171440. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nem állandó intenzítású, egymáshoz képest eltolt fázisú analóg jelek digitális feldolgozására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VI. 06. (FO-720) Közzététel napja: 1977. VIII. 27. Megjelent: 1978. VII. 31. 171440 Nemzetközi osztályozás: G 06 K 9/00, 9/12, H03K 13/00, 13/02 Feltalálók: Juhász András oki. villamosmérnök, Molnár Jenő oki. villamosmérnök, Ungvári László oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: FOK—GYEM Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet, Budapest Kapcsolási elrendezés nem állandó intenzitású, egymáshoz képest eltolt fázisú analóg jelek digitális feldolgozására 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nem állandó intenzitású, egymáshoz képest eltolt fázisú analóg jelek digitális feldolgozására. A számítástechnika területén alkalmazzák az olyan berendezéseket, amelyek segítségével grafikus információt lehet számítógépbe bevinni. Az ilyen berendezések egyik eleme az ún. koordináta digitalizáló. Ez úgy van felépítve, hogy egy sík felület egyes pontjainak kijelölésére egy célszerűen kialakított huroksorozat, valamint egy pozicionáló eszközként felhasznált, gerjesztett tekercs induktív kapcsolata következtében a huroksorozat kimenő kapcsain elektromos feszültséghullámok jelennek meg, mely feszültséghullámokat elektronikus átalakítás és elemzés után a pozicionáló eszköz geometriai középpontja koordinátáinak meghatározására lehet felhasználni. Ezt a berendezést ismerteti a JU—266 bejelentési alapszámú magyar találmányi bejelentés, amelyre az Országos Találmányi Hivatal szabadalmat engedélyezett. Az ezen berendezésben lezajló jelkiértékelés folyamatában vesz részt a találmány tárgyát képező kapcsolási elrendezés. Általánosan elterjedt gyakorlat a méréstechnikában az, hogy a mérendő jelet egy ún. referencia-jellel hasonlítják össze. Az összehasonlítás eredményéből adódik a mérendő jel nagysága. A bejelentés tárgyát képező kapcsolási elrendezéssel azt a feladatot kell megoldani, hogy - szemben az ismert megoldásokkal - ne legyen szükség az ábrahordozó anyag vastagságától függő, ismételt, gyakori újrahitelesítésre, a berendezés ne legyen érzékeny a környezetből származó elektromos zavarokra, vagyis a mérendő jelet ne kelljen 5 referencia jellel összehasonlítani. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az ismert kapcsolási elrendezésekhez fűződő, és a fentiekben röviden említett hátrányokat oly módon küszöböljük ki, hogy a mérendő jeleket csak egy-10 mással hasonlítjuk össze. Ezt a feladatot egy olyan kapcsolási elrendezés révén sikerült megoldani, amely a feszültséghullám meghatározott pontjait nem adott referencia feszültséggel történő összehasonlítás eredményeként 15 jelöli ki, hanem a különböző huroksorozatokról kapott feszültséghullámok egyenlő amplitúdójú pontjait határozza meg. A találmány tárgya tehát változó csúcsértékű, egymáshoz képest állandó fázisszöggel eltolt elekt-20 romos jelek azon pontjainak kijelölésére vonatkozik, amely pontok amplitúdóinak abszolút Irtéke egymáshoz képest előre meghatározott arányú. Az ezen pontok kijelölését végző kapcsolási elrendezés előnyösen olyan koordináta digitalizáló 25 működéséhez használható, melynek helyzetmeghatározó eszköze egy váltakozó árammal gerjesztett tekercs, érzékelője pedig egy, a gerjesztett tekercs tengelyére merőleges síkú, egymáshoz képest eltolt helyzetű, párhuzamos oldalú hurkok egymástól el-30 szigetelt sorozatából áll. A találmány szerinti meg-171440