171383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunogén anyagok elkülönítésére Pasteurella Haemolytica vagy Pasteurella multocida törzsekből és ezeket tartalmazó vakcina előállítására

13 171383 14 3. példa Immunogén anyag előállítása E típusú tokos sejtekből Az immunogén anyagot a 2. példában leírt eljárással állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy B típusú sejtek helyett P. multocida E-11 törzs E típusú élő sejtjeiből (WCC-6860) indulunk ki. (WCC = Wellcome Culture Collection) A kapott termék halványsárga szilárd anyag. Immundiffúziós kísérletben a vízben 10 percig forralt termék reakciója pontosan azonos a kezeletlen anyagéval. A fizikai állandók meghatározása előtt a terméket a 10. példa szerint tovább tisztítjuk. 4. példa Vakcina előállítása és jellemzői A) A vakcina előállítása Az 1., illetve 3. példa szerint előállított immunogén anyagot 0,013 vegyes% etil-merkuri-tio-szalicilsavat, mint konzerválószert tartalmazó fiziológiás sóoldatban (0,85 vegyes%-os vizes nátriumki orid-oldat) oldjuk, lml oldószerben 10 mg immunogén anyagot oldunk. A kapott oldatokat azonos térfogatarányban elegyítjük egymással, majd az elegyet „Millipore" kereskedelmi nevű, (gyártja az Oxoid Ltd. cég) 0,22 ß pórusátmérőjű steril cellulózacetát GS szűrőn keresztül steril tartályba szűrjük. A szűrt oldathoz 25 térf.% koncentráció eléréséig steril Alhydrogel-t (a Superfos Export Co., Dánia cég terméke) adunk, a kapott elegyet gondosan összekeverjük, majd aszeptikus körülmények között steril ampullákba töltjük. B) A vakcinák jellemzői Sterilitás, toxicitás, biztonság: A sterilitás- és toxicitás-vizsgálatokat laboratóriumi állatokon, míg a biztonság-vizsgálatokat immunizálandó emlősökön és szárnyasokon végezzük a British Veterinary Codex, Suppl. (1970) 81-82. oldalán közölt előirat szerint. Valamennyi vizsgálatban 2 ml vakcinát adunk be szubkután úton az állatoknak. A vizsgálat eredményei alapján a vakcina megfelel a British Veterinary Codex, Suppl, (1970-ben) lefektetett követelményeknek. immunogén anyag koncentrációjának megfelelő megválasztásával milliliterenként 1,5 mg B típusú és/vagy 25 mg E típusú immunogén anyagot tartalmazó vakcinákat készítünk. B) Immunizálás 10-10 szarvasmarhából álló 3 állatcsoportot 10 kezelünk. Az állatokat a háromféle vakcina egyikével szubkután úton beoltjuk. A vakcinát 2 ml-es dózisban alkalmazzuk. 15 20 25 30 35 C) Fertőzés A kezelt állatokat az immunizálás után 3 héttel intravénás injekció formájában a halált okozó átlagos dózis százszorosának megfelelő mennyiségű élő E típusú P. multocida sejttel fertőzzük meg, vagyis a megfertőzés foka a természetes fertőzéseknél sokkal súlyosabb. A halált okozó átlagos dózist kezeletlen szarvasmarhákon végzett előkísérletekkel határozzuk meg. Kontroli-kísérletként 10 előkezeletlen szarvasmarhát is megfertőzünk. D) Eredmények Az eredményeket az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat B- és E típusú tokos P. multocida sejtekből elkülönített immunogén anyagokat tartalmazó vakcinák védőhatása kísérletesen megfertőzött szarvasmarhán 40 Állatszám Immunogén anyag, mg A fertőzést túlélő állatok száma Kontroll 10 -0 45 1. csoport 10 2 4 2. csoport 10 10 7 3. csoport 10 50 10 5. példa Szarvasmarha immunizálása B- és E típusú tokos P. multocida-sejtekből elkülönített immunogén anyagokat tartalmazó vakcinákkal 60 A) A vakcina előállítása 50 Az 1. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vakcinák a kísérletes fertőzés ellen jelentős védelmet biztosítanak. A kísérletes fertőzés foka 55 megítélésünk szerint lényegesen súlyosabb volt a természetes fertőzésnél. 6. példa B típusú tokos P. multocida sejtekből elkülönített immunogén anyag tisztítása Háromféle vakcinát állítunk elő. A 4. példában 500 mg, az 1. példa szerint kapott immunogén leírt eljárást követjük azzal a különbséggel, hogy az 65 anyagot 10 ml desztillált vízben oldunk, és a sók 7