171402. lajstromszámú szabadalom • Szer szelektív gyomirtásra répatáblákban

3 171402 4 rokon belül választhatjuk. Általában 1 súlyrész (I) képletű hatóanyagra 0,1—10 súlyrész, előnyösen 0,1-5 súlyrész (VI) képletű vegyületet vagy (VII), illetve (VIII) képletű vegyületet alkalmazunk. 5 Különösen előnyösnek az alábbi súlyarányú ha­tóanyagkombinációk: 1. (I) képletű 3-metil-4-amino-6-fenil­-l,2,4-triazin-5-on és 10 (VI) képletű N-etil-N-ciklohexil-tioletil­-karbamát 1 :0,5 - 1 : 3 súlyarányban. 2. (I) képletű 3-metil-4-amino-6-fenil­-l,2,4-triazin-5-on és (VII), illetve (VIII) képletű N,N-diizopropiltiol- 15 -1,3-diklór-, illetve -2,3,3-triklór-allilkarbanát 1:0,1—1:2 súlyarányban. A hatóanyagkombinációkat főleg az alábbi gyomnövények ellen alkalmazhatjuk: Kétszikűek, mint mustár (Sinapsis), zsázsa (Lepidum), galaj (Galium), csillaghúr (Stellaria), orvosi székfű (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Cheno- 25 podium), csalán (Urtica), keserűfű (Polygonum), aggófű (Senecium), disznóparéj (Amaranthus retro­flexus), egyszikűek, mint komócsin (Pleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), mu­har (Setaria), vadoc (Lolium), rozsnok (Bromus), 30 kakaslábfű (Echinochloa), hélazab (Avena fatua), ecsetpázsit (Alopecurus), cirok (Sorghum hale­pense). A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos 35 készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szusz­penziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké ala­kíthatjuk. A készítményeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a ható­anyagot vivőanyagokkal, tehát folyékony oldó- 40 szerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emul­geálószereket és/vagy diszpergáló szereket is alkal­mazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet al- 45 kalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így benzolt, toluolt, xilolt, továbbá alkilnaftalinokat, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás vegyületeket, így klórozott 50 benzolt, klóretilént vagy metilkloridot, alifás szén­hidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek észtereit és étereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizo- 55 butilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris ol­dószereket, például dimetilformamidot és dimetil­szulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű hordozó- vagy vivőanyagokon olyan folya­dékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten 60 és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aero­szól-hajtógázok, például halogénezett szénhidro­gének, mint a freon, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így a kaolin, anyagföld, tal­kum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy 65 diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagy­diszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok kerülnek alkalmazásra. Emulgelálószerként nem­ionos és anionos emulgeálószereket, így polioxi­etilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkohol­étereket, például alkilarilpoliglikolétert, továbbá al­kilszulfonátokat, alkilszulfátokat és arilszulfo­nátokat, diszpergálószerként például lignint, szul­fitszennylúgokat és metilcellulózt használhatunk fel. A készítmények a találmány szerinti hatóanyag­kombinációkon kívül még egyéb, ismert hatóanya­gokat is tartalmazhatnak. A készítmények általában 0,1-50 súly%, elő­nyösen 0,5-50 súly% hatóanyagkombinációt tartal­maznak. A hatóanyagokat készítmények alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkal­mazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, po­rok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon, például per­metezéssel, szórással, öntözéssel, porozással vagy ködösítéssel történik. A találmány szerinti hatóanyagkombináció fel­használási mennyiségét bizonyos határokon belül változtathatjuk. Általában 1 hektárra 1-15 kg, elő­nyösen 2-15 kg hatóanyagkombinációt juttatunk. A találmány szerinti hatóanyagkombinációt mind kikelés előtt, mind kikelés után alkalmaz­hatjuk. Különösen előnyös a kikelés előtti alkal­mazás. Az alábbi A) példában kimutatjuk, hogy a talál­mány szerinti hatóanyagkombinációk jó herbicid hatás mellett a répát nem károsítják. A) példa Kikelés előtti alkalmazás Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása cél­jából 1 súlyrész hatóanyagkombinációt össze­keverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hoz­záadjuk a megadott mennyiségű emulgeátoft, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncent­rációra hígítjuk. A teszt-növények magvait normál talajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyagkészít­ménnyel. Eközben a felületegységre eső vízmennyi­séget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készít­mény hatóanyagkoncentrációja nem játszik szere­pet, csak a felületegységre eső hatóanyagmennyiség a döntő. Három hét múlva %-ban meghatározzuk a teszt-növények károsodási fokát a kezeletlen kont­rollhoz viszonyítva. 0% - kezeletlen kontroll (nincs károsodás) 100% - teljes pusztulás 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom