171458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajfelszín alatti üregek állékonnyá tételére

5 171458 6 az intézkedéssel függ össze, hogy a tömlők belsejébe folyékony nyomóközeget, pl. talajvizet juttatunk, és így nem szükséges - bár megtehető — a tömlő leerősítése. Ugyanaz a helyzet az ágyazó aljzattal is, amely nélkül ugyancsak teljes értékű belső megerősítő boltozatot lehet készíteni. Kedvező az is, hogy a belső túlnyomás nagyságának megfelelő megválasztásával a tömlő adott kerülethossza által meghatározott határokon belül számtalan alakú és méretű • zsaluformát lehet a tömlővel kialakítani, és ennek megfelelően segítségével ugyancsak számtalan különböző boltozatot lehet elkészíteni. A tömlők stabilitása lehetővé teszi, hogy könnyen önthető és vibrálhatatlan betont is köréje juttathatunk, és így lehetőség van arra, hogy e módszerrel bedolgozás szempontjából hozzáférhetetlen üregeket is meg lehessen erősíteni. Nem csupán* újdonság, hanem az ismert eljárásokhoz képest jelentős előny az is, hogy a találmány szerinti eljárás vízzel, pl. talajvízzel elárasztott üregekben is megbízhatóan alkalmazható. Továbblépés jelent a korábbi megoldásokhoz viszonyítva az is, hogy a tömlő anyagának megválasztásával és külső felület-kiképzésével elérhető, hogy a beton a tömlőhöz adhéziósán hozzákössön, vagy más esetben ha tömlőt visszanyerhetően ismételten használni akarjuk, akkor attól könnyen elváljék. A találmány szerinti eljárás technológiai. előnyei között említhető, hogy a helyszíni kivitelezés minimális munkamennyiséget igényel, a betonozás szakaszosan és injektálás segítségével is elvégezhető. Lehetőség van arra is, hogy a készítendő betonhéjat erősítő betétekkel, pl. beton vasalással lássuk el. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárással készített üregbiztosítás körkeresztmetszetű tömlő esetén, a 2. ábra ürégbiztosító héjalás kialakítása tetszőleges alakú belső tér esetén. Az 1. ábrán olyan megoldást mutatunk be, amelynél a talajfelszín alatti üreg belsejébe körkeresztmetszetű 1 tömlőt helyezünk. Az 1 tömlő 2 belső terébe túlnyomás segítségével folyadékot, célszerűen talajvizet juttatunk be. Lehetőség van arra is, hogy az 1 tömlőt ne az üreg eredeti 7 fenekére, hanem egy közbehelyezett 3 ágyazó aljzatra fektessük. •Ezután az 1 tömlő és az üreg 6 fala és 7 feneke által meghatározott teret a 4 betonnal töltjük ki. A 4 betont kompresszorral, illetve betonszivattyúval juttatjuk a kívánt helyre. A 4 beton megkötése után az 1 tömlő 2 belső terében a túlnyomást megszüntethetjük, és a benne levő vizet szivattyú segítségével eltávolíthatjuk. Amennyiben az 1 tömlőt vissza akarjuk nyerni, úgy célszerűen az 1 tömlőnek a 4 beton felé eső külső felületének olyannak kell lennie, hogy az a beton hozzákötését meggátolja. Ebben az esetben a 2 belső tér túlnyomásának megszüntetése, illetve a nyomóközegként alkalmazott folyadék eltávolítása után az 1 tömlő „összeesik", és a megszilárdult 4 betonból kihúzható. Ha viszont az a cél, hogy az 1 tömlő bent-5 maradjon és a 4 beton számára szigetelést szolgáltasson, úgy az 1 tömlőnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 4 beton hozzáköthessen. Bármely esetben megfelelő üregbiztosítást érhetünk el akkor is, ha az 1 tömlő közvetlenül az üreg 7 fenekén 10 fekszik föl. Amennyiben nagyobb teherbírásra van szükség, úgy a 4 betonból készült köpeny erősítő betétekkel látható el, pl. hosszvasakkal és/vagy kengyelekkel vagy egyszerűen hálóvasalással ellátva vas-15 beton szerkezetként alakítható ki. A 2. ábrán forgásfelülettől eltérő alakú belső teret kívántunk létrehozni egy üreg belsejében. Az üreg 7 fenekén sík lemezből készült 3 ágyazó aljzatot, pl. soványbeton-terítést vagy egyszerűen 20 csak kiegyenlítő réteget lehet elhelyezni. Ebben az esetben az üreget tároló térként kívántuk hasznosítani. A kialakítandó 2 belső tér szabályossága érdekében ebben az esetben az 1 tömlőt az 5 hevederek 25 segítségével lekötöttük a 3 ágyazó aljzathoz. Ezután juttattuk be túlnyomás segítségével a 4 betont az 1 tömlő és az üreg 6 fala közé. A 4 beton megkötése után a 2 belső térből a vizet ezúttal is kiszivattyúztuk, majd az 1 tömlőt szigetelő rétegül 30 használva a 4 beton felületén meghagytuk. A bemutatott két eset bármelyikénél elképzelhető az is, hogy a megerősített üreget nem kívánjuk fenntartani. Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a talajvizet az 1 tömlő 2 belső terében 35 véglegesen bennhagyjuk, de nincs akadálya annak sem, hogy a talajvíz eltávolítása után azt valamilyen tömedékelő anyaggal kitöltsük. Erre a célra ugyancsak beton- vagy habarcs-szivattyút használhatunk. 40 A találmány szerinti eljárás segítségével tetszés szerinti alakú és méretű üregek adott esetben íves vagy poligonális tengelyű járatok erősíthetők meg, illetve ezen üregek hasznos célra, pl. közműalagút -ként, tárolótérként stb. fenntarthatók. A találmány 45 szerinti eljárás az elvégzett összehasonlító számítások szerint az eddig alkalmazottaknál számottevően olcsóbb. 50 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás talajfelszín alatti üregek állékonnyá tételére, ezen belül száraz, nedves vagy vízzel elárasztott föld alatti térségek megszüntetésére vagy 55 az eredetinél kisebb méretekkel és előnyösen száraz belső állapotban való fenntartására, amelynél az üreg belsejébe egy vagy^ több tömlőt juttatunk, azokat nyomás alá helyezett közeggel fölfújjuk, miközben adott esetben az üreg fenekéhez és/vagy 60 ágyazó aljzathoz rögzítjük őket, a tömlők köré pedig betont juttatunk, és azt bedolgozzuk, majd megszilárdulni hagyjuk, és ezáltal az üreg.állékonyságát biztosító belső boltozatot alakítunk ki, azzal jellemezve, hogy az üregbe tágulásra és előnyösen a 65 betonhoz való hozzákötésre alkalmas flexibilis 3