171447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos kristályosításnál a finom kristályok keletkezésének meggátlására

171447 gőzelvezető vezeték az 52 hűtőbe van bevezetve. Az 52 hűtőben képződött kondenzátum az 54 kondenzvezetéken keresztül van a 44 kristályosító edénybe visszavezetve. Az 54 kondenzvezetékről egy állítható 57 visszacsapó szeleppel felszerelt 55 5 vákuum-vezeték van leágaztatva amely az 59 vá­kuumforrásba van bevezetve. A 44 kristályosító edény az előbbiekben ismertetetteknek megfelelően bekötött 56 szuszpenzió-elvezető vezetékkel és 62 keringtető vezetékkel van felszerelve. A 62 kering- 10 tető vezetékbe egy 60 szivattyú van beépítve. A 62 keringtető vezeték és a 40 tápvezeték csatla­kozási pontja a H' magasságú 68 szakasznak megfelelő szinttel van geometriailag a 46 töltet dinamikus felszíne alatt elrendezve. Vagyis a 68 15 szakasz hidrosztatikai oszlopként van kiképezve. A bemutatott példakénti kiviteli alaknál a 12 második kristályosító fokozat 56 szuszpenzió-elve­zető vezetéke egy 70 ürítővezetékkel van meg­csapolva. A 70 ürítővezeték egy szabályozható 72 20 visszacsapó szelep közbeiktatásával egy 74 kristály­szeparátorba van bevezetve. A 74 kristály szepa­rátornak egy 76 kristályvezetéke és 78 anyalúgve­zetéke van. A továbbiakban a találmány szerinti berendezés 25 működését ismertetjük. A rajzon bemutatott kétfokozatú kristályosító berendezés üzemeltetésekor a forró tápoldatot, amelynek hőmérséklete lényegesen meghaladja az oldószer atmoszférikus nyomáshoz tartozó forrás- 30 pontját, a 34 tápvezetéken keresztül vezetjük a 10 első kristályosító fokozat 32 keringtetővezetékébe. A tápáram azonnal és adiabatikusan lehűl a 32 keringtetővezetékben áramló oldat hőmérsékletére. A tápoldatnak a keringő áramba való belépési 35 pontjánál uralkodó, megnövelt hidrosztatikus nyo­más megakadályozza a tápoldatban levő oldószer hirtelen elpárolgását. Az elegyben a tápoldat és a keringő áram kölcsönhatásának eredményeként be­következő gócképződés tehát minden esetben a 40 tápoldat hűléséből származik. így a kristálynöveke­dés számára maximálisan kedvező körülményeket biztosítunk. Amikor az elegy belép a 14 kristályo­sító edénybe, az oldószer elpárolog, és így hőt von el a 16 töltetből. A párolgás mértékét, azaz az 45 elvont hő mennyiségét a 16 töltet a 18 gőzelveze­tő vezetéken eltávolított oldószergőz, mennyiségé­nek változtatásával, vagyis a 14 kristályosító edény­ben uralkodó nyomás változtatásával szabályozzuk. A szuszpenziót a 26 szuszpenzió-elvezető vezetéken 50 keresztül olyan ütemben távolítjuk el a töltetből — az eltávolítás üjemét a 30 szivattyú kapacitása és teljesítménye szabja meg -, hogy a 30 szivattyún és a 32 keringtetővezetéken átáramló anyag áram­lási sebessége elegendően nagy érték legyen ahhoz, 55 hogy a tápáram belépése után a 38 hidrosztatikai oszlopként kiképzett 38 szakaszban felfelé áramló elegy hőmérséklete megegyezzen a 16 töltet hő­mérsékletével, így a töltet hőmérsékletét azon az értéken tartjuk, melyen a keringő anyag hőmérsék- 60 létéhez tartozó oldószergőz nyomása a 34 tápveze­téken belépő tápáram hőmérsékletéhez tartozó oldószergőznyomás és 38 szakasz alján mért hidro­sztatikai nyomás különbségével legalább azonos, azonban célszerűen annál nagyobb érték. 65 A töltetből a 26 szuszpenzióelvezető vezetéken eltávolított anyag egy részét a 40 tápvezetéken keresztül a 12 második kristályosító fokozatba vezetjük. Ebben a fokozatban a 46 töltet nyomá­sát az atmoszférikusnál kisebb értéken tartjuk. Az alkalmazott vákuum mértékét az 57 visszacsapó­szeleppel változtathatjuk. A szuszpenziót a 12 második kristályosító fokozat 56 szuszpenziós elve­zető vezetékén a 60 szivattyú kapacitása és teljesítménye által megszabott ütemben távolítjuk el a 46 töltetből, miközben á 60 szivattyún és a 62 keringtetővezetéken átáramló anyag mennyisége elegendően nagy érték legyen ahhoz, hogy a tápáram belépése után a 68 szakaszban felfelé áramló elegy hőmérséklete megegyezzen a 46 töltet hőmérsékletével. Ezáltal a 46 töltet hőmérsékletét olyan értéken tartjuk, melyen a keringő anyag hőmérsékletéhez tartozó oldószer-gőznyomás az első szakaszból távozó áram belépési pontjánál a 40 tápvezetékben áramló, az első szakaszból távozó anyag hőmérsékletéhez tartozó oldószer-gőz­nyomás és a 68 szakasz alján uralkodó hidrosz­tatikai nyomás különbségével legalább azonos, azonban célszerűen annál nagyobb érték. A találmányt a továbbiakban egy példa segít­ségével ismertetjük. Példa A fenti fokozatú kristályosító berendezést pél­dául dimetil-tereftalátnak metanolból történő kris­tályosítására alkalmazhatjuk. A következő táblá­zatban közöljük a dimetil-tereftalát különböző hőmérsékleteken mért oldhatóságát és a megfelelő metanol-gőznyomást. Hőmér­séklet C° Oldhatóság DMT, g/100 g oldat A metanol Hgmm (absz.) gőznyomása eltávo­lított metanol (absz.)x 40 2,1 255 4,4 50 3,5 400 6,9 60 5,7 620 10,7 70 9,8 940 16,2 80 16,0 1350 23,2 90 27,0 1900 32,7 100 44,0 2600 44,8 110 70,0 3550 61,1 XA metanol sűrűségét állandó értéknek (0,79 g/ml) vesszük, és az oldott anyag hatását elhanya­goljuk. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom