rugókarakterisztikájának változtatása útján a mérőberendezés igen nagy nyomástartományokban egyaránt alkalmazható, - a 'mérőberendezés mind növekvő, mind csökkenő irányú nyomásváltozások esetén lehet használni, - végül egyáltalán nem szükséges ismerni a fúrt lyukban uralkodó nyomás pontos értékét ahhoz, hogy a keletkező nyomásváltozásokat mérni lehessen. Szabadalmi igénypontok: 1. Mérőberendezés fúrt lyukakban, főleg olajkutatásnál alkalmazott fúrt lyukakban bekövetkező nyomáskülönbségek mérésére, mely berendezés alján levő fejben labirint csatorna van, kiképezve, míg a fejhez spirálrugót tartalmazó zárt teret körülhatároló henger csatlakozik, és a spirálrugó axiális csapágy közvetítésével rúddal van összekötve, a rúd viszont a berendezés felső részén levő, további hengeres tokozatba épített óraművek villa és a rúddal mereven összeszerelt írószerkezettel összeépített görgők útján áll hajtáskapcsolatban oly módon, hogy a rúddal összekapcsolt tárcsatípusú alkatrész a berendezésben kialakított kamrában, valamint a spirálrugót magában foglaló térben uralkodó nyomások különbsége következtében axiális irányban elmozdulhat, azzal jellemezve, hogy a mérőberendezés tárcsatípusú alkatrészből (20) áll, amelyen beömlőnyílás (n) van kialakítva, s ezt szelep (24) zárja el, a szelep zárt teret körülvevő hengerben (22) van, míg ugyanezen hengerre (22) görgők (33) közvetítésével óramű csatlakozik, alul pedig a hengerben (4) levő zárt tér alsó részét lehatároló további tárcsatípusú alkatrész (8) van elrendezve, ez utóbbi tárcsatípusú alkatrészen (8) belül persely (11) van elhelyezve, melyen keresztül rúd (7) halad, míg a persely (11) és tárcsatípusú alkatrész (8) közötti zárt tér (g) olajjal van kitöltve, a persely (11) hornyában tömítőgyűrű van, s a persely felső részébe axiális csapágy (14) van beszerelve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beömlőnyílással (n) kialakított tárcsatípusú alkatrész (20) tengelyirányban beállítható módon kialakított vezetőrúddal (23) van összeszerelve, a vezetőrúdra (23) viszont a menetes rúdra csavart peremes anyán (27) kiképzett fül (s) van, míg az anya pereme (r) a szelep (24) szárával összeszerelt szeleptányér (o) alsó felületéhez illeszkedik, a menetes rúdra csavarozott anya (27) pedig a menetes rúd (18) további menetes szakaszára (q) csavarozott kengyelhez (28) fekszik fel. 3. Az előző igénypontok bármelyike szerinti mérőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az óramű (30) tokozata (29) és a zárt teret 3