171381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldatok ioncserélő gyantákkal való tisztítására

3 171381 4 gyantatípus közötti fajsúlykülönbségen alapul, a könnyebb anioncserélő gyanta ugyanis felúszik és az oszlop felső részében helyezkedik el. Ezután az oszlop tetején és a fázishatár fölött ül. az oszlop fenekén és a fázishatár alatt elrendezett csonkok 5 segítségével vezetik be a megfelelő gyantához a megfelelő kémhatású regeneráló közeget. A regenerálás befejeztével a vegyszereket a közömbös folyadékkal kiszorítják és a kétféle gyantát alul bevezetett préslevegő segítségével ismét össze- 10 keverik. A belső regenerálás hátrányos tulajdonsága egyrészt abban van, hogy a határfelület szomszédságában a gyanták nincsenek szétválasztva, így a gyantatöltet egy része minden regenerálás alkal- 15 mával nem a megfelelő vegyszerrel érintkezik és tönkremegy. További hátránya pedig az, hogy a levegővel való keverés során a gyantaszemcsék a mechanikus igénybevétel hatására elaprózódnak. 20 A levegős keverés további hátránya még az, hogy a töltet oxigénnel fertőződik, ami különösen kondenzvizek kezelésénél okoz járulékos technológiai problémákat. A klasszikus megoldás egy javított és pl. a 25 158 763 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett változata a külső regenerálású kevertágyas finomító oszlop. Ennek lényege az, hogy a finomító oszlopnak egy segédtartálya van, amelybe a regenerálást megelőző szétválasztáskor felúszó 30 anioncserélő gyanták a szétválasztó semleges közeggel átszállítják, majd a két gyantatípust külön-külön regenerálják. Regenerálás után a vegyszereket a közömbös semleges közeggel kiszorítják, majd az anioncserélő gyantát vissza- 35 szállítják a segédtartályból a finomító oszlopba és végül a két fázist levegővel összekeverik. Ennek megfelelően az ismert külső regenerálású finomító oszlopnál a levegős keverés technológiai - aprózódás, járulékos művelet stb. - és gazdasági -járu- 40 lékos berendezés, üzemköltségek stb. - hátrányai jelentkeznek. A regenerálás művelete azonban az egész, előtisztító és finomító oszlopokból összeállított 45 berendezés szempontjából egy további problémát okoz. A finomító oszlopok egyrészt kisebb terhelésük következtében lényegesen hosszabb idő alatt merülnek ki, mint az előtisztító oszlopok. Ennek következtében lényegesen ritkábban kell 50 regenerálni „ azokat így egy adott berendezésen belül két "finomító oszloppal legalább két párhuzamos előtisztító oszlopsort szolgálnak ki, és egymástól függetlenül regenerálják a kétféle oszloptípust. 55 Másrészt viszont a kevertágyas finomító oszló-, pokat 3-9-szeres, a megkötött ionokra számolt vegyszerfelesleggel kell regenerálni, szemben az előtisztító oszlopok 1,5-4-szeres vegyszerfeleslegével. 60 Az előtisztító és a finomító oszlopok külön-külön való regenerálásából egyrészt az a lényeges, hátrányos tulajdonság következik, hogy egy ismert berendezés regenerálása igen nagy vegyszerveszteséggel jár, ami gazdaságilag a vegyszerek árában, a 65 nagyteljesítményű szennyvíztisztító berendezés járulékos beruházási és üzemeltetési költségében vagy a környezet szennyezésében, ill. a bírságban realizálódik. A finomító oszlopok ritkább regenerálása viszont még azzal a hátránnyal is jár, hogy egyes tisztítás során eltávolítandó anyagok, pl. kovasav, vassók, szerves anyagok stb. az ioncserélő gyanták irreverzibilisen bekötődnek, ahol a bekötődés a hosszú kimerítési idő alatt következik, így viszont a finomító oszlopon termelt tisztított folyadék minősége romlik, ill. az oszlop kapacitása csökken. A találmány feladata minimális regenerálp vegyszermennyiség alkalmazásával csaknem tökéletesen regenerált kevertágyat folyamatosan fenntartó eljárás és berendezés kidolgozása. A találmány szerinti eljárással ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a kevert ágyat az előtisztító ágyakkal egyidejűleg regeneráljuk, a regeneráló vegyszereket először a kevertágy, majd az előtisztító ágyak kimerített gyantára vezetjük át, a kevertágy regenerált gyantáit pedig a közömbös folyadékkal keverjük össze. A találmány szerinti berendezés lényege az, hogy a finomító oszlop keringtető körében két segédtartály van beépítve, ahol a keringtető kör felső ágával a készülék fedelei, alsó ágával pedig a készülékek fenekei vannak összekötve, a szivattyú az alsó ágban van a finomító oszlophoz csatlakoztatva, az egyik segédtartály és a kationcserélő gyantával töltött előtisztító oszlop a savas regenerátor körben, a másik segédtartály és az anioncserélő gyantával töltött előtisztító oszlop a lúgos regeneráló körben van sorbakötve. A találmányt a továbbiakban a berendezés egy célszerű példakénti kiviteli alakjának rajza segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a berendezés kapcsolási rajza, a 2. ábra a finomító oszlop egy változatának kapcsolási rajza« Az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés kapcsolási rajzát tüntettük fel. A rajzon csak a találmány szerinti eljárás foganatosításához feltétlenül szükséges elemek szerepelnek, a berendezés működéséhez egyébként szükséges szokványos vegyipari gépészeti elemek, szelepek, nyomásmérők, búvónyílások stb. nincsenek megrajzolva. A jobb áttekinthetőség kedvéért nem tüntettük fel az adott technológiai feltételeknek megfelelően alkalmazható, egymással sorba- ill. sorba- és párhuzamosan kapcsolt kation- ill« anioncserélő gyantával töltött előtisztító oszlopokat sem« A berendezés 1 tisztító körébe a tisztítandó oldat áramköri irányának értelmében egy kationcserélő gyantával töltött 2 előtisztító oszlop, egy anioncserélő gyantával töltött 3 előtisztító oszlop és egy kevertágyas 4 finomító oszlop van rendre egymást követően sorbakötve. A 2 és 3 előtisztító oszlopok töltetei oszloponként egy-egy 5 szűrő között van elrendezve. A 4 finomító oszlop egy a kationcserélő gyantát tároló 6 segédtartállyal és egy az anioncserélő gyantát tároló 7 segédtartállyal van ellátva. A 4 2